Szokás szerint késve indultam neki. Kerékpárral kerestem fel a helyet, a volt Fenyőke menedékház és a Piricskei letérő közötti Nagyerdő közbirtokosság utjánál tértem le a megyei utról. Ha a Szécsény-patak irányában felnézünk a Hargita gerincére, két kis tisztást láthatunk.
Tiszta időben gyönyörű kilátás tárul elénk. Nagy Pájszó tetején haladt végig a régi országút Erdély és Moldva között, elkerülve a patakok útromboló erejét.
A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe. Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait.
Keresunk egy dombszeru kiemelkedest. Meglett. Bereckből hazafele tartva. Bereck földvárait érkeztem megkeresni, az első felkeresett rejtekhely a Farkasvár volt.
Kovászna híres székelyföldi gyógyüdülőhely. Egyik látványossága a város főterén található iszapvulkán maradvány. Ugyan tudtam róla, de tiszta véletlenül kerültünk a Pokolsár közelébe.
Katolikus templom Csíkszentgyörgy A keresztbordák négyzetekbe és három trianguláris zárókőbe futnak, a zárókövek lapjába sugárkörök vannak bevésve, a pajzsokba pedig évszámok festve. A régi plébániatemplom a gótikus korban új formát kap, ebből a korból ma is épen áll a szentély csúcsíves ablakaival, csúcsíves diadalívével és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozatával.
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak jobb oldalán, van egy kis, félhektáros meddőhányó. A felgyűlt salak itt egy szakadékot és egy gerincformát alakított ki.
Nagyon hangulatos, csendes falu. Megtalaltuk. Itt első megtalálók voltunk, s nem értem, hova lettünk? Lázárfalva az Alcsíki-medence egyik félreeső települése a Tusnád- és a Hí-patakok völgyében.
A Ferenc József-szikla 10 perc járásra található a Királyi esztena-tisztástól. I Károly román király kérésére hozták létre a szikla tetején található kilátót, korláttal ellátott lépcsősorral.
A Dél-Hargita nyugati oldalán, a Kormos-patak völgyében, terepesebb kocsival járható út köti össze a Hargita megyei Csíkszentkirályt, a Kovászna megyei Erdőfülével. A Gyertyános-tető és a Kormos teteje között, a völgy egy nem túl hosszú és nem túl szűk szoros jellegét veszi fel.
Sár nincs, falu megvan, doboz rendben. Sajnos ezt a templomocskát az utóbbi időben többször is kirabolták. Kicsi falu kicsi templom. Régi templomát, mely kinn állott a mező szélén 1648-ban építik.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba. Messze környéken nem látni hasonló épületet.
Várhegy Ozsdola Megkozelitese legkonnyebben Ozsdola kozpontjabol a Moldova fele vezeto utat, a Kadar utat kovetve, majd leterve balra a Kopolno pataki erdoipari uton folytatva egeszen a Fajlo es Eges patakok osszeomlesi pontjaig, ugy jo 5 km-en at. Lehet, hogy a maci elvitte szedreszes kozben. Valóban alaposan belepték az indák a rejteket.
Az első geocitrom alkalmával találtuk meg ezt a dobozt. A sepsiszentgyörgyi Geocitrom alkalmával találtam meg ezt a rejtekhelyet.
Étfalva református temploma 1802-ben épült feltehetően egy korábbi helyén. Megtaláltam a dobozt. Ha valaki még nem járt ennél a templomnál, mindenképp látogassa meg. Elég nedves idő volt, szemerkélt az eső.
Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község. A község határában két várhely is található, egyikük a Kis-Várhegyen állt egykor.
Egy városi legenda szerint, az egyik székelyudvarhelyi temetőben van, vagy volt egy sírkő, melyen a következő felirat olvasható. A sírfeliratot kétféleképpen lehet értelmezni, és ez nem mindenkinek nyilvánvaló. Na, ez a hely pont a vásár kellős közepén van.
Medve nyoma és kápolnacsodálás után előkerült. Ha a Kormos-patakon át közelítjük meg, akkor a kápolna mögött egy fa odvában van elrejtve. Kuldok egy par kepet is tobbek kozott. Erdőfülén felül egy határrészt a Kormospatak völgyében Faluhelynek neveznek.
Csíkszentimrétől nyugatra húzódó mező közepén magányosan egy kis kápolna áll. A Kakukk-hegyről visszafele kerestük fel a magányos régi kápolnát Szentimre határában. Holtbiztos voltam, hogy ezt a dobozt megtalálom.
A székelyudvarhelyi kisállat-temető a Szentimre utcán indulva közelíthető meg, a várostól délkelet irányba, a katonai egységen túl, az erdei focipálya előtt. Az állattemető teljesen újkeletű, most 10-15 éve kezdték az erdőben eltemetni a kedvenceiket az emberek. Az engedély nélküli, de nem törvénytelen létesítmény az erdő szélén található.
Csíkcsomortán keleti határában, az Aracs-patak völgyében, egy tisztás szélén bekerítve áll egy emlékkő, mely történelmi múltunkra emlékeztet. Lehet, hogy a tető alatt fennebb kellett volna keresni. Nemrég ellenőriztem a geodobozt, és a helyén van. Ezért a dobozkáért már mászni kellett, de nagyon jó rejtés.
Demeter-ház Brassó Feltételezik, hogy még a szász telepítés előtt, a XI-dik században, a Kőhalom feletti hegyen, királyi vár volt. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. De visszajon. Mogorva munkasok kiutasitottak az udvarrol, s elment a kedvunk.
Megtaláltuk a dobozotokat a leírásnak megfeleő helyen. Ezt a geodobozt közösen rejtettük.
Reggel a friss levegotol hamar felebredtem, ugy hogy hatra hagytam a tarsasagot, nyeregbe szalltam es irany az Ejtoko. Kihasznalva az 5-ik HEKE napokat a Vargyas volgyeben vegre megkereshettem ezt a dobozt is. Erdővidék népművészetéről híres falujából Vargyasról indulunk, a Vargyas patak völgyén fölfelea Homoródalmási Orbán Balázs barlang irányába, a szurdokvölgy kezdete 13 km-re van a falutól.
A millenium emlékére emelt kereszttől gyönyörű a kilátás - már amikor nincs akkkora köd, mint éppen most. Errefele mindenki Polyannak mondja a falut, a fakeresztet is ok allitottak a falu feletti magaslatra a Milleneum emlekere 2000-ben. Kézdiszentkeresztről mentem ki, egy nagyon érdekes sziklaalakzatokat formázó sziklafal mellett, gleccservölgyekhez hasonlítható zöld domboldalak hátán, egészen a falu fölött álló keresztig. Gyonyoru latvany fogadott a teton.
A Nagy-kőüst után érkeztünk a hatalmas, de békés Szörnyeteghez. Ez a hely kiegészíti a Sólyomkő-körtúrát, mely a következő útvonalon vezet végig: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó.
Érdekes volt megtalálnom, ott álltam a borvízforrás mellett 1 méterre, de nem láttam, mert sűrűn benőtte a növényzet. Eleg vekonykan csordigalt de azert ennek is a vizet hasznalhatjak azt hiszem. A Kosztándi-borvíz a tusnádfürdői állomás feletti, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén található borvízforrásások egyike.
Dél-Kelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja Barcarozsnyón található, a település feletti sziklákon épült középkori parasztvár közelében. Kirándulás, gyerekek és a kedvencek, az őslények.
Elindultunk egy kis körútra megkeresni néhány helyet, de főleg megfertőzni egy új játékost. A Déllői borvízforrás vize a Székely Selters forrásaitól légvonalban 300 m távolságra, északkeletre tör elő, egy faküpüből.
A 2018-as Geotrekking majális második napján, az apácai Tolvajos-barlang bejárása után érkeztünk Nagyajtára. Megvan a hely, csak megint egy bezárt vártemplom. A mai templom az ősinek közvetlen utóda.
Bár sokat kellett várni, mire a keresetlen szemek más felé fordultak. Megtalaltuk. Mégegyszer meg akartam látogatni 2011 tavaszán, de nem találtam már rá. Lázárfalva határában, a hegyek közt rejlő tengerszem partján1764–1765-ben a tusnádi és kozmási lakosok egy kis kápolnát építenek Kecskés (vagy Kovács) Pál kezdeményezésére.
Többször megcsodáltuk már ezt a hídat átutazva alatta, ezúttal úticél volt. Ugy nez ki, hogy nagyon nem tolongtak e rejtek korul. 1924 és 1928 között a Brassó-Bodzaforduló vasút építése a fellendülés időszakát jelentette Keresztvár életében.
A Marie Thereze-padot Domenico Tramontini olasz kőműves készítette, a olaszországi nagymamája emlékére, pihenőhelyként. A pad támlájára fel van írva a nagymama neve, Marie Thereze, és egy dátum, 1888 szeptember 7.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Kós Károly tervei alapján épült 1911-12-ben. Ideje volt mar ezt a rejteket is bejelentenem. Amikor tudomást szereztem róla, hogy rejtekhelyet telepítettek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumnál, azonnal a garázsba siettem. Elnézést kérek mindenkitől emiatt az amatőr bakiért, nem számoltam az időjárással.
A kézdivásárhelyi egykori Erzsébet árvaleánynevelő-intézet a XIX-dik században épült.
Mivel már Imre király idejében a kiváltságokban részesülő falvak között szerepel, bizonyos, hogy a XI–XII-dik század fordulóján templom is épül. Erre tanú a templom maga, melynek stílusjegyei az átmeneti (román-gótikus) korra utalnak.
Szásztyukos község az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyukos-patak mellett fekszik. Első említése 1373-ból ismert, 1494-ban a község a Hét-széktől nyolc arany támogatást kapott templomépítésre.
Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
