A Lobogó-borvízforrást a házak között, egy mellékutcán lehet megközelíteni.
Református templom Bodos Bodos a Barót felől jövő főúttól kicsit bennebb, nyugalmas környezetben, dombok között, egy teknőben fekszik. Azt hiszem mi vagyunk az elsők akik megtaláltuk, a logfüzet szerint. Egy kis almaszedés után kerestünk és találtunk rá a dobozkára. A rejtekhelyet már messziről kiszúrtam, de előtte szétnéztem a templomban.
A 12-dik századi Béla bán várának helye Homoródszentpál északi határában található, a Kis-Homoródba ömlő Várca-patak bal oldalán. Kálmán, László és Béla pénzérméket találtak itt, melyek az 1048-1114-as évekből származnak.
A gyergyóditrói régi mészárszék és harangláb a Szarvas utca 7 szám alatt található. A egykori kisipari építmény a XX-dik század elején épült.
A Kalaszló vízesése egy két lépcsőből álló, összesen körülbelül 5 m magas zuhatag, amely a Kalaszló-patak Ojtoz folyóba történő beömlésénél alakult ki. Útban voltam hazafelé. Hazafele mi is megálltunk itt, megcsodáltuk a vízesést, de a bővizű, zubogó Kalaszlón nem tudtunk átkelni.
A turulmadaras emlékmű 2006-ban készült a honfoglalás és hősi halottak emlékére. A turulmadar emlékmű 2006-ban készült, a honfoglalás és hősi halottak emlékére. Két alkalommal is kerestem az (állítólag) itt elrejtett geodobozt, de sajnos nem találtam meg. Igaz en is sokat keresgeltem.
Leprások temploma Segesvár A Szentlélek tiszteletére szentelt, segesvári Leprások temploma a XV-dik században épült, és ma is áll. 1575-ben Leprosorium néven ismerték, a külső falán helyezték el a Pesthanzel nevű, külső szószéket.
A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van.
Richter-ház Segesvár A XVIII-dik században épült Richter-ház Segesváron, az Asztalosok utca 28 szám alatt található. MS-II-m-A-16010.
Ismerjuk mar regtol e szereny es csendes emlekmuvet, a Moldovaba vezeto forgalmas ut mellett. Szívmelengető ez a hely. Ott voltunk a rejtésnél. Bereck után az Ojtoz-tető felé menet, az országút 77 és 78-as kilométerkövei között, bal oldalon egy obeliszk emelkedik.
A segesvári vár falain belül található középkori várnegyed a Világörökség részét képezi. Vacsoraztunk, azelott geodobozt talaltunk. Nagyon sötétedett mire ideértem.
Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Na, szóval. Tobb sziklaalakkal is talalkozhatunk a bodoki havasok e mellek-gerincen.
A marosfői vasútállomástól a kék pont turistajelzést követve, elhagyva a lakott települést, a Meszes-patakhoz érünk. Már régóta tervezem e forrás felkeresését, és bár elég gyakran átmegyek Marosfőn, csak most került rá sor. Földrajzi bal partján található egy értékes forrás, melyet tábla is jelöl.
Bálványosfürdő központi útkereszteződésétől észak felé indulva, körülbelül 300 méterre, egy jelenleg elég rozoga állapotban lévő, de még használható mofettához juthatunk.
Miután vagy két helyről is probálkoztunk, kocsival feljutni a kápolnához, aztán a temető mellett mentünk fel. Ti aztán elszántak vagytok, hogy sem a ködtől, sem a kísértetektől nem féltek. Délutáni sétára indultunk a kápolnához. Tekerőpatak fölött, a Vasláb felöli dombon áll a röviden csak Szent Rózának nevezett kápolna.
A környéket uraló 1025 m magas Siklódi-kő andezit-agglomerátumból, tipikus vulkáni kőzetből áll. A keményre összecementálódott kőzet ellenállva az időjárásnak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban.
Felszegi csengettyű Ditró A felszegi csengettyű Ditróban, az első tízesben, a Tölgyesre vezető nagy út (elnevezés 1876 óta), ma Nicolae Balcescu utca 114 szám alatt található.
Csíkszentimrétől nyugatra húzódó mező közepén magányosan egy kis kápolna áll. A Kakukk-hegyről visszafele kerestük fel a magányos régi kápolnát Szentimre határában.
It komoly keresztesháború zajlott atyánkfiai között valamikor.
Közvetlenül a temetőkert bejárata mellett nem találtam megfelelő parkolót, ezért a rejtekhez közelebb parkoltam :-).
A kiállított tárgyak az 1990-es évek előtti időből származnak, óvodai és iskolai kellékek. A lövétebányai Iskolamúzeum a Gábor Áron Iskolaközponthoz tartozik.
Homoródfürdő a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében fekszik, 740-760 magasságban, 18 km-re Székelyudvarhelytől, a 13 számú műúton. Megtaláltuk Bálinttal és Misivel. Irodott vala az Urnak 2008-ik evenek majus honapjanak 27-e amikor okosabb akartam lenni masoknal. Második erdélyi geoládám.
Ördögútja Málnavész-tisztás Homoródi Bükk Cserés-kert - Málnavész-tisztás - Homoródi Bükk gerincének ponkja. Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Málnavész-tisztástól a Homoródi Bükk gerincéig terjedő, kápolnásfalusi szakasza.
Ismeretlen magyar honvéd sírja. Lókút, Kánya Miklós földje, bükkfa mellett.
Mikó-kúria Csíkzsögöd, műemléképület a 19-dik századból.
Az Iskola utca 13 szám alatt található Fronius-ház kézművesek lakóháza volt, a XVI-dik században épült.
Innen Lucs-kő irányába haladunk, de nem térünk majd le balra a kőhöz, hanem egyenesen folytatjuk utunk a gerincen, majd jobbra térve kimászunk a Fekete Bitkára. A háromkúti útból kitérő, a Gyümölcsénes-tetőre vezető út pillanatnyilag kicsi kocsival is járható.
A Nagy Murgó északkeleti részén, az erdő szélén, egy 4 m kerületű kocsánytalan tölgyet láthatunk. A törzsének alsó része meg van repedve. Egy honismereti túra alkalmával, amíg készült a parázs a szalonnasütéshez, elindultam kincskeresésre.
Homoród-Keményfalván még a mai nap is megseprik az utat vasárnap reggel a ház előtt. Homoródkeményfalvától észak-nyugatra egy patakvölgy nyúlik ki, egészen a Sóskútig. Régi takaros porták és omladozó romos házak váltják egymást, a mai modern civilizáció csak alig észrevehetően tudott befurakodni a faluba.
A XVIII-dik században unitárius anyaegyház. Ott voltam a rejtesnel. Mert nem tudtam bemenni egyik kapun sem a templom udvarára. Nagyon szívesen.
A segesvári polgármesteri hivatal épületét, a régi Nagy-Küküllő vármegye palotáját, az egykori domonkos kolostor szerzetesi lakhelyeinek helyére építették. Ezzel az alkalommal lebontották a kádárok tornyát is.
Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek. Megtaláltuk a geodobozt. Miután megtaláltam a Farkasvárat és a Venetúrné várát, átjöttem a műút másik oldalára.
A Mező-havas a Görgényi-havasok legmagasabb pontja Maros megyében, 1777 m tengerszint feletti magasságban. December 30-án, ragyogó napsütésben, tiszta kék éggel, sikerült
teljesíteni az
évzáró túrának tervezett Bucsin-Mezõhavas útvonalat :). Reggel indultunk a Marosvásárhelyi EKÉ-vel. Pedig elõrejeleztem a túrázás listán, hogy készülünk erre.
Lázárfalváról a nyírfürdői elágazásnál Kápolnamező felé indultunk, majd a nyaralók után továbbmentünk az erdei úton egy darabig, követve a vörös kereszt jelzést. A tető előtt nem sokkal, egy pihenő mellett, vasban rendkívül gazdag, vöröses vizű forrást találtunk. A mai nap lázárfalvi rejtekhelyeket kerestem fel.
Csűrszínház Mikháza Felkeresése Csernáton falu határában nem könnyű feladat, mivel eléggé eldugott helyen fekszik. A Bodoki hegység keleti lábánál megbújó Szentkert temploma Székelyföld legkorábbi várfallal övezett egyházi épülete.
A Kovácsok tornyát 1631-ben építették, a régi Borbélyok tornyának helyén, szerepe a Kolostortemplom védelme volt. 1676-ban leégett, majd újjáépítik.
A Terkő-mező felől érkezve, elhaladunk a Szakadát havasi legelőjének peremén található sziklás csúcsok mellett, és hamarosan fel is kapaszkodhatunk a Dánfalvi Naskalat erdővel borított csúcsára. Útközben még csodálatos a kilátás a Jávárdi-patak völgyére, a csúcsról viszont már nincs kilátás.
Nagy-Lemhény-patak Almásrétről a Almási vár fele haladva, újévi sétánk alkalmával, a Nagy-Lemhény-patak mellett felfele haladva. Itt is mint a Fekete-ugy eseteben meg senki sem mereszelte megkeresni a ladat. Az eredeti elképzelésem szerint ezen a délután nem Lemhény környékén terveztem kincset keresni, de mivel vezetés közben elnéztem egy letérőt, úgy döntöttem, hogy ezt a rejtekhelyet, a Büdös-kút rejtését, és a lemhényi tavakat fogom felkeresni.
