Pásztorbükk Csíkszentdomokos Gratululálok Gábor. Az Antalok patakától indulva, a Hármaskő és a Kondra kereszt érintésével zarándokoltunk a Pásztorbükkre. Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékeztet.
Az olaszteleki Bolond-borvíz a Kormos-patak és az egykori Malom-árok találkozása közelében, attól délkeletre található. Nevét időszakos feltöréseiről kapta, úgymond bolondosan tört elő és tűnt el újra.
Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült.
Az Akó-kapu kifejezés az évszázadok során Alcsík közepén azt a helyet nevezte meg, ahol az országútból kiszakad a Fiság völgye felé vivő útszakasz. Jó nagy a kapu. Megtalaltuk. Ezt es.
A városnévtáblán kivül két kopjafás építmény is található itt. Székelyudvarhely déli bejárata a Csicser és a Mondó-hegy között, a Nagy-Küküllő völgyében található.
Sziklakert a Béta oldalában A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe. Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait.
Gyimesbükk község után, a Tatros-völgyének gyimesi szorosánál ma már nem találunk várat. És megcsodálni a Gyimesek világát. Az elmúlt vasárnap geodobozt helyeztem el a Bagolyvár bunkerének belsejében. Tervbe vettem az említett két hely és doboz felkeresését is.
A Dél-hegy (1694 m) csúcsa alatt levő kilátó sziklapereméről ráláthatunk a Sikaszó-patak völgyére, a Hargita vonulatára, a Csudáló-kőre, a Nagyhagymásra, a Gyergyói-havasokra és a Gyergyói-medence délkeleti részére. Délután 5 órakor indultam a Libán-tető felől.
A vadi új vasútállomás előtt vesztegel vakvágányon egy régi és érdekes korabeli igazi gőzmozdony. No ezt elsőnek találtuk meg. Lemaradtunk az első bejegyzésről. A szép vasárnap délutánt nem hagyhattuk ki, hogy ki ne mozduljunk.
Unitárius templom Ürmös A XVIII-dik században unitárius anyaegyház. Ott voltam a rejtesnel. Mert nem tudtam bemenni egyik kapun sem a templom udvarára. Nagyon szívesen.
Abaffy-kúria lelőhely Csíkszenttamás A helytörténeti irodalomban Abaffi-kúria és kápolnaként ismert lelőhely a jelenlegi plébániakert, a termelőszövetkezeti istállók és a Sándor-család telkén terül el - HR-I-s-B-12716. A 19-dik század közepén még jelentős maradványai voltak a régi épületeknek: az Abaffi-család lakóházainak, a halastavaknak és az udvari kápolnának.
A homoródalmási Sóskút Lövéte felől a második Sóskút utcai bejárat végében található, a patak partján. Tavasz Tündér csak nagyon kimérten osztogatja kegyeit, de azért érdemes elindulni, mindig akad látnivaló.
Érdekes, kecses híd, hozzáértő mesterek építhették. Jártam már Sepsiszentkirályon, de erről a régi kőhídról nem tudtam idáig. Meglett, akarva-akaratlanul elsőnek. Ez a régi kőhíd Sepsiszentkirály határában található, egy jó km távolságra a Baróti hegység gerince felé.
Az engedély nélküli, de nem törvénytelen létesítmény az erdő szélén található. Az állattemető teljesen újkeletű, most 10-15 éve kezdték az erdőben eltemetni a kedvenceiket az emberek. A székelyudvarhelyi kisállat-temető a Szentimre utcán indulva közelíthető meg, a várostól délkelet irányba, a katonai egységen túl, az erdei focipálya előtt.
Mofetta Büdösfürdő 2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket aHargita-túrázóknak ajánlok. A geodobozt megtaláltuk, viszont egy árva lelket sem az egész településen. Köszönöm a részletes beszámolót és a ládagazda nevében is a karbantartást. Mivel első megtalálásom, nagyon örültem neki.
Azért az utóbbi időben szerencsére leaszfaltoztak egy-két utcát, itt a Gyimesekben, mert hajdanában, ilyenkor nagyon meg volt olvadva. Már sötétedés után érkeztem a helyszínre. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt, a Hidegség völgyéhez tartozó Bándpatakán található templomot 1927-ben építették - 2001-ben kibővítették, majd 2004-ben egy új toronnyal toldják meg.
Zetevára Zetelaka A Deság pataka a Hargitából ered és a Deság hegy alatt ömlik a Nagy-Küküllőbe - a patak torkolata jobb oldalán a völgyre néző meredek hegycsúcson vannak Zeta vára maradványai. Jó kis kaptató volt felfelé, érdekesek a betonbunkerek maradványai(? 500 m után kiszélesedik a gerinc és kilátás nyilik a Hargita lejtőire. A tűző napsütésben megizzadtunk mire felértünk, de megérte.
Bölön erődített temploma 1893-ban épült, egy 15-dik századi templom leégett maradványaiból. A 17-dik század elején épített négy saroktoronnyal megerősített erődfal veszi körül. Hazafele tartva a Vecer, a kopjafa, a kopeci oriasi szil utan ahol a rejtekladat amely a fa alatt hevert kitaszitottan, vissza tettem a 2011-es romaniai ev fajaba, egy maroknyi hazai folddel es egy kis zaszlo szallaggal, no meg egy rez garassal, mert mas mar nem volt nalam.
Bunker maradvány 2 Bellő-tető Csíkszentlélek község temploma melletti hársfát valószínűleg az 1500-as években ültethették. A dobozba beletettem a Hargita 50 utazó vakondot. Tettem a dobozba írószert és elindítottam útjára a Hargita 40 GeoKret-et. Nem sokáig maradt szűz ez a láda sem :-).
Ez a hely része lehet egy Sólyomkő-körtúrának, a következő útvonalon: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó. A kilátótól az ösvényen továbbhaladva megcsodáltuk a Kalapos-követ, majd rábukkantunk a "kényelmesen belakható" nagy-kőüstre.
A csiki -23 fokos kodbol jol esett a napsutesben turazni, elsonek a Vigyazo-kovet szemeltuk ki. Az Öcsém-tetőről ereszkedtünk le ide és kerestük meg ezt a geodobozt. A csucson osszefutottam egy masik csapattal, igy egyutt talaltuk meg a ladat. Az Öcsém-tető sziklafalának lábánál húzódó kőfolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböt Vigyázó-kőnek nevezik.
Megtaláltuk a dobozotokat a leírásnak megfeleő helyen. Ezt a geodobozt közösen rejtettük.
Mint mar mondom nincs gond, en tevedtem mint a datummal, mint a Szallassal. Lehet elirtam a lada leteves datumat, de az 2020 02 13. Hibas vagyok, mert nem irok ekezettel, ezert irodott a Szalas magyarul ekezet nelkul. Tartogóvára Miklósvár fölött található a Csutakosnak nevezett erdőrészen.
A mai napra Erdőfüle és környékének a rejtéseit terveztem megkeresni, a csíkszentimrei Büdösfürdő felől Erdőfülére vezető úton érkeztem. Napsütéses őszi napon indultam ujrafelfedezni Erdővidék szépségeit.
A fehérkői Szent István-borvízforrást 2014 augusztusában újították fel, alapítványok támogatásával, valamint Kászonaltíz község tanácsának, közbirtokosságának, és helyi önkéntesek segítségével. Megtaláltuk a helyet, a forrást a fölé a nyáron épített új szerkezettel, friss vakolatttal. Regi igeretunk szerint ma ismet visszatertunk ide, es az otagu fa oleben megkerestuk a dobozt. A kászoni túránk első állomásán nem volt szerencsénk, csak a rejtekhelyet találtuk meg.
Erődtemplom Mirkvásár Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541. Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal.
A nehézségi szint nehéz, az útjelző oszlopok színe zöld. A Hágóbérce tanösvény hossza 19 km, a menetidő 7-8 óra, a szintkülönbség 572 m.
A Bagolykő megközelítése a gyimesközéploki Hidegségről indulva lehetséges, Bükkhavas patakából a Nagysarok-patak szádától indulva a Jávárdi-hegy fele. Ezt hagytam a vegere, nagyszeru hely. Vegul is nem lehetek szaz es szaz szazalekos. Tehat roviden, termeszetesen feljutottunk a ko tetejere, ez is benne volt a tura programjaban.
Egy magyar és egy román katona sírja a Buha-patak hídjánál, a 12/a úton, egy építkezési lerakat előtt, Pál Péter földjén.
Szégyen, de meg kellett nézzem, hogy ki volt Bálint Gábor.
A Gyertyános-tető és a Kormos teteje között, a völgy egy nem túl hosszú és nem túl szűk szoros jellegét veszi fel. A Dél-Hargita nyugati oldalán, a Kormos-patak völgyében, terepesebb kocsival járható út köti össze a Hargita megyei Csíkszentkirályt, a Kovászna megyei Erdőfülével.
Hát az úgy volt, hogy mint a mesében, a dobozban hagytam egy gyűrűt. Ez a doboz is megvan. A sutei borvizes lada utan ezt is megtalaltuk, es meg szuz is volt. A Leánykavár egy régi erődített település.
Leány-vár Bereck Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek. Megtaláltuk a geodobozt. A bereckiek úgy tartják, hogy hétszer kell megkerülni, de térden, a várat, és akkor lehet hallani a pincéből a zenét. Miután megtaláltam a Farkasvárat és a Venetúrné várát, átjöttem a műút másik oldalára.
A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve. A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett.
Homoródkeményfalva egyik kevésbé ismert nevezetessége, amelyről a helybeliek is kevesen tudnak, a Hollókő. Nem itt vezetett el az utam, de Homoródfürdőtől egy kis kitérővel kocsival is megközelíthető a hely. A hozzá fűződő legendáról Orbán Balázs a Székelyföld leírásában is említést tesz.
Az oklándi sírhalmokat 1895-ben fedezték fel, a Kövesbérc nevű hegygerincen, mely több falu területén fekszik. A Kövesbérc 2,5 km hosszú, 200-500 m széles, és 610 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai.
Egykor a két szikla közötti távolság kisebb volt, a Komána-patak völgyében haladó szekerek és gépkocsik számára szélesítették itt ki az átjárót. Felsőkomána falutól kelet felé, valamivel több mint 2 km távolságra, a talajút két méretes sziklatömb között vezet át, ezt a helyet nevezik a Tatárok sziklakapujának.
A Sándor dombja nem egy kiemelkedő, különleges hegycsúcs - inkább csak egy laposabb domb, viszont nagyon jó kilátás nyílik innen körbe, a Csíki havasok közeli csúcsaira.
A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt.
