A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe. Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait.
A szikla kalap formája alulról csodálható meg. A Kalapos- kő lentről sokkal impozánsabb, ellenben tetejéről gyönyörű kilátás nyílik. A Kalapos-kő a Sólyomkő-körtúrának egyik leglátványosabb pontja.
Nem volt konnyu megtalalni, mert jeges volt a szikla, de a kilatas megerte az erofeszitest. Megtaláltam ezt a geodobozt. Salamon sziklái.
Lövéte határa, az azt körülvevő magaslatok, kereszteződések bővelkednek ujrállított és régi keresztekben. Eredetileg én jelentettem be a Paplázon található emlékhelyet érdekes helyként. Kirándulásunk harmadik állomása. Nem volt könnyű megtalálni a dobozt.
Sepsibodok látnivalója a református temploma, melynek különlegessége a hatalmas szívmintákkal díszített karzata. Épp harangozáskor értünk a templomba, így miután a doboz hamar meglett be is jutottunk, és megcsodálhattuk bent is. Bodok olyan szamomra mint egy hazajaras. Sikerült bejutnom a templomba.
A Nagy Jáfet-ház 1829-ben épült, az Állomás utca 21 szám alatt található. A műemléképületet a református egyháznak adományozták, jelenleg elhanyagolt állapotban van.
Csíkszentimre Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778-ban épült az egyházközség és Henter Ádám költségén. Egyediek az ablakok is. Nekem is van olyan rejtésem, ahol a templom bár rejtéskor tárva-nyitva állt, máskor mindig zárva van. Ne haragudjatok.
Pontosabban, csak a maradványait láthatjuk már, mert nemrég majdnem a tövéből levágták. Csíktaplocán, a Lázár-kúriától 100 méterre, a járda közepén, egy 4 m kerületű fekete nyárfa található.
Nem volt konnyu megtalalni. Csak egy kicsit másképp képzeltem el.
A Dofteana-szurdok felkeresése előtt érdemes megtekinteni ezt az értékes arborétumot. Szabadon látogatható, rendezett kert, melyben főleg az exotikus fenyők kaptak helyet (Simafenyő, Sárgafenyő, Cédrusfenyő, stb).
Már voltam itt egy párszor, de csak most sikerült bejutnom a kastély területére. A környék látnivalóit barátaimnak megmutatni érkeztem Alsórákosra. Biztosan mentem a megjelölt helyre. Alsórákos a tatárjárás előttvalószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult.
A Boros-patak völgyében terül el Borospataka, mely Gyimesközéplokhoz tartozó település. Elsőnek találtuk meg a dobozt, ezen a lélegzetelállító, mesebeli fennsíkon. A Hideg-kút tulajdonképpen a Boros-patak forrása, ez utóbbi a Tatros-folyóba ömlik.
A bereckiek úgy tartják, hogy hétszer kell megkerülni, de térden, a várat, és akkor lehet hallani a pincéből a zenét. Megtaláltuk a geodobozt. Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek.
1783-ban építették, itt mondták ki az önálló erdélyi magyar evangélikus egyházmegye megalakulását. A magyar lutheránus (evangélikus) templom Brassó Bolonya (Blumenau) nevű városrészében áll, a Vasút (Iuliu Maniu, Bahngasse) utca 2 szám alatt.
A Csihányos egy délnyugat-északkelet irányban elnyúló hegyláb, amely a Rejtek- és a Szentvér-patak völgye között helyezkedik el, a Várhegytől keletre levő Faragó-domb és Zsögödfürdő között.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
Hát ezt a geodobozt nagyon őrzik, nehéz volt megközelíteni, megtenni még azt a pár métert is az autótól, mivel az emlékmű közvetlen közelében több juhnyáj is van, amikhez persze pásztorkutyák is tartoznak. Az emlekmu is meglett, a dobozka is. Komandó Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Toplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik.
A Kalibás-kőtől folytattuk tovább az utunkat és megálltunk ennél a borvízforrásnál, ami régebb érdekesebb látványt nyújtott. Teljesen jogos a megjegyzés, nincs is más mentségem, csak annyi, hogy egyszerűen nincs időm a végére járni annak sem amit elkezdtem. Jól ismertem már a kirulyfürdői borvízkitörést, így nem volt szükségem gps-re, hogy eljussak a helyszínre. Kirulyfürdő területén (Hargita-plató, Lövéte Közbirtokosság területe) öt ásványvíz előfordulás található.
Ügyes-bajos dolgaimat intézendő, Szeredába karikáztam, és mivel ugy találtam, hogy még jól belefér, hazafele kiruccantam a Senki tavához egy ujabb rejtekhelyet kipipálni. Már elég régóta kinéztük ezt a rejteket. Bár kevesen tudnak róla, de Csíkszereda mellett egy viszonylag méretes, látványos tó található.
Vápa vára Sepsibükszád határában, a Rakottyás-patak és az Olt közös teraszormán, ez utóbbi jobb parti hegyfokán, a Zsombor-patak beömlésétől északra fekszik, az őskori telepre épült, kora középkori Vápa vára. Szép volt az idő, gyönyörű volt a kilátás. A tusványosi geocitrom alkalmával találtuk meg. Tegnap találtuk meg a tusványosi geocitrom alkalmával.
Brassótól északra, a Persányi-hegység keleti szélén, Krizba falu közelében, az 1002 m magas Várhegy sziklatetején található Höltövény vára. Ez is, mind minden a Persanyban. Gépkocsival indultunk Krizba várába, Kutus telepen keresztül. Karácsony után egy kis sétára indultunk.
Ezt a dobozt elég hammar és könyen megtaláltam. Az első Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt.
A Nagy Murgó északkeleti részén, az erdő szélén, egy 4 m kerületű kocsánytalan tölgyet láthatunk. Egy honismereti túra alkalmával, amíg készült a parázs a szalonnasütéshez, elindultam kincskeresésre. A törzsének alsó része meg van repedve.
Kustaly vára a Persány-hegység főgerincének nyergében található, az Oklánd és Vargyas közötti úttól délre emelkedő Heveder hegyese és a Gyepűbükke között. Egy érdekes, és értékes rejtekhely, a középkori várak, erődítések sokaságának egy ujabb helyszíne. A majdnem teljesen elpusztult toronyvár Erdély legkorábbi kővárai közé tartozik, Attila és Réka várával együtt.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
A Kissomlyó oldalában, a sípálya és a keresztút között, közvetlenül az erdő széle alatt, betonból öntötték ki Jézus szavait: Csak Jézus az út, igazság, élet. A felirat madártávlatból, vagy közvetlen közelről olvasható, látható rendesen.
Az emeleten könyvtár és fegyvertár volt, a levéltár a világháború pusztításának esett áldozatul. "Kászonimpér a legrégebbi település a medencében, először az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik. Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban, későbarokk stílusban épült udvarháza műemléképületként szerepel Hargita megye műemlékeinek jegyzékében.
A Bánya-patak feje 10 hektáron geológiai és botanikai védett terület, a Hargita-hegység keleti lejtőjén található, körülbelül 2 km-re délre Büdösfürdőtől. Pont a múlt héten, csütörtökön voltam a Bánya-patak fejénél. Engem leginkább az hozott lázba annak idején. Hát remélem, hogy a Bánya-patak fejének következő megtalálói közül valaki leméri a madártemető és az ingóvány gps koordinátáit, és fényképeket is tölt fel róluk.
Egy kicsit dilémmában voltam, hogy a két közül melyik lehet, de aztán észrevettem a dobozt. A hely Tusnádfürdő talán legszebb és legjobban karbantartott parkja.
A régi Olt folyó tanösvény - Csíkszentsimon.
A nehézségi szin: közepes, az útjelző oszlopok színe sötétbarna. A Vasond völgye tanösvény hossza 7 km, a menetidő 3 óra, a szintkülönbség 249 m.
A valamikori Fenyőke menedékháztól induló kék sáv jelzésű turista ösvényen jöttem a Lucs tőzegláp mellett, remek nyárvégi biciklis kirándulás sikeredett sok sok gombával és látnivalóval. Dolgunk akadt a környéken. Vendelné kútja a Lucs tőzegláptól nem túl messze, attól észak-keletre található, a Nagykő-bükk hegye és a Kárász feje domb között.
A Szörcse falu melletti, Feketeügy holtágán kialakított tórendszer jobb sorsot érdemelne. Ha mar volt Imecsfalva, lehetett Szorcse is. A virágzó kaszáló és a madarak kárpótolnak viszont, ha nem szeretsz halászni.
A Tatros forrása és Piposz felé indultunk, megálltunk kicsit ennél a templomnál, megcsodálni a környéket. Sehol senki. Bükkloka Csíkszépvízhez tartozik.
Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Megtaláltuk. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
Az V-dik találkozó alkalmával szervezett túrán találtuk meg ezt a ládát. A láda jó állapotban van, csak a füzet nedves egy kicsit.
Aknavásáron, a Fetele Targului (A vásár lányai) nevű domb nyugati oldalán, a Valcele-patak közelében, már a XIV-dik században bányászták a sót. A Kósna-dombi kirándulás után, már csak nagyon kevés időm maradt a sötétedésig. Mivel a sóréteg viszonylag kis mélységben van, az elején egyszerűen csak gödröket ástak, ezek később lefelé szélesedni kezdtek, és harangformát vettek fel.
Megtaláltuk. Megtaláltuk. Ott voltunk a rejtésnél. Székelyek Nagy Kincskeresése - 2-dik stáció - Lemhény - Falukapu.
Alapos keresgélés után két gyanús fa maradt. Most újból kirándultam erre, s gondoltam, bejelentem, hogy megvan. Bodzavám déli végétől egy földút halad a Nagy-Bodza-patak mentén, a faluból kiérve egy útelágazáshoz érünk, ahonnan a jobb oldali út a Súgó-patak (vagy Malom-patak) völgyén megy felfele.
