Sztenisóra-vízesés, románul Cascada Stanisoara.
Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam. Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén.
A Rosiile-tengerszem a róla elnevezett gleccsermedencében található, 2000 m magasságban. A Páring-hegység legnagyobb, 3,72 hektár vízfelületű tava.
Vashíd Lugos Turcselu-tó, románul Taul Turcelu.
A Sztojnica- és a Gemanarea-csúcsok között található, az előbbitől délre. Gemanarea-nyereg, magyarul kiejtve Dzsemönárea.
A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en. Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul).
A Gáles-tó a Gáles glaciális völgyben található, egyike a Retyezát legszebb tavainak. Azazhogy pontosítok, én a panorámafotózásnál voltam ott. Ott voltam a fotózásnál. Hihetetlen, legszívesebben most azonnal indulnék oda.
Pestere egykor erődített barlangját Parospestere határában kereshetjük fel. Felsőszálláspataktól mindössze néhány kilométerre délre, a Paros-patak mellett fekvő község két részből áll - az északra eső Parosból, és a hozzá 2,8 km-re délre fekvő Pesteréből.
A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette. A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt.
A növényt Haynald Lajosról, Erdély egykori katolikus püspökéről nevezi el Potentilla haynaldianeának. Csató János magashegyi túráján, 1872-ben, a Párengben, elsőként talál meg egy pimpó fajt.
Mi is megtaláltuk a kavicsokat a lappancs alatt. De a doboznak sajnos hűlt helyét találtam.
Macska-nyereg, románul Saua Matului.
Ez egy dák település és hasonlóan a többi feltárt erődítéshez itt is megfigyelhető a mészkő tömbökből épült falazási technika a murus Dacicus. A település nagy valószínűséggel a második dák háború (105-106) alatt pusztult el.
Itt halad át a Hunyad megye két részét összekötő vasútvonal, mely 66 kanyarral és 8 alagúttal rendelkezik. A magas vízállás miatt a barlangba nem lehetett bemenni. A Boli-barlang Petrozsénytól 6 km-re, északra található, azon az úton, mely Hátszeg vidékét a Zsil völgyével köti össze.
Bukura-torok, románul Gura Bucurei.
A doboz megvan, igaz 6 éve nem nyúltak hozzá. Mi több, egy másik doboz véletlenszerű megtalálásánál is, mialatt a megfelelő rejteket kerestem. Felsőszálláspatak község a Retyezát-hegység északi lejtőjének végében, a Hátszegi-medence déli részében terül el.
A Fagyott-tó a Kürzsa-csúcstól északkeletre található. Megpillantható a főgerincről, miután leereszkedtünk a Kürzsáról délkelet felé.
Kis-Lépcső-csúcs, románul Varful Scarita.
Rablóbarlang Herkulesfürdő Sajnálom, hogy félkész ládaoldalakat fogtatok ki. Talán lehetne egy kicsit célratöröbb a segítség, mert ez így GPS-nélkül elég tág.
Rudolfshütte, vagy Carja-menedékhely, egy kőből összetákolt menedékkunyhó. A 2185 m magasan található Kecske-nyeregből egy meredek, csúszós, köves ösvény kapaszkodik ki a 2405 m-en található Carja-csúcsra.
Petrozsény irányából, a Maleja-völgyből indulva, a Badea-csúcsról kapaszkodhatunk ki ide. A Kis-Páring egy füves csúcs, mely 2074 m magasságban helyezkedik el.
A rotunda, egykor plébániatemplom, a református templom kertjében áll, a paplak közelében. Algyógy legértékesebb épülete a körkápolna - a közelmúltban elvégzett régészeti feltárások szerint a kicsiny kerektemplom a 11-dik vagy a 12-dik században épült, s így a legkorábbi kerektemplom Erdélyben.
A piski-i arborétum egy mesebeli szép hely, annyira, hogy egy órát kóvályogtam benne a zuhogó esőben, és nagyon jól éreztem magam. Szulinapi ajandeknak bevalt. Retyezát túrából hazafele 4 órát kellett várnunk a vonatra. Nagyon tetszett ez a hely.
Itt, Koszti bácsi (nea Costica) több mint 2000 bányavirágot gyűjtött össze, Vaskő, Dognácska, Oravicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova környékéről, de határon túlról is. A Constantin Gruescu ásványmúzeum Vaskő községben, a Völgy-(Vale) utca 113 szám alatt található, a gyűjtő házában.
A hely neve a régi osztrák térképen Eisen-Stollen, ami a német Bergwerkstollen-ből fordítva, magyarul vasbánya-bejáratot jelent. A Kohó-kövek Kőfalu (románul Pietroasa) településtől délkeletre találhatók.
Ez most még csak egy félkész állapot.
