A trafoház mellett, a kerítésnél elrejtett geodobozt már régebb megtaláltam, de valamiért elmaradt a bejelentése. Egy kávé mellett próbáltuk kivárni, hátha eláll az eső, de nem volt szerencsénk. Az őszi gyergyói kerékpár körturám alkalmával kerestem fel a rejtekhelyet, elég könnyen megtaláltam a leírás alapján, bár az is csak az emlékezetemben volt meg. Gyergyócsomafalva Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén.
Az Ördöglik környékét elsősorban a csíkszeredai terepkerékpárosoknak ajánlom, de a hely természetesen gyalogosan is felkereshető. De mire megérkeztem a tavacskához, már szakadt rólam a víz. Igen, a jobb oldal a Nap, a világosság, a férfi. Igen, a helytelen ábrázolás nekem is okozott egy kis fejtörést.
A Nagysomlyó tetején egy fémcsövekből megépített 25 m magas kilátó torony áll, tetejéről gyönyörő kilátás nyílik a Csíki-medencére. Megtaláltuk a hetedik ládánk. A kegytemplom közelében, az utca bal oldalán két hatalmas fa hívja fel magára a figyelmet. Köszönöm, hogy felkerested a csíksomlyói ládát.
A Kakukk-hegy a Dél-Hargita legmagasabb pontja. Bár maga a csúcs fenyőkkel borított, pár méterre egy szikla tetejéről jó kilátás nyílik a Dél-Hargita Kakukk-hegytől északra és keletre eső részére. Egy régi vulkán maradványa, sűrű fenyvesek veszik körül, kellemes túrázásra lehet számítani, de a mackókat kerülni ajánlatos.
Most Vágás az anyamegye, régen megfordítva Dobó volt. A patak betéved a hegyek közé; ennek fennebb kitáguló völgyébe fekszik a két Dobó (alsó és felső) és Vágás.
Csíkszépvíz római katolikus temploma 1880 és 1892 között épült Kiss Sándor gyergyócsomafalvi építész tervei alapján, Szász István üvegcsűri építész kivitelezésében, neogótikus stílusban. 1897-ben Murányi Kálmán felcsíki főesperes megáldotta.
Lengyelfalva a legnagyobb székely, Orbán Balázs szülőfaluja - Érdekes módon Orbán Balázs szülőfalujáról igen keveset írt. Sütő András állítja (1980), hogy A székelyföldi magyarság joggal büszkélkedik Orbán Balázzsal is. Bár eredetileg úgy terveztem, hogy a környék rejtekhelyeit egy külön kirándulás alkalmával keresem fel.
Nagyon erdekes rejtes, de ovatosan kell maszni ,mert konnyen le lehet esni. A Medve-szakadék felől érkeztünk, az erdőben vágva utat magunknak.
A Várdombról szép kilátás nyilik a fenyvesnőtte szép Remete-patak völgyére, melynek hátterében a Bodos feje magasul fel, valamint a szemben levő Nagy Somlyóra. De a füzetben második beíró voltam. Gábor, amikor megtaláltad ezt a geodobozt, vissza is tetted rendesen a helyére? A noteszbe azt hiszem, véletlenül 15-ét írtam, de annyi baj legyen.
Egy ismeretlen eredetű, négyzet alakú, körülbelül 10 x 10 m-es épület romjai találhatók itt. A Bodoki-hegység észak-keleti vége Kézdiszentlélek felé magasodik, az egyik mellékgerinc legmagasabb pontja, a Fejtető.
Jákob lajtorjája - Zabola. A műalkotás helye a térképen valószínűleg helytelen.
Ezen az úton, mely személygépkocsival is járható, 12km-t haladva jutunk el a patakon átmenő hídhoz. Az 1A főúton kell menni, Négyfalut elhagyva, Ploiesti felé, Cheia üdülőfalu után találunk egy köves utat Valea Stanii felé.
Kivancsi voltam, hogy milyen is a Benko kert.
Úgy tartják, hogy a Kászon-patak völgyében, a Gombás-bérc alatt álló várban lakott Katrosa vezér és Bellő nevű lánya. Ennyire nem tetszett nektek Gálosháza, hogy nullára értékeltétek a hely szépségét? Ha a fent emlitett colopos hidtol balra, a domb alatt az aszfalt ut mellett, egy ujabb "cseppkoves bunkermaradvanyrol" lenne szo, azt mar sajnos az ut korszerusitesekor szetvagtak, felet meg eltuntettek. Az idézett cikk alapján nem volt világos hogy ez a kereszt az a kereszt-e ami az útról látszik vagy sem.
Az Olt-forrás ebédidejében mentem vissza, kicsi borjú nagyságú kutyuli-mutyulik kíséretében. Gratulálok, hiszen ez egy kultikus hely. Nem volt nagy hideg, de igen kellemetlen szél fújt. Az Olt földrajzi forrása a Gyergyói-havasokhoz tartozó Sípos-kő észak-keleti oldalán található, a Kovács Péter-hágó közelében.
Torja után az első nagyobb völgy jobbra. Torjáról Bálványosfürdő felé a Torja-patak mentén vezet az út. Bálványosfürdőről tartottunk a Jajdon-völgy felé, rövid kitérőt tettünk, megtalálni az itt elrejtett geodobozt.
Ereszteveny felett magasodik a Pincetető, az Óriáspincetetőn felépített térplasztika. Egy kis munka utáni, esti keresgélés. hangyalka, kérlek figyeljetek oda a bejegyzés típusánál. Szerintunk ez a hely megerdemli a dobozkat.
Étfalva református temploma 1802-ben épült feltehetően egy korábbi helyén. Megtaláltam a dobozt. Ez pedig igy van, a regi szep emlekek. Elég nedves idő volt, szemerkélt az eső.
A Királykő egyik legszebb szurdokvölgye a Zernyesti-szoros, a Kis-Királykő egyik nyúlványa, a Zanoaga-orom és a Toanches-hegy közé ékelődik. Szamtalanszor jartam mar a Zernyesti-szorosban, de most kihasznalva, hogy egynehany csaladnak a szorost kellett ismertetnem, igy meglett a ladacska is. Tényleg egy gyönyörű szoros. Nagyon jól megfigyelhetőek a gyűrődések, melyek hol lefele, hol felfele görbülnek.
A Székely Selters forrásaitól délre, a Bánya-tető keleti oldala alatt, az út mellettt van egy andezit küpübe foglalt borvízforrás.
Románia negyedik bölényrezervátumát hozták létre a Brassó megyei Bodzavámon. Ott voltam a rejtesnel. Mióta utoljára voltam itt, eléggé megfutotta a belépő ára, egy kicsit hozzávettek. Hiába vártam, a nagy lomha bölények semerre sem mozdultak, csak süttették magukat az őszi nappal.
Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait. A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe.
A Kakukk-hegy menedékhelyet a csúcs keleti oldalában, attól 400 méterre állították fel, közvetlenül a túraösvény mellett. A Dél-Hargita általam kevésbé ismert helyeit kerestük fel a Fő Rejtekhelyvadásszal, egy szép napsütéses szeptemberi napon.
A Középöv déli gerinc alatti szakasza, a Nagy-kőfolyástól kezdődően, a Vörösöv vagy Vörös-orom nevet viseli. A jelzetlen ösvény a Központi Fal tövéből indul, vörös színű törmeléken felfelé, innen a helynév is.
A Hasadék-nyereg a Királykő négy különböző irányból érkező turistaútjának csomópontja. A hasadékban kellemes hűvösség volt a kánikula ellenére. Itt futnak össze a Királykő Tornyáról, a Kis-Királykőről, a Curmatura menedékháztól és a Királykő-hasadékából érkező útvonalak.
I Károly román király kérésére hozták létre a szikla tetején található kilátót, korláttal ellátott lépcsősorral. A Ferenc József-szikla 10 perc járásra található a Királyi esztena-tisztástól.
Harangláb Pálpataka Korondtól 7 km-re, a Miklós patak mentén, körülbelül 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő szétszórt település. Sajnos nem találtam meg a geodobozt. Csend és nyugalom volt itt, mint mindig mikor erre jártam.
Bodzavám végén régi templom romjai és egy újkori erőd maradványai ismerhetők fel, a Kálvária körül újkori sáncok láthatóak a harmadik katonai felmérés térképszelvényén. A már romos kápolna közelében még ma is megfigyelhetőek a sáncok maradványai. Az erőd felől közelítettem meg a templomromot.
Régóta keressük a Visszafolyónak is nevezett vizesárkot. A koordináták segítségével könnyen rátaláltam a tárnára, majd a visszafele folyó patakra, miután jó darabig bolyongtam Ivó felett az erdőben, lévén hogy Kápolnás felől a Cekend tetőn keresztül érkeztem. A Kecskevésznek nevezett elágazástól lefele, a híd után az Ivó-patak felé tartunk, és átmegyünk két hídon.
A Pásztor-kő az Egyes-kő kistestvére, attól keletre és mintegy 500 méter távolságra található, az Ecsém-tető északnyugat - délkelet irányú vonulatának északnyugati végében. Pedig minden hasadékot végigkutattam. Legközelebb a GPS is velünk jön. A tetorol visszafele jovet kerestem meg a dobozt, a leiras alapjan aranylag konnyen megtalaltam, sajnos teljesen el volt azva a tartalma, es osszefagyva, a fuzet hasznalhatatlan, pedig ugy neztem a doboz rendesen le volt zarva, es nem latszott repedes sem rajta.
Többször megcsodáltuk már ezt a hídat átutazva alatta, ezúttal úticél volt. Ugy nez ki, hogy nagyon nem tolongtak e rejtek korul. 1924 és 1928 között a Brassó-Bodzaforduló vasút építése a fellendülés időszakát jelentette Keresztvár életében.
A székelyudvarhelyi kisállat-temető a Szentimre utcán indulva közelíthető meg, a várostól délkelet irányba, a katonai egységen túl, az erdei focipálya előtt. Az engedély nélküli, de nem törvénytelen létesítmény az erdő szélén található. Az állattemető teljesen újkeletű, most 10-15 éve kezdték az erdőben eltemetni a kedvenceiket az emberek.
Ezeket Orbán Balázs ismertette először, azonban kutatásokra csak 2009 után került sor. Az elmúlt években Bözöd környékén, légi régészet nyomán beazonosították a bözödi halomsírokat.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
Nekem szivem szerint ez a rejtek nem volt nagyon felemelo. Ahogy értesültem erről az új rejtekhelyről azonnal elővettem a túrabakancsomat.
Honnan a falu szép neve, ha nem a reformáció előtti templom védőszentjéről, aki a két arkangyal, Szent György és Szent Mihály volt? Nos, lehet, hogy éppen róluk nevezték el a falut. Ez is megvan. Sikerült megtalálni a dobozkát, kicsit sáros, de ép állapotban.
A vízesés bio-geológiai rezerváció, travertinen jött létre, magassága 15-20 méter. Nyáron a jellegzetes növényzet, télen a jégcsap-oszlopok teszik látványossá.
Nyikómalomfalva közepes nagyságu település az egykori Udvarhely vármegye területén, a Fehér-Nyikó völgyében található. A templomkert nagyon szép, a falu csendes és nyugalmas a hőség nagy. Ezt a rejtést már 2016-ban megtaláltam, de elfelejtettem bejelenteni.
