Hanák Kolos kilátó Gyöngyös 0,45 km-re, Muzsla kilátó Gyöngyös 0,53 km-re, Bene-vár rom Gyöngyös 0,63 km-re, Sástói-kilátó Gyöngyös 0,92 km-re, Kozmáry kilátó Gyöngyös 1,66 km-re, Palóc babák és Palóc Néprajzi Magángyűjtemény Gyöngyös 1,7 km-re.
A Kós Károly-kilátó 2015-ben épült, Csóka Árpád tervei alapján, a Zebegény feletti hegyoldalban. A fából készült kilátó tetejéről szép kilátás nyílik Zebegényre, a Dunakanyarra, a Pilis és Burda vonulataira, a Börzsöny délnyugati tömbjére, valamint a Visegrádi-hegységre.
A Rákóczi-törökmogyorófa a romhányi Rákóczi tanösvény harmadik állomásán áll, Romhány délnyugati szélén, a Bereczki Máté utca 11 szám közelében - megközelíthető a kék kereszt jelzésen. Balogh András leírása alapján 1932-ben a fa törzsének kerülete 2,56 m, 1940-ben 2,6 m, 1960-ban pedig 2,7 métert mértek.
Petőfi-pihenő Pomáz Pomáz felett a Kő-hegyen áll 1958 óta, útban a Czibulka János Turistaházhoz. Látványos panoráma a Budai-hegységre és a környező településekre egy 100 méter magas sziklameredélyről.
Az Örvény-kő, vagy más néven Pogányoltár, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén található, annak nyugati peremén. A tetején áll a mészkőből készült Jókai-emlékoszlop, rajta a következő szöveg: Jókai Mór, a nagy magyar író emlékére állították e táblát a diósgyőri turisták 1959-ben.
Sárkány-szikla Nemti A Sárkányszikla Nemti község közvetlen közelében fekszik, egy sárkány hátára hasonlító, érdekes alakú homokkő kúpokból áll. A Kossuth út 72 szám alatt található, régi magtár épülete mögött lehet parkolni, innen 200 m légvonalban, északkelet felé.
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére. A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található.
Mátramindszent közelében, a Mátra északi lábánál, az Iványi-patak jobb partja felett állt egy természetes hegykúpon.
Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában. A harangláb Szent Imre-szobrát 2015-ben Koltai László fafaragó készítette.
Mindenszentek-római katolikus templom Mátramindszent A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta. Mátramindszent érdekessége a tiszta levegőn túl, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.
A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja. A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található.
A Tárkány via ferrata Felsőtárkány északkeleti végében, a Bükk-hegység nyugati kapujának nevezett Kő-közi szorosban (Barát-szurdok), a Tárkányi-patak feletti Felsőtárkányi szurdok-sziklafalon került kiépítésre. Kezdőknek is alkalmas, könnyebb (B-D), kiválóan kiépített vasalt útvonal, egy 23 m hosszú függőhíddal.
A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
A kápolnát az e helyen levő mésztufába vágott két barlangból alakították ki, melyeket eredetileg birkaakolnak használtak. A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található.
A Kőleány a Leány-kő nevű hegy látványos kőgombája, Nemti községtől kelet-északkeletre található, a Medves-vidék déli részén. A sajátos alakú, körülbelül 6 m magas homokkőoszlop Magyarország egyetlen homokkő-kőgombája.
A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült. A 2015-16-ban épült, Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, a 495 m magas Hármashatár-hegy csúcsán.
Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-). A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható.
A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2016-17-ben felújításon és a növényállomány fejlesztésén esett át.
A Petőfi-kilátó, másik nevén Bálvány-kilátó, a Bükk legmagasabb kilátópontja, 957 m tengerszint feletti magasságban található, Bánkúttól nyugatra. A 18 m magas torony felső szintjéről 360 fokos panoráma nyílik Szlovákia hegyeire, a Bükktől északra eső domb- és hegyvidékre, és az Északi-középhegységre.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
Az Angyalszárny-szikla a Bükk-hegységben, annak leglátványosabb részén, a Bükk-fennsíkon helyezkedik el, a Gyetra-völgy felett. Legrövidebb megközelítése a Bélapátfalváról induló, kék ferde sávval jelzett Bél-kő tanösvényen indulva lehetséges.
A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi. A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével.
Nógrád vára Magyarország egyik legrégebbi kővára, romja a Lókos és Feketevíz patakok mellett található, egy vulkáni eredetű domb tetején. A vár megközelíthető a Hunyadi utcán keresztül, a várhegy alatt parkolni is lehet.
A Bélkő-hegy 815 m magasan fekvő kilátópontjához a ciszterci apátságtól indulva, egy 5 km hosszú, 7 állomással rendelkező tanösvényen juthatunk fel, 2-3 óra alatt. A tanösvény állomásai a Ciszterci apátság, a Bükkerdő, a János-hegy, a Vasbánya-oldal, a Pala-bánya, a Szász-bérc, végül a Bél-kő csúcsa.
A Buják település melletti, 466 m magas, festői panorámával kecsegtető Sasbérc a Cserhát legmagasabb pontja. A kilátó a 20-dik század elején épült, Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére.
1924-ben épült kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos palóc épület, amely a tradícionális, egyutcás palóc falu örökségét mutatja be.
