Csavart-tó, románul Lacul Rasucit.
Sztenisóra-vízesés, románul Cascada Stanisoara.
Sztenisóra-tó (Esztena-völgyi-tó).
Csúnya-tó, románul Taul Urat.
Több helyen is meg lehet közelíteni, Obrézsa egyik mellékutcája is keresztezi a sínpárt. Csodálkozom, hogy egyáltalán még létezik a sínpár. A Szerelem-alagút egy elhagyott sínpár fölé nőtt fakoronák által kialakított zöld folyosó, Obrézsa és Novákfalva között, Karánsebes közelében, Krassó-Szörény megyében.
A Csindrel-hegység (Szebeni havasok) egy hegycsoport, a Déli-Kárpátokban, a Páring-hegység csoportjának észak-keleti részén. Mivel a láda akkor még nem volt ott, a találat kimaradt. Meglett egy hosszú túra (Paltinis - Poiana Gaujoara - Batrina - Rozdesti - Niculesti - Canaia - Cindrel + a két Iezer tó --> vissza) után ez a doboz is. Sotetben erkeztunk a csucsra, sajnos a felhos ido miatt nagyon gyenge kilatas volt.
Az ösvény nem ajánlott rossz időben, csúszós, kőtörmelékes. A Galcescu-katlanból a Plescoaia-nyeregbe, egy piros háromszöggel jelzett ösvény vezet a Tavak kéményén keresztül.
A Gemanarea-csúcs a Páring-hegység főgerincének és 2420 m magas Szlivej (Slivei) hegytömbjének találkozásánál helyezkedik el. Innen körülbelül 1 óra alatt lehet feljutni a Nagy-Páring 2519 m-es csúcsára.
Pedig gps koordinátánk is volt. Nem kis munka volt megtalalni a kotojast.
A neten La Vulpita-vízesés néven ismerik, de talán helyesebb lenne az Urdele-vízesés, mert az Urdele patakon van. A La Vulpita-vízesés egy vízesés sorozat a Transalpina mellett, A Nagy-Muntinu csúcs és az Urdele-hágó között, az Urdele-patakon.
Malom Forrásfalva Forrásfalva közelében, a nadrági vasipari társaságnak vasércbányái voltak.
A mai Cindrel túrán megkerestem a Rozdesti-csúcson levő godobozt.
Grujú-nyereg Páreng-hegység Grujú-nyereg, románul Saua Gruiu. A Nagy-Páring és a Grujú-csúcsok között található, itt lehet beereszkedni a főgerincről a Mundra és Rosiile tavakhoz.
Pelága agyarai, románul Coltii Pelegei.
Pestere egykor erődített barlangját Parospestere határában kereshetjük fel. Felsőszálláspataktól mindössze néhány kilométerre délre, a Paros-patak mellett fekvő község két részből áll - az északra eső Parosból, és a hozzá 2,8 km-re délre fekvő Pesteréből.
A vasútvonalat, mely a Domásnya-hágó (Porta Orientalis, Keleti Kapu) közelében, északnyugatra körülbelül 1,6 km-re található, a nyugati világ és a Kelet fő összeköttetésének tekintették. A Temesvár - Karánsebes - Orsova vasútvonal, mely eredetileg az Orientbahn elnevezést kapta, 1875 és 1879 között épült.
A 2203 m magas Scurtu-csúcs mellett, a 2111 m-en található Scurtu-nyeregnél gyönyörű kilátás nyílik a Kicsi-Zsíl (Jiet-patak) völgye felé. Itt tér le a Mija-tó (ejtsd Mizsa) felé a túraösvény.
Művelődési Ház, egykori Mircea herceg-rendelőintézet 1925.
A Banica-kőbánya melletti természetes híd a Banica-szorostól körülbelül 5 km távolságra található. Távolról, a közelében, de még rajta állva sem látható, csak a patakmederbe beereszkedve ismerhető fel.
Javítottam. Miért jelenik meg ez a láda GR3418 a kóddal amikor letöltöm?
Bukura-nyereg, románul Curmatura Bucurei.
Kapu-tó, románul Lacul Portii, Taul Portii.
A 2185 m magasan található Kecske-nyeregből egy meredek, csúszós, köves ösvény kapaszkodik ki a 2405 m-en található Carja-csúcsra. Rudolfshütte, vagy Carja-menedékhely, egy kőből összetákolt menedékkunyhó.
A márványbánya, ahol már a rómaiak korában is folyt a kitermelés, Bukova falutól körülbelül 7 km-re található, a Bisztra-patak völgyén felfelé. Az itt kitermelt kristályos mészkő fehér, enyhén kékes színű, egy kevés grafittartalom miatt néhol fekete foltokkal.
Csató János magashegyi túráján, 1872-ben, a Párengben, elsőként talál meg egy pimpó fajt. A növényt Haynald Lajosról, Erdély egykori katolikus püspökéről nevezi el Potentilla haynaldianeának.
Románia egyik legfestőibb helye, egyik legszebb tanyavilága, a fotósok paradicsoma, a Fundatura Ponorului nevű falu. A Ponor-patak völgyében található, mely része a Gradistea Muncelului - Csoklovina Nemzeti Parknak, a Surján-hegységben.
Szurdok-tó Ferde Bukura-csúcs 2, románul Varful Bucura II.
Mehádia a Belaréka-patak völgyében, Orsovától 23 km-re nyugatra, Herkulesfürdőtől 11 km-re északnyugatra fekszik. A településtől északkeletre áll az egykori Miháld várának romja, a 15 m magas lakótorony maradványa, a feltárások alapján a XIV-dik században épült.
A Retyezát-hegység északi lábánál húzódó Hátszegi-medence déli szélén, a Szálláspatak vize mellett fekszik Malajesd község. Ott voltam a rejtésnél.
A délről a Szárkő-hegység, északról a Ruszka-havasok általhatárolt, 699 m magasságban fekvő szoros az őskortól kezdve fontos átkelőhely volt a Temesköz és a Hátszegi-medence között. Az akkor Tapae nevű szoros közelében 89-ben és 101-ben is nagy csatát vívtak a római légiók és a dákok.
Ez a földút egy kisebbnyílt terepre, legelőre visz. Célszerű a templom mellől kelti irányba induló földúton elindulni.
