A többségében magyarok által lakott Szék egyik értéke a 12-dik században épített, román és korai gótikus elemeket ötvöző, háromhajós református templom.
Valoban szorakoztato a lada is, meg a rejtek is. Vasárnapi sétám alkalmával találtam rá erre a geodobozra.
A kastélyegyüttes teljes felújítása során a tölgy környezetét is teljesen átalakították. A paszmosi mocsári tölgy a helybéli Teleki kastély mögött, 25 m-re található.
Kis figyelmetlenségem miatt csak másodszori nekifutásra sikerült, pedig nagyon egyszerű. Csak most vettem észre, hogy be lehet jelenteni.
Román kori jellegét a torony alatti kapu kőkerete, a kórus ablaka, a sekrestye által eltakart oszlop őrizte meg. A későbbi átalakítások és újítások során a templom barokk jelleget kap.
Uzdiszentgyörgy 1329-ben Zengurgy néven jelentkezik a forrásokban, majd 1344-ben Zentgurgthelke, 1461-ben Zenth Gewrg Siculorum formában.
Pénzügyi palota - Honvéd (Dorobantilor) utca 1.
A Szervátiusz Múzeum a kolozsvári Szent Mihály Plébánia épületében, a plébániaházban található állandó kiállítás, melyet megnyitóját 1996-ban tartották.
Az ökör kéménye-sziklakürtő Bélavár egyik leglátványosabb pontja. A kék pont jelzésen indultunk fel a Bélavár tetejére.
Isten dombja Mezőbánd A Bándról Marosvásárhelyre bevezető út nyugatról megkerüli ezt a magaslatot. Az Isten dombjánál találkozik a bándi, a bergenyei, és a paniti határ.
A baloldali szöglethegyen, a Csarnó-tetőn, a régi korban Csarnó avar vezér várat építtetett, melynek ma már nincs nyoma. Bucsát elhagyva, a Jád-völgyi állomás mellett a Jád-patak fut be balról a Körösbe, a mindkét oldalon magas sziklás hegyek közötti nyíláson, a Jád-völgy torkán.
Egy rövid szombati séta alkalmával vettük célba a létai várat. Arrajártam, egy edzést végző fiatal barlangász csapat meglátogatása kapcsán. Kolozsvári húsvétolás után jöttünk ki a várhoz. Magyarléta falutól 3 km-re, a Jára völgye fölött emelkedő kősziklára épült Léta-vára, másik nevén a Géczy-vár.
A magyarzsombori magas tornyú, fazsindelyes, eredetileg görög katolikus fatemplom, 1643-ban épült.
Az Erkély-tisztás a Torockói-hegység egyik legkedveltebb sátorozóhelye. Míg ők leértek a vízeséshez, addig mi nyugodtan kihalásztuk a kis dobozt, majd bejártunk a vízesés alá, hogy gyönyörködve lássuk mit hagyott hátra számunkra a természet. Az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) táborból tett Szolcsva-Bedellő túra alkalmával kerestem, és találtam meg ezt a geodobozt is. Én is megkedveltem ezt a tisztást, jó sátorozó hely.
A Balika-barlangok a Tordai-hasadékban, a menedékháztól számítva a negyedik hídnál helyezkednek el, egymással szemben, a bejáratuknál erődítésre épített védművekkel. Ha az x jelet keresném, még most is a barlang előtt álldogálnék. Különös izgalommal ismerkedtünk a hellyel és a legendával, mivel kincskereső csapatunk egyik tagját hasonlóan becézzük. A rejtekhelyet megtaláltam, de nem volt lehetőségem keresni a rejteket és a dobozt, mert a barlang bejárata mellett nagy tömeg volt.
Egykori evangélikus templom, ma Keresztelő Szent János ortodox templom. Sajnos zárva volt, időnk nem volt a kulcsot keresni, nagyon megnéztem volna a belsejét, főleg hogy az ortodox vásárlás után hogyan alakították át.
Pfenningsdorf-ház - Deák Ferenc utca 15.
Forrószegi Sósfürdő Szék A Forrószegi Sósfürdő Szék falutól délre található, a DJ109D jelzésű megyei út mellett, Gyulatelke felé. A fürdő egy fadeszkával bélelt medencéből áll, melyben nagyon sós víz és iszap van, valamint egy kevésbé sós dagonya-gödör, néhány öltöző, és egy büfé.
A közelben van a Vágottkő római kőfejtő. A Kőcsorgó pataka, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal.
Báthory István elméleti líceum, volt Piarista líceum - Egyetem utca 7-9.
Szent György laktanya (kaszárnya) - Hunyadi (Stefan cel Mare)-tér 3.
Csizmadiák céhháza - Deák Ferenc utca 23-25.
Magyarkiskapus református temploma az egyik legAzlésesebb kalotaszegi templom. Értékei a faragott falikarok, a szentély gótikus hálóboltozata, a gótikus ablakok, a karzat mellvédje és a kazettás mennyezet.
1848-ban itt mondták ki Erdély unióját Magyarországgal. Az egykori Belső-Monostori utcában álló épület karzatos báltermében több erdélyi országgyűlést tartottak.
1305-ben Scenpetur néven írják az oklevelek. Később így szerepel a forrásokban: 1348-ban Ozdizentpéter, 1587-ben Zentt Péter.
Gombos-ház és nyomda - Hermann Oberth utca 1.
Református templom Magyarborzás A templom stíluselemei alapján román korinak tekinthető, a XV-dik század fordulóján a román kori hajóhoz késő gótikus csúcsíves szentélyt építenek. 1332-ben plébániatemploma van, 1867-ben újítják, amikor faharanglábat is építenek hozzá.
1744-ben Wesselényi Ferenc újjáépítteti a templomot. 1332-ben plébániatemploma van, 1574-ben szász lakói vannak, a XVII-dik században a tatár-török betörések a templomot lerombolják, Drág híveit pusztítják.
A világhírű tudós, Bolyai János szülőháza (másnéven Benkő-ház) a belvárosi Bolyai János utca sarkán áll, az 1 szám alatt. A Bolyai utca felújítás után sétálóövezetté alakul, a tér görbületét idéző optikai csalódást előidéző térkövezéssel burkolta a kivitelező.
A cseresznyéjéről híres települést a cseresznyevirágzás látványa és illata miatt kerestük fel. Korán jöttünk, a hideg miatt késik a virágzás.
Az 1834-es földrengés során nagyon megrongált templomot a XIX-dik század végén restaurálták. Erdély egyik legkorábbi épen maradt temploma, már messziről magasztosan fehérlik a dombtetőn.
Kraszna 14-dik században épült temploma csúcsos sisakkal és négy kis fiatoronnyal diszitett tornyáról és festett, állatrajzokkal teli, kazettás mennyezetérol hires.
A Mátyás király utcában álló, lényegében Mátyás király szülőházával szemben álló ház helyén álló épületben született Bocskai István, 1557 január 1-jén.
Magyarvalkón találjuk Kalotaszeg egyik legfestőibb, leglátványosabb, erődített, kettős várfallal körülvett templomát. A havasrekettyei vízesést látogattuk meg és hazafele tettünk egy kisebb kitérőt. Szép vasárnapon érkeztünk a helyszinre és nemsokára az istentiszteletnek is vége lett, tehát egy kicsit várni kellett a keresésel, de én is csak ugyanazt találtam mint az előző kereső.
Először 1334-ben a pápai tizedjegyzékben jelentkezik a neve Bergune, Borgone formában. 1575-ben Bergenie, 1632-ben mai formájában, Bergenye néven említik.
Pattantyús-ház - Deák Ferenc utca 33.
