A völgyhídról néztük a szorost, nem volt kedvem a Banica után újra mezítlábra vetkőzni.
Az itt kitermelt kristályos mészkő fehér, enyhén kékes színű, egy kevés grafittartalom miatt néhol fekete foltokkal. A márványbánya, ahol már a rómaiak korában is folyt a kitermelés, Bukova falutól körülbelül 7 km-re található, a Bisztra-patak völgyén felfelé.
A Gáles-tó a Gáles glaciális völgyben található, egyike a Retyezát legszebb tavainak. Azazhogy pontosítok, én a panorámafotózásnál voltam ott. Ne mond kétszer :-). Hihetetlen, legszívesebben most azonnal indulnék oda.
A település nagy valószínűséggel a második dák háború (105-106) alatt pusztult el. Ez egy dák település és hasonlóan a többi feltárt erődítéshez itt is megfigyelhető a mészkő tömbökből épült falazási technika a murus Dacicus.
A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok nyugati részén található. A túránk legmagasabban fekvö dobozát a Kis-havasi kereszt alatt találtuk meg. A térképen egy eldőlt, egyenlő szárú háromszögre hasonlít, melyet nyugaton a Temes völgye választ el a Szemeniktől, északon a Bisztra a Ruszka-havastól, délen a Hideg patak a Godjántól és a Csernai-havasoktól, keleten a Sesz és a Nagy patakok a Retyezáttól.
A Vörös-szakadék természetvédelmi terület Szászsebestől 3 kilométerre északkeletre található. Egy igazi hangyabolyból kellett kiássam. Gratulálok a sikeres dobozkereséshez. Meg is magyarázom, miért csak úgymond.
Római kasztrum Teregova A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette. A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt.
1390-ben jelentkező, bányára utaló neve bányászok idetelepítését feltételezi. A torony a jelenlegi állapotában alacsonyabb a templomnál, mert a tetejét leborította a vihar. Valóban, a XIV-dik században bányásztelepítésre kerül sor Körösbányán is.
Zergebak-csúcs, románul Varful Tapului.
A Fagyott-tó a Kürzsa-csúcstól északkeletre található. Megpillantható a főgerincről, miután leereszkedtünk a Kürzsáról délkelet felé.
Őraljaboldogfalva református templomát a késő román korban építették, tornyát román stílusu ikerablak díszíti, bizánci jellegű freskóit a 14-dik század elején készítették. Pontosabban szólva a diószedésnél a gyönyörű, román stílusban épült református templom udvarán, mialatt a geoláda elrejtődött. Szerintem a honfitársaink csak el vannak foglalva a mogyorógyűjtőgetéssel. A kepek es a segitoszoveg segitsegevel(ugyanis egyelore gps nelkul keresek) megtalaltuk.
Távolról, a közelében, de még rajta állva sem látható, csak a patakmederbe beereszkedve ismerhető fel. A Banica-kőbánya melletti természetes híd a Banica-szorostól körülbelül 5 km távolságra található.
A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. A legtöbb túrázó északról közelíti meg a Retyezát-hegységet, a Nuksóra völgye mentén, kocsival vagy menetrendszerint közlekedő mikrobusszal érkezve a Carnic menedékházig. Megtaláltuk, igen ám - gondoltuk magunkban - de hol a vízesés? Amig a vegere jutottam az olvasasnak, vegigfutott bennem egy par gondolat, hogy mi a jo eg lett a vizesessel.
Szkerisóra-tó, románul Lacul Scarisoara.
A Szív-tisztás Kecskekő várától 2,4 km távolságra található, dél-kelet irányba. Borosbocsárd település észak-nyugati kijáratától körülbelül 3 km-re, az útból egy ösvény indul balra.
Mikusa-csúcs, románul Varful Micusa.
1150 előtt terra Siculorum terrae Sebus, utána szász település. Régóta készülök itt rejteni egy dobozkát a környék legjelentősebb épületéhez. A Vörös-szakadéktól jövet megálltunk, hogy megkeressük ezt a dobozt is. A Vörös-szakadékhoz igyekezvén megnéztük a templomot.
A dévai várrom Déva központjában levő Várhegyen található, a hegytetőn levő, romos állapotban levő vár legrégibb része egy falgyűrű. Lementünk ezért a dobozért, és korulbelul 10 perc keresés után megtaláltuk. Mert alig volt rá időm. Az összes összenőtt fát megnéztem, utána az összenőtleneket is, aztán a kaputól kapu+200m területen is, de semmi.
Hátszegváralján, a vasutállomás melletti dombon áll a Kendeffy-toronyrom. Alig találtuk meg a dombra felvezető, ösvénynek aligha nevezhető csapást. Alin felirat már nincs, csak sok kék paca.
Csurila-nyereg, románul Saua Ciurila.
Máda barlangvár A Máda község északnyugati szélén, a Gyógyi-patak partja közelében álló utolsó ház kertje mellől indul északi irányban egy ösvény. Körülbelül 400 métert gyalogolva könnyen megtalálható a barlang - a szurdokig el kell menni, innen indul az ösvény.
Fégyér falutól a Fundatura Ponorului tanyavilág felé tartva, körülbelül az út felénél található az egykori, felhagyott Komárnyik-bauxitbánya.
A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.
Nagy-völgyi-nyereg, románul Saua Valea Marii.
Itt tér le a Mija-tó (ejtsd Mizsa) felé a túraösvény. A 2203 m magas Scurtu-csúcs mellett, a 2111 m-en található Scurtu-nyeregnél gyönyörű kilátás nyílik a Kicsi-Zsíl (Jiet-patak) völgye felé.
Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam. Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén.
Nopcsa kastély - Szacsal, XIX-dik szazad.
Retyezát-tengerszem, románul Lacul Stevia.
Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul). A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en.
Zergék tava, románul Lacul Caprelor.
Pelága agyarai, románul Coltii Pelegei.
