Régebb, mikor még közlekedett az Aranyos-völgyi keskeny nyomtávú vonat, a Mokanica, az Alsószolcsvára érkező kirándulók a megállótól egy lengőhídon keresztül rövidíthettek a Szolcsvai búvópatak-barlang felé. Gondolkoztam, hogy miért nem függőhídnak neveztétek, de aztán amikor átmentem rajta, megértettem. TöBBBször is lengtünk ezen a hídon, mikor jártunk likászni a Szolcsvai búvópatakhoz, a mokanyiczával, majd autóstoppal. A megtalálás igazolását, a megtalálót ábrázoló fotóval, elfogadom.
A Flórián-szikla egy érdekes, csúcsos formájú sziklaképződmény, az Üveggyári telep (Tamásdi üveggyár, Colonia Fabricii) szélén.
Érdemes körülnézni odabent a könyves üzletben is. Bevallom nem nagyon szeretem az ilyen bújócskázós helyeket, de az esős időnek köszönhetően, nem jártak sokan az udvaron. Elég alkalmatlan pillanatban érkeztem a helyszínre. A Szent János (Johannis) templom a nagyszebeni Mitropoliei utcában áll.
A falu délkeleti végében, az Arany-hegy lábánál, közvetlenül a Maros ártere fölött középkori vár is állott egykor. Piski városka fölött, az Érchegység Nagyági csoportjának délii végében, az itt északnyugatra kanyargó Maros jobb partján fekszik Arany község.
A Szebeni-havasok Resinári hegysorának keleti végében, az északról érkező Szeben folyó és a nyugatról jövő Cód patak találkozásánál fekszik Nagytalmács falu. Remélem az egerek nem a dobozban voltak :-). Ezt rejteket meg a Cserna volgyi talalkozo alkalmabol kerestem meg. A doboz rendben, egerek nem voltak.
Vajdahunyad déli szélén, a Hunyadiak történelmi nevezetességű családi várának közelében, a Cserna és a Zalasd összefolyása felett emelkedő 319 m magas Szentpéter-hegyen fekszik a korai Árpád-korban épült Óhunyad vára.
Románia első vashídja, amelyet 1859-ben állítottak fel, és amely biztosította a bejutást az Alsóvárosból a várba. GPS nélkül nem találtuk volna meg. Érdekes, hogy mekkora a szintkülönbség a városban, ezt a hídról lehet jól észlelni. Nagyon tetszett.
Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. Megtaláltam a kis "BabBerci-féle" dobozt ott ahol a segítö információ mutatta. Ez volt az első szászvárosi doboz, amit megkerestem.
Iker-tó, románul Lacul Gemenele.
Pietrele-vízesés A Retyezát-hegység északi részének leggyakrabban használtmegközelítését ajánljuk. Pedig könnyű volt, első körben ugyanis azt állította a GPS, hogy a túl parton van. A gps a patak tulso oldalan mutatta a rejteket. Köszönöm a bejegyzést, és a ládakarbantartást.
Fazekasok tornya Nagyszeben A nagyszebeni Vár utca menti várfal megőrizte 15-dik századi arculatát, amikor téglából építették újra és úttal látták el az őrszemek számára. Megvan a dobozka. Nagyon jo rejtek. Sajnos a Fazekasok-tornya melleti várfalból is eltünt a geodoboz.
Szlevej-tó, románul Slaveiu.
A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham ereje meggyőzőtt volna, hogy tessék visszafordulni. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham erejétől meg is tántorodtunk volna. Az uzenet mcfly baratomtol szarmazhat, ha nem tevedek "pistyulé" nevre.
Branu-csúcs Godján-hegység Remek a panoráma, az út frissen kövezve. A Felsőenyed - Bucsum közötti 107I jelzésű megyei út áthalad a Torockói-hegységen nagyjából kelet-nyugat irányban, helyenként kb 1000 méteres magasságban.
Kék-barlang Kőfalu Háromhajós román kori temploma építési idejét az 1260-as évekre teszik - korjelzőnek tekintik a karcsú magas tornyot és az alatta kiépített árkádos karzatot, melyet keresztboltozat fed. A vasárnapi "keresgélés" első rejtekhelye.
A Nagy-Páring az Olt és a Zsil szorosai között elhelyezkedő Páring-hegység legmagasabb csúcsa. Egy Pareng-Kapacina túra alkalmával. A Groapa Seaca menedékháztól közelítettük meg, gyönyörű napsütéses időben. Megérkeztem a csúcsra.
A Szfinx-től a sziklakapu felé folytattuk az utat. A Havasgáldi-szoros monumentális sziklakapujához vezető jelzetlen ösvény elvezet egy kisebb sziklakürtő, vagy kilyukadt zsomboly teteje mellett.
Birlea-csúcs, románul Varful Barlea.
Az erdélyi Érchegység délkeleti részén, a festői Glodi szorostól kissé délre találjuk Erdőfalva községet, ahová legkönnyebben Szászváros felől Algyógyon keresztül juthatunk el. Van egy másik egyszerűbb útvonal a barlangvárhoz. A déli irányból vezető úton Erdőfalvára érkezve a falu központjából már jól látható a községtől északra magasodó csipkézett sziklafal, mely számos üreget, hasadékot rejt magában.
Csúnya-tó, románul Taul Urat.
Szenterzsébet (románul Gusteriţa, németül Hammersdorf) régebb önálló szász falu volt, 1950 óta Nagyszebenhez tartozik. Az Artmania rockfesztivál ürügyén érkeztem Nagyszebenbe, este 6 órakor. Mivel a régi ládát betemette a föld, új ládát helyeztem el, kicsivel távolabb.
Meglett egy hosszú túra (Paltinis - Poiana Gaujoara - Batrina - Rozdesti - Niculesti - Canaia - Cindrel + a két Iezer tó --> vissza) után ez a doboz is. Mivel a láda akkor még nem volt ott, a találat kimaradt. A Csindrel-hegység (Szebeni havasok) egy hegycsoport, a Déli-Kárpátokban, a Páring-hegység csoportjának észak-keleti részén.
A régi ládát nem találtuk, helyén egy másik, 2016-ban rejtett láda van, rengeteg bejegyzéssel. Útban az Arany-hegy felé felfedeztük, hogy a Dévát kerülő autópálya 10 kilométere járható. Miután a Piski Dendrológiai Parkban egy darabig hiába kerestem az ott elrejtett geoládát, sikerélménnyel ez a rejtekhely szolgált. Az Arany-hegy Piski (Simeria) közelében van, a Déváról Szászsebesre vezető ut mellett emelkedik.
A La Vulpita-vízesés egy vízesés sorozat a Transalpina mellett, A Nagy-Muntinu csúcs és az Urdele-hágó között, az Urdele-patakon. A neten La Vulpita-vízesés néven ismerik, de talán helyesebb lenne az Urdele-vízesés, mert az Urdele patakon van.
~0.JPG "Korbuly-ház - Kolozsvár")
