Várhegy Sepsiárkos Az árkosi Várhegy Sepsiárkostól 3,5 km-re található, északnyugat felé, a Súgó- és az Égevesze-patakok találkozásánál. Gyorsabban megközelíthető Sugásfürdő felől, ahonnan csak 2 km a távolság.
Tibód tölgyfája Lakói katolikusok, templomuk nincs, Székelyszenttamásra járnak templomba. A Székelyuvarhelyhez tartozó Kadicsfalván keresztül, a városközponttól 6 km-re, a Bosnyák-pataknak a Rez-patakkal való egyesülésénél fekszik Tibód.
A Törökvár helyszínére jkgabor vezetett bennünket, végül csapatmunkával találtuk meg a romokat, a két évvel ezelőtti, szacsvai találkozó alkalmával. Jó rejtés. Ott voltam a rejtesnel. Dobollópatak és Lisznyópatak között egy majdnem kelet-nyugat irányú hegyvonulat ágazik le a bodzafordulói hegyek legmagasabb pontjától, a Szeredő ponktól.
Iparosok kápolnája Csíkszépvíz Eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy a Bíró család építtette, és az utolsó tatárbetörés idején, 1694-ben már állt. A Csíkszereda felé vezető főút melletti római katolikus templomocskát mindenki az Iparosok kápolnája néven ismeri.
Gazdáné Olosz Ella plakett Kovászna A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették.
A Sánc-tető töltése Görgényüvegcsűrtől észak-keletre, a Nagyág-patak forrásaitól és a Jód-mezőtől nyugatra található. Bár nincs Székelyföldön, a székelyföldi árok-töltésvonulat folytatása, a gyepűrendszer része.
Ezen elnevezés szűz Máriától származik. Újszékelyen felül, a Szurdokpatakának torkolatja előtt fekvő Alsó-boldogasszonyfalva következik, melyet a nép rövidítve egyszerűen Bodogfalának nevez.
Aki még nem mászta meg a Kis-Békás patakot az sürgősen pótolja hiányosságát! Annak ajánlom ezt a helyet aki szeret erős sodrású hegyi patakokban felfele mászni, vízben, zubogókon és kanyonokban. Nagyon is jó helyen voltál. Elfelejtettem megírni, hogy a vízesés alatt állva megpróbáltam lemérni a koordinátákat. Kevéssel sötétedés előtt érkeztem a Békás-szorosba.
A Csicsói-Hargita északi kilátópontja és a kőgombák között, látványos sziklabástyákat láthatunk.
A Csíkszeredához tartozó Zsögödben két felújításra, javításra szoruló fahíd is van, az egyik az Olt-folyó felett, a másik a Fitód-patakon. A kettő közül az Olt-híd érdekesebb, hiszen itt még a teljes hídszerkezet fából van - érdemes most megnézni, alulról is, mert a jövőben betonszerkezetűre tervezik átépíteni.
A Gyergyótekerőpataktól kelet-délkeletre fekvő dombokon több helyen is találunk lövészárkokat. A faluhoz közelebbi első nagyobb magaslaton egy rövidebb árok van, de egy nagyobb gödörrel, valószínűleg ágyúnak.
A Gyilkos-kő a Gyilkos-tó fölé emelkedik, attól keletre és mintegy 700 m távolságra - a legmagasabb pontja lapos részen van, ahol a mezőn egy métafa jelzi az 1408 méteres magasságot. A Gyilkos-kő nyugati sziklaperemén két fontosabb kilátópont is van, az egyik az 1378 m magasságban található nyugati kilátópont, illetve az északnyugati, ahol az egyik panorámakabin is található. Ennyire doboznak még nem örvendtünk.
A patak földrajzi baloldalán található a Szurdukbükke vagy Szurduk bükk, a jobb oldali Vészkaréj meredek sziklaoldal felett pedig a Cserebérc vagy Bükkdomb. A Szurduk a Vargyas-patak völgyének a Szeltersz klimatikus üdülőhely északi bejáratánál található, szurdok jellegű helye.
A homoródszentpáli sóskút a falu bejáratánál található, közvetlenül az Oklánd felől érkező út mellett. A kút, amely ma már több száz éves lehet, a közösség tulajdonában van, egykor gondnoka is volt.
A Vargyas-patak szurdoka, a Persány-Rika hegység északi végénél, a Hargitalábainál kialakult mészkő-szikla szoros, a Székelyföld egyik jelentős, festői természeti szépségekben gazdag karsztvidéke. Megtaláltuk. Megtaláltuk ezt a ládát. A ládát 2008 07 01-én találtam meg a családommal együtt.
Templomáról egykori haranglábjának megmaradt vitorláján olvasható dátum beszél: 1572. Az egykori templom középkori létéről tanúskodik az a leírás, amely Benkőnél olvasható: csinos kőépület, keleti része ódon gót stílusú.
Csíkcsekefalva Csíkszentmárton ikerfaluja, a főút mellett álló kőkereszt a falu bejáratát jelöli. A rajta lévő feliratok arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus dicsőségére állíttatta a közbirtokosság igazgatósága 1932-ben.
Jó rálátás nyílik innen a Déllői-borvízforrás melletti kőbányára, legalábbis télen. A sárga kereszttel jelzett, Szentkeresztbányára tartó túraösvényen lehet kikapaszkodni a Csere bérce délkeleti oldalába.
Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre. Kiértünk a Bükk fejére és megálltunk a keresztfánál.
10 ev utan ujra megtalaltuk a dobozt. Atyha felől személygépkocsival próbálkoztunk közelebb jutni a kilátóponthoz, majd korulbelul félúton hagyva az autót, gyalog másztunk ki a kilátóponthoz. Feke, Orsi, Attila, Sunci, Nori, Nandorka, Papo. A kilátót 2006 július 22-én avatták fel, ötlete Dr Fazekas Özséb gyulai belgyógyász főorvostól származik.
Én vagyok a Rejtekhely, és az élet. Amikor megláttam a kaput, olyan érzésem támadt mintha álmodnék, szürreálisnak hatott. Érdekes ez az építmény, már többször eljártam itt de még nem vettem észre mostanáig. Bodoktól délre az Olt bal partján található Étfalva, a valamivel kisebb területű Zoltán az Olt jobb partján települt, Étfalvától északra.
Egykori városháza Segesvár A jelenlegi Segesvár szálloda épülete, mely az Iskola utca 4-6 szám alatt található, a XX-dik század első felében városháza volt. Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között.
A rompácai borvízig 4 km hosszú az út, bejárása körülbelül másfél órát vesz igénybe. A Rompáca-tanösvény hossza két km, bejárása körülbelül 45 perc.
Közvetlenül a temetőkert bejárata mellett nem találtam megfelelő parkolót, ezért a rejtekhez közelebb parkoltam :-).
Pásztor-kereszt Sósmező Itt kapott helyet a Céhtörténeti Múzeum, mely 2012-ben vette fel egykori alapítója, Incze László nevét. A kézdivásárhelyi múzeum épülete 1857-ben épült, sokáig a városháza működött benne.
A Bökecs leve egyike a nyárádmentiek szent hegyéből, a Bekecsből eredő forrásnak. Nyárádselye felől mentem fel a Bekecs-tetőre. Nekifutottunk még egyszer ennek a rejteknek, sikerült is megtalálni, beazonosítani Fakír kövét. Az (egyre jobb) út miatt mind többen és többen mennek fel autóval a nyárádmentiek szent hegyére, pedig 3-4 kiadós gyalogtúra is vezet ide.
Az oklevelekben három tízes: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér összefoglaló neve, egy községben és egy egyházközségben. Rejteni szerettünk volna ezen a környéken, de nem voltunk elég figyelmesek, hogy itt már van rejtés. Fáradtan de lelkesen kapaszkodtunk fel a szeptemberi elejei hőségben a sétányon.
Ferenci láza (Felleszilása) egy kilátástalan :) csúcs a Mező-havas kráter peremén. A Ferencziláza-tető a Görgényi-havasok központi részén, egy hajdani vulkáni kráter peremén található, a Kis Mezőhavas csúcs szomszédságában.
Kőlik Ozsdola 1884-ben pedig Albert E Bielz által készített barlangleltárban is szerepel az ozsdolai barlang. Ozsdola egy másik nevezetessége a Kőlik, amelyet 1896-ban W Hausmann említ, aki azt állítja, hogy a Kőlik földrengés által keletkezett.
A Bodoki hegyseg névadó, de nem a legmagasabb csúcsa. Sikeresen megtaláltuk még a gps nélkül is, amely épp útközben mondta fel a szolgálatot. Jó kis hely ez a Bodok-csúcs, már rég felakartam jönni ide, éppen úgy adódott, hogy egy fárasztó gerinctúra keretén belül sikerült a dobozkát is megtalálnom, kitűnő egészségnek örvend. Szemünk szánk tátva maradt a tetőn.
A földútról indultunk be a madármegfigyelő felé. Az idei majális kirándulásainak egyik célpontja volt a homoródszentpáli madárpihenő, illetve az itt elrejtett geodoboz. Pihenni, és nézelődni egy késő őszi délután. A homoródszentpáli Madárpihenő a Homoródmenti Madárvédelmi Natura 2000 terület része, így ma 200 hektáron madárvédelmi rezervátum.
Mária-kert és Kájoni Herbárium Csíksomlyó Csíksomlyón ér véget a Mária-út, ezért az évek során kialakították a Mária-kertet, hogy az elfáradt zarándokok itt megpihenhessenek. 2010-ben 15 udvar kialakítását kezdték itt el, melyek a Mária életében kiemelkedő eseményeknek állítanak emléket.
A hídtól lejjebb hódok által épített gátak duzzasztják a patakot. A helyszínre érkezve, először sétálgattam egy kicsit a környéken, nézelődtem, fotózgattam.
Tartogóvára Miklósvár fölött található a Csutakosnak nevezett erdőrészen. Hibas vagyok, mert nem irok ekezettel, ezert irodott a Szalas magyarul ekezet nelkul. Mint mar mondom nincs gond, en tevedtem mint a datummal, mint a Szallassal. Nem az ékezet hiánya miatt javítottam át Szállásra, hanem azért mert két l-el küldted a szöveget.
A Gyilkos-kő déli oldalában egy látványos sziklafalban gyönyörködhetünk, melynek tetején különös látvány fogad. Villámsújtotta, szénné égett, fekete fatörzsek között, mindenütt hófehér kövek. A Gyilkos-kő dobozától sétáltunk át ide.
Nagy-ág melléke Vármező Ha egy róka az ember közelségét keresi, akkor tényleg elment az esze, megveszett. Ha már egy pár napig itt voltam Vármezőn, hazaindulás előtt nem hagyhattam ki a két közeli, általam még meg nem talált geodobozt. A rejtek felé menet egy róka sétált előttem. Vármezőtől a Várhegyen is túl gyönyörű lombhullató erdőben kanyarog a gátertól tovább az út a Nagy-Nyárád, vagy másnéven Nagy-ág völgyében.
Az Alsó fenyős egy mesterséges fenyő telepítés Makfalvától északra, a Nagymagos erdejében.
