A világ kezdete vagy vége az az elhagyatott gyümölcsös? Valaki tud többet erről a völgyről? Mert csak sejtjük hogy hol vagyunk. A nyáron gombászgatni szerettünk volna a környéken, de ítéletidő ért utol, hogy a hely nevéhez illően stílusosan fejezzem ki magam.
A múlt századtól két falu, Kecsed és Kisfalud, egy község Kecsedkisfalud néven.
Római őrhely a Kápolna-dombon, Oroszhegy közelében, amit a néphit Szent Lászlótól származtat és kápolnának néz. Érdekes, hogy ez a hely az 1941-es osztrák katonai felmérés térképén Nyáros mocsár helynévvel szerepel.
A rejtek adta magát, de doboz nem volt sehol.
Aki csak reménykedik, általában a reménnyel marad. Reménykedjünk. Lehangoló látványt nyújtott az egykor fényesebb napokat is megélt fürdő. Kézdivásárhely határában található a Fortyogófürdő nevű, egykori gyógyüdülőhely.
Fundul Bandei (magyarul kiejtve Fundul Bündéj) nyereg.
Mivel a Kormos-kőről itt ereszkedtem be, érdemesnek tartottam ezeket a sziklákat is dokumentálni, a környék sziklavilágát pedig egy körút formájában bejárni. Szóval az élethez is és a medvéhez is szerencse kell. A Kormos-kő sziklavilágától északkelet felé, Fenyőkút irányába, a következő hegylábon egy másik sziklacsoport található.
Részt vettünk a megemlékezésen. Többször jártunk itt, mindkét oldalról, de most dobozt is kereshettünk. Az Úz-völgyi emlékhelyen augusztus 26-án, az Aklos- és Magyarós-tető alatti völgyben emlékeznek arra a napra, amikor tizenéves leventekatonák átestek a tűzkeresztségen.
Mikó-kúria Csíkzsögöd, műemléképület a 19-dik századból.
Hatolykát ásványvize miatt már a legrégebbi leirásokban isfürdőmedencével rendelkező településként tartották nyilván. Megtaláltuk, szép a harangláb, és érdekes zuzmarabevonat is volt mindnenen. Lehet a logan banja ezt a rossz utat, ami osszekoti Katolnat Hatolykaval. Nyugodt kis falu:) könnyen fellelhető rejtekhely.
Csíkajnád első templomát 1514-ben a Bernáld-család építette, a kápolnát később kibővítik. A jelenlegi templom 1846-ban épült, a régi helyébe.
A helybeliek által Szeredai fürdőnek nevezett, egykori Katalin-fürdő az Olt jobb partján feltörő langyos források vizére épült. Állítólag már a fejedelmek korában is ismert volt, Apafi és a Rákócziak is használták.
Ló-patak-forrás, románul Izvorul Paraul Calului.
2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával. Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé.
Fiam is jő, remélem nem a susnyásban van a láda. Miután eltöltöttem a délutánt az Opálbarlang geodobozának a megtalálásával, csak annyi időm maradt, hogy a Hargita-ligetet felkeressem. Miután megkerestük a Kalibáskőn a ládát, akkor láttuk, hogy onnan 400 méterre van egy másik láda is. Természeti értékeink között kiemelkedő fontossággal bírnak a tőzeglápok, amelyek változatos növény- és rovarvilágot rejtenek.
Brassótól délnyugatra, a Vidombák-patak partján fekszik Barcarozsnyó, a szász mezőváros. Ellenőriztem a barcarozsnyói vár melletti rejteket. Dukéákkal és Kerekesékkel. Ügyes, szép rejtés.
A templom a XV-dik században gótikus formát kap, szentélye ma is őrzi gótikus jellegzetességeit. Töredékesen megmaradt a szentségfülke is, az 1497-es évi dátumával.
Piricske északi végében, gombaszedés közben, egy sziklakilátóra bukkantunk. A 25-30 méteres sziklák tetejéről ráláthatunk az alattunk levő völgyre, a környék erdeire, valamint Hargitafürdőre.
Könnyűszerrel, GPS nélkül is meglett, hála a szöveges segítségnek. A menedékházat a sárga sáv jelzésű ösvényen közelítettük meg, áthaladva a 7létrás kanyonon, kipróbálva az új létrákat. A menedékháztól a Nagy-kő-havas csúcsáig a piros sávval jelzett ösvényen juthatunk el.
Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község. A község határában két várhely is található, egyikük a Nagy-Várhegyen terül el.
Tényleg egy gyönyörű szoros. Szamtalanszor jartam mar a Zernyesti-szorosban, de most kihasznalva, hogy egynehany csaladnak a szorost kellett ismertetnem, igy meglett a ladacska is. A Királykő egyik legszebb szurdokvölgye a Zernyesti-szoros, a Kis-Királykő egyik nyúlványa, a Zanoaga-orom és a Toanches-hegy közé ékelődik.
A Kovácsok tornyát 1631-ben építették, a régi Borbélyok tornyának helyén, szerepe a Kolostortemplom védelme volt. 1676-ban leégett, majd újjáépítik.
Most zavaros volt a víz, de így is látványos. A Siriu-víztározó aljából indul az erdei út, és a vízesés az út mellett van.
Kolping-ház Segesvár. Medrea-ház, Kolostor(Manastirii)-utca 10 szám, MS-II-m-B-15915.
A tusnádfürdői mofetta mellett elhelyezett, Tusnádfürdő borvízforrásai című tájékoztató táblán levő térkép alapján megpróbáltam megkeresni a forrást. Koszonhetoen a pontos koordinataknak minden segitseg nelkul ra talaltam. A tusnádfürdői állomás felett, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén több borvízforrás is van, ezek egyike az Imets Lázár borvize.
Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló. Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
Csíksomlyó körút Csíksomlyón, a borvízforrás közeléből indulva, a Köves utca végéből indul az a körút, mely megkerüli a Kis- és Nagy-Somlyó hegyeket. Hegyi kerékpárral, illetve gyalogosan járható.
A brassói Ragadó negyedben, a Rózsák partja mellett, egy nyolcemeletes tömbház tetején, egy kis villa található - hihetetlen, de az építkezés törvényes. A villához a tömbház utolsó emeletéről egy vaslétrán lehet feljutni.
A völgy mohás fái és sziklavilága mellett, legérdekesebb látnivalója a kevesebb mint 1 méterre összeszűkülő szorosa. Amennyiben a kirándulásunk célpontja a Kis-Királykő, illetve a Kurmatura menedékház, és a Botorog-csorgótól indulunk, érdemes oda- vagy visszafelé bejárni a Kurmatura-patak völgyét is.
Karakó egy megállóhely neve, mely a kilencvenes évek közepén létesült az ajnádi és lóvészi állomások között. Az impozáns mérető Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fennállásának tizedik évfordulóján rendezett emlékünnepség keretében leplezték le a Kubanek László képzőművész által tervezett emlékművet.
Ez tulajdonképpen egy mini dagadókúp, mint amilyen a Madéfalvi-Hargita csúcsától délre található, szintén piramis formájú Csompoly is. A Csicsói-Hargita északi csúcsrégiójában, a kilátópont szikláitól körülbelül 120 méterre nyugatra, egy piramis formájú csúcsot láthatunk.
Homoród-Keményfalván még a mai nap is megseprik az utat vasárnap reggel a ház előtt. Homoródkeményfalvától észak-nyugatra egy patakvölgy nyúlik ki, egészen a Sóskútig. Régi takaros porták és omladozó romos házak váltják egymást, a mai modern civilizáció csak alig észrevehetően tudott befurakodni a faluba.
Már sokszor jártam a várnál. Nagyon benotte a gaz a varrom kornyeket. Felesegem es fiam segitsegevel megtalaltuk. Kézdivásárhelytől Moldva felé az ojtozi szoroson keresztül visz az út.
A törzsének alsó része meg van repedve. Egy honismereti túra alkalmával, amíg készült a parázs a szalonnasütéshez, elindultam kincskeresésre. A Nagy Murgó északkeleti részén, az erdő szélén, egy 4 m kerületű kocsánytalan tölgyet láthatunk.
Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Az úgy történt, hogy egy táborban voltam Tusnádfürdõn. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong.
A falu a templom védőszentjéről, Szent Márkról kaphatta nevét. A régi templom már nem létezik, helyébe 1875-ben új templomot építenek.
E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej.
1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben.
1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket 1628-ban Galgótzi István esperességében megerősítenek. 1510-ben plébániatemploma van, plébánosa, Máté alesperes név szerint is ismeretes, maga a templom régebbi - Építési idejét a XIII-dik századra teszik.
A XVII-dik század közepén ő építtette a fedett Diáklépcsőt és a Csizmadiák tornya melletti bástyát. Az épületen levő felirat szerint, ebben a házban lakott Johann Both polgármester.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
