Románia egyik legfestőibb helye, egyik legszebb tanyavilága, a fotósok paradicsoma, a Fundatura Ponorului nevű falu. A Ponor-patak völgyében található, mely része a Gradistea Muncelului - Csoklovina Nemzeti Parknak, a Surján-hegységben.
Zergék tava, románul Lacul Caprelor.
A Mundra-tó a Nagy-Páring-csúcstól kelet-északkelet felé terül el, 1,12 hektáros vízfelülete van. A Páring-hegység legmagasabban elhelyezkedő, 2158 m-en kialakult tava.
A régi ládát nem találtuk, helyén egy másik, 2016-ban rejtett láda van, rengeteg bejegyzéssel. Útban az Arany-hegy felé felfedeztük, hogy a Dévát kerülő autópálya 10 kilométere járható. Miután a Piski Dendrológiai Parkban egy darabig hiába kerestem az ott elrejtett geoládát, sikerélménnyel ez a rejtekhely szolgált. Az Arany-hegy Piski (Simeria) közelében van, a Déváról Szászsebesre vezető ut mellett emelkedik.
A Függesztett menedékhely, románul Refugiul Agatat, egy 4 m magas sziklára épített menedékkunyhó. 1982-ben építette egy dévai turistacsoport, a fenyőerdő és a törpefenyők határánál.
A Temes-Cserna árok a Kárpátok leghosszabb folyosószerű árka, 90 km hosszú, Örményes és Teregova között összeszűkül, kialakítva a Teregova-szorost. A Teregova szűk szorosán keresztül kapcsolódik északra a Teregova-felszín a Karánsebesi-medencével.
Lolája-nyereg, románul Saua Lolaia.
A Szörényi-havasokhoz tartozó Szárkő-Godján-hegység északnyugati részében, Karánsebestől keletre fekszik Sebestorony község. Fél óra gyaloglás után értünk fel a romokhoz. A szervesdi tó után megkererstük a Sebestoronynál elrejtett dobozt is.
A völgyhídról néztük a szorost, nem volt kedvem a Banica után újra mezítlábra vetkőzni.
Fekete-tó, románul Lacul Negru.
Bányászati Múzeum, első SAR székház 1920 - Nicolae Balcescu utca 2.
Pietrele-vízesés A Retyezát-hegység északi részének leggyakrabban használtmegközelítését ajánljuk. Pedig könnyű volt, első körben ugyanis azt állította a GPS, hogy a túl parton van. Kivettem belőle a TB-t. Köszönöm a bejegyzést, és a ládakarbantartást.
A Ponor-rét, melyet az Isten tenyere néven is emlegetnek, a Kudzsiri-havasok Gradistea Muncelului-Cioclovina Nemzeti Parkjában található. Köszönet a játékvezetőnek, tőle hallottam először erről az ízlésemnek megfelelő helyről.
Kis-Lépcső-csúcs, románul Varful Scarita.
A doboz megvan, igaz 6 éve nem nyúltak hozzá. Mi több, egy másik doboz véletlenszerű megtalálásánál is, mialatt a megfelelő rejteket kerestem. Felsőszálláspatak község a Retyezát-hegység északi lejtőjének végében, a Hátszegi-medence déli részében terül el.
A Kis-Páring-csúcsot kihagyva, az alatt és attól délre, kelet felé indulva lehet haladni a Nagy-Páring-csúcs felé vezető túraösvényen. Az 1850 m magas Badea-csúcsról feltérhetünk a 2074 m magas, füves Kis-Páringra.
Nagy-Kusztura-tó, románul Lacul Mare al Custurii.
Tamás-szikla, románul Bordul Tomii.
A Gemanarea-csúcs a Páring-hegység főgerincének és 2420 m magas Szlivej (Slivei) hegytömbjének találkozásánál helyezkedik el. Innen körülbelül 1 óra alatt lehet feljutni a Nagy-Páring 2519 m-es csúcsára.
A Rudaria-patak szurdokvölgyében huszonkét, fából készült vízszintes vízimalom található, többségüket ma is használják. Nem kirándulni indultam, de erre vezetett az utam. 1874-ben még ötven ilyen malom működött a völgyben.
Bukura-csúcs 1, románul Varful Bucura I.
A custura román szó, magyarul kiejtve kusztura (bukuréj), sziklás, hegyes, fogazott hegygerincet jelent. Bukura Kusztura-csúcs, románul Varful Custura Bucurei.
Forrásfalva közelében, a nadrági vasipari társaságnak vasércbányái voltak.
A növényt Haynald Lajosról, Erdély egykori katolikus püspökéről nevezi el Potentilla haynaldianeának. Csató János magashegyi túráján, 1872-ben, a Párengben, elsőként talál meg egy pimpó fajt.
Piski városka fölött, az Érchegység Nagyági csoportjának délii végében, az itt északnyugatra kanyargó Maros jobb partján fekszik Arany község. A falu délkeleti végében, az Arany-hegy lábánál, közvetlenül a Maros ártere fölött középkori vár is állott egykor.
Birlea-csúcs, románul Varful Barlea.
Az Isten hídja, a legnagyobb természetes híd Romániában, és a második legnagyobb Európában. Az egyetlen olyan romániai természetes híd, amelyen keresztül lehet hajtani gépkocsival.
Petrozsényi Egyesületi Fürdő, 1923-1925 - Grivita Rosie utca 36 szám, Petrozsény.
A Szlivej-vízesés (Sliveiu) a Szlivej-hegygerinctől északra, a Zöld-tótól észak-északkeletre található.
A Vidál-tó a Galcescu-tó fölött található a Galcescu-katlanban, 1987 méteres magasságban. Felülete 0,59 hektár, mélysége 3,6 m.
