A Kis-Havas panzió háta mögött található régi sípálya felvonója mentén lehet feljutni az 1090 m magas Kis-Havas csúcs tetőre. Egy bejegyzés alapján értesültünk, hogy a geodobozt vadállatok találhatták meg.
Az idén ez már a második alkalom, hogy eljöttem megnézni ezeket a "mesebeli mezőket". Mivel az idén korábban jött a tavasz, gondoltam, hogy a nárciszok is korábban fognak nyílni. Az oroszhegyi kilátótól jöttem, a lázon keresztül, érdemes ezt a részt is bejárni, akár tavasszal, akár nyáron vagy ősszel. A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el a legkönnyebben a szencsedi nárciszmezőkre.
Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is. A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni.
A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében. Mivel az urmosi templom zarva volt (nem szeretem a zarakat) igy felkerestem a sundisznot, cigany kornyezetben.
Székely- vagy Szitáskeresztúr a Székely előnevét onnan nyerte, hogy a lakói székelyek, a Szitás melléknevet pedig arról, hogy itt nagyban folyt a szitagyártás. Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik.
Mielőtt negivágtunk volna a kakukkhegyi túrának, elmentünk borvízet tankolni. Megtaláltam a dobozt. Elég nagy szenzáció a számomra, ha a lakhelyem környékén valaki más is rejt, rajtam kivül. Csíkszentkirálytól délre eső temető közepén egy elég nagy kápolna áll, kőkerítéssel körülvéve.
Pedig annyiég van a szekérúttól, hogy ha jól fenéken billentenének valakit, pont a tövére esne. Mivel esős idő volt, ezt a rejteket választottuk. Olyan csoda van itt az erdőben, hogy azt látni kell - kevesen ismerik, s ha én nem leszek, ki mutatja meg? Az alfalviakból is csak páran látták.
Csíkszeredában a Petőfi Sándor utcában, a költő nevét viselő iskolával szemben található a református imaház. A rejtek megvan, de a dobozt nem sikerült elékeríteni. Délben érkeztem a Konzulátushoz. Bár a kapu nyitva volt, a kerítések közé egy résen kellett bebújni, és végig olyan érzés volt, mintha tilosban járnánk.
Kézdivásárhely határában található a Fortyogófürdő nevű, egykori gyógyüdülőhely. Lehangoló látványt nyújtott az egykor fényesebb napokat is megélt fürdő. Aki csak reménykedik, általában a reménnyel marad. Ennek ellenére, én akkor is REMÉLEM, hogy lesz még itt borvízstrand.
Kóstelek közelében található a II Pál Pápa által 1987-ben boldoggá avatott, az első világháború során itt megsebesült P Rupert Mayer német jezsuita szerzetes emlékhelye. Már rég készülök felkeresni Kósteleket, most az itt elrejtett geodobozok adták rá az alkalmat. Most az új úton ereszkedtünk be Kóstelekre, a Szellő tetőről.
Kászonjakabfalvától 7 km-re a Borvíz patak völgyében található. Megtalaltuk. Miután Kászonjakabfalvától majdnem 4 km-t vezettem a poros, köves, rázós úton, a rejtekhelytől korulbelul 300 m-re a tulajdonos tartóztatott fel. Hány órakor jártatok ott?
A Románia legszebb fái adatbázisában található fák között, a mirkházi Kárpátok örege a kerület alapján a 7-dik fa. Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé. Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő.
Ezek egyike egy nyúl formájú szikla. Az Ilvai Tiha-patak mentén, a Tiha-tető felé érdekes sziklaképződmények mellett haladhatunk el.
A Persányi-hegységet, kelet-nyugat irányban átvágó Olt-folyó a szorosból kilépve Alsórákosnál újból belevágja széles medrét a negyedkor elején képződött bazalterületbe. Megtalaltuk Aronekkal, GPS nelkul. Betettem a Cochon nevu utazo malacot amelyet a Schuller kaputol hoztam el nemreg. A geodoboz helyét többedmagammal mértük be.
A Rompáca-tanösvény hossza két km, bejárása körülbelül 45 perc. A rompácai borvízig 4 km hosszú az út, bejárása körülbelül másfél órát vesz igénybe.
Ez a hely kiegészíti a Sólyomkő-körtúrát, mely a következő útvonalon vezet végig: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó. A Nagy-kőüst után érkeztünk a hatalmas, de békés Szörnyeteghez.
A világ legnagyobb kopjafája Torja községben áll, az Árpád-park mellett. Rengeteget jartam mar arra, de meg soha nem figyeltem meg ezt a remekmuvet. Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Bálványosvár felé.
Bölcsesség kútja Gyergyóremete A Bölcsesség kútja Gyergyóremete község központjában található, a Bánya út és a Kő-patak kereszteződésénél. Ünnepélyes átadására 2019-ben, a falunapok vasárnapján került sor.
Oroszhegy központjától északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd. Egy kicsit furcsállom az Itatóvályú megnevezés tulajdonítását a rejtekhelynek, én tulajdonképpen egy érdekes tanyát, annak környékét, újonnan épült kápolnáját szerettem volna bemutatni, az viszont igaz hogy egy itatóvályú is van a rejtés helyszínén.
A Kósna-csúcs a Nemere alatti dombvidék legkeletibb csúcsa, 784 m tengerszint feletti magassággal. A katonai emlékműtől továbbsétáltam, az alig 500 méter távolságra található csúcs felé. Nemcsak a csúcs, hanem annak vállai is, tehát a Kósna-domb is, heves harcok színtere volt az első világháborúban.
A kilátótól az ösvényen továbbhaladva megcsodáltuk a Kalapos-követ, majd rábukkantunk a "kényelmesen belakható" nagy-kőüstre. Ez a hely része lehet egy Sólyomkő-körtúrának, a következő útvonalon: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó.
Erdőfüle irányából közelítettük meg a helyet, ott teljesen jó út van, de tovább nem mentünk, így nem tudom, hogy a Hargita megyei szakaszon mi a helyzet. Megkérdezhetem, hogy az erdőfülei pisztrángtelepet honnan közelítettétek meg? A Pisztrángtelep a tiszta vizű Kormos-patak völgyében, a Köves-patak torkolata alatt található.
Sok kicsi mesebeli házikó, meg ne kóstold, nem mézeskalácsból van, és a boszorkány sem leselkedik. A pünkösdi geotúra-geocitrom után a nap utolsó programpontja számomra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása volt, melyet a borospataki skanzen színpadán tartottak.
Lókút, Kánya Miklós földje, bükkfa mellett. Ismeretlen magyar honvéd sírja.
Bálványosfürdő központi útkereszteződésétől észak felé indulva, körülbelül 300 méterre, egy jelenleg elég rozoga állapotban lévő, de még használható mofettához juthatunk.
Bányászpataktövi borvíz - Tusnádfürdő. Megtaláltuk, visszaálcáztuk. Miután Csíkszeredában megnéztük, hogy milyen is az amikor a falu beköltözik a városba, ami amúgy a bukaresti barátainknak nagyon tetszett, hazafele tartva megálltunk még itt Tusnádfürdőn is egy kis sétára, na meg egy kis rejtekhely vadászatra. Könnyen megközelíthető helyen, az Olt-parti borvíz közelében található ez a rejtek.
A tusnádfürdői volt Anna villa, ma Szent László gyermekvédelmi központ. Hát, ez a rejtekhely elég bajos volt számomra. Könnyen meglett, még a gps-re sem volt szükség. Nem kaptam meg a dobozkát az elhanyagolt forrásnál.
A monda szerint nagy erővel támadtak a tatárok a környékre, ezért a nép visszahúzódott az elfalazott bejáratú Kőlikba. Ahogy felkapaszkodtunk a cukorsüveg tövéhez, azonnal rátaláltam a rejtekre. Először a Tatárlik feletti kilátóhoz másztam ki, ahonnan nagyon jó a kilátás, majd visszaereszkedtem az ösvényen a Tatárlikhoz és a Csala tornyához. Csak mikor a Tatárlik üregeihez felértünk, jöttem rá, hogy már jártam itt annak idején, 15-16 évvel ezelőtt.
Békényfő irányából másztunk ki, az erdőben metsző hideg volt, de a csúcson forrón sütött a Nap. Gyergyó őrhegyéről csodálatos a panoráma, láthatom kedvenc hegycsúcsaimat, szikláimat. A Güdüc-patak völgyéből indultunk, a gyergyószárhegyi barátaimmal.
A vendéglátó egység poénos neve ügyesen is meg van választva. Az Asszony-bosszantó csárda három út kereszteződésénél található, melyek Kirulyfürdőről, Szeltersz felől, illetve Lövétéről érkeznek.
A Kőhíd teteje, látványos sziklavilág, a Kakukk-hegytől észak-keletre, attól 1,5 km távolságra található.
Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is. A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak.
A mai napra Erdőfüle és környékének a rejtéseit terveztem megkeresni, a csíkszentimrei Büdösfürdő felől Erdőfülére vezető úton érkeztem. Napsütéses őszi napon indultam ujrafelfedezni Erdővidék szépségeit.
Rég készülünk ide, most eljöttünk pár napra.
A Laposlik forráskúp a 13A jelzésű műút mellett, a Sós-kúttal átellenben található, az atyhai letérőtől 180 méterre délkelet felé. A területén található a Bugyogó nevű forráscsoport. Amikor én a helyszínt dokumentáltam, elég cudar idő volt.
A csíksomlyói méretarányos bronz térplasztika a ferences temlom közelében, az út túlsó oldalán található parkolóban került felállításra. A letapogatható bronzplakett andezitalapon áll, rajta Braille-írás is tájékoztatja a látássérülteket.
Érdekes módon, rendkívül kevés leírást lehet találni erről a kis faluról. Homoródremetéről Gyepes felé tartva a hazaérkező marhacsorda tartóztatott fel, a falu utcáin a tehenek egészen a rejtekig elkísértek. Homoródon tanyáztunk, mikor a környék egy részét bebóklásztuk.
A leírást követve jutottunk fel előbb a kisebb sziklához, majd a sziklabástyához. A Sólyomkő pataka mellől a Kormos-kő sziklakilátója felé kapaszkodva a meredek domboldalon, egy kisebb sziklatornyot és egy nagyobb, impozáns, kettős sziklabástyát találtam.
