Ez igy van, a templomocska a regi kokeresztekkel nagyon erdekes volt. Érdekes a templom, és a rejtek is öröm volt ebben a kis kápolnát megtekinteni. Még szebb mint az új templom. A csíkszentmiklósi egyházközség filiáléját alkotó Csíkborzsovában, a jelenlegi kápolna helyén az Egri család épített egy fakápolnát, amelyet az idő vagy a tőzvész elpusztított.
Lázárfalva az Alcsíki-medence egyik félreeső települése a Tusnád- és a Hí-patakok völgyében. Itt első megtalálók voltunk, s nem értem, hova lettünk? Nagyon hangulatos, csendes falu. Elhatároztuk, hogy végre megkeressük a Nyírfürdőt és egy kis lábáztatást iktatunk be.
Lélegzetvisszafojtva hallgattuk a mesét, s a szomorú éneket, amit az asszony olyan gyönyörűen énekelt, hogy még a felnőttek is megkönnyezték.
A csíkszeredai műjégpálya Vákár Lajos nevét viseli, annak a nevét, aki a 70 éves csíki jégkorongsportnak hat évtizeden át volt alappillére. Esos ido leven, mikor biciklivel nem kivankozik le az aszfaltrol az ember, Csikszeredaban akadt meg dolgom. Hát persze, hogy nem volt bejegyzés még a füzetkében. Annak ellenére, hogy a rejtek egy kicsit távolabb van a műjégpályától, a keresésnél azért kellett vigyázni, hogy a szomszéd tömbház lakói ne vegyék észre.
A Cementlapok egykor a marosvásárhelyi fiatalság kedvenc fürdőhelye volt, a Maros felső gát feletti bal partjának kiépítésével alakult ki. Az elmúlt napokban, mig tartott a szép idő, nem tudtam eljönni, hogy megkeressem a trekkingklub új vásárhelyi rejtéseit. Szombat esti sétám utolsó előtti megállója egy újabb sarok. A 2000-es évekig sokat jártunk ide, aztán a vízügy "munkálatai" elrontották az egészet.
Hajdanán Oroszhegy falunak híres búcsújáróhelye volt, a falutól északra elterülő Kápolna mező nevű helyen, melynek közelében a hagyomány szerint csodás gyógyulások történtek.
Bár ez a rejtekhely nem esett az aznapi kincskereső kirándulásom útvonalába, a közelsége miatt tettem egy kis kitérőt Nyárádszentbenedekre. Turkálni újból élvezet, mert így ezt is megtaláltam. I Béla király idején alapított kolozsmonostori apátság (1060–1063) több birtokot kapott és több bencés plébániát alapított.
Itt az oldalon te vagy az első megtaláló, bejegyző. Fantasztikus hogy egy olyan kis meretu meszkolencseben mennyire komplex tobbszintes barlang fejlodott ki. A kép igazolja, hogy megszenvedtem ezt a rejtést, s a fenyőillatú tusolót is. A gyergyótekerőpataki Sugó-barlang Buzogányok-terméből kiágazó Tulfolyó ágát 1966 januárjában fedezik fel, összhossza 140 m.
Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba. Messze környéken nem látni hasonló épületet.
Székelyföld első via ferratája (vasalt sziklamászóösvénye) legkönnyebben a Madarasi Hargita turisztikai településről közelíthető meg. Nem igazán értem, miért hívják azt a sziklát, ahol a via ferrata van, Kecskevésznek? Egy hatalmas sziklafolyót leküzdve, bokáig érő porrétegben érkeztem a szikla aljához. Fentről közelitettünk, a kék függőleges csík fehér alapon, majd narancssárga mászó emberke jelzést követve.
Homoródkarácsonyfalva a Kis-Homoród völgyében, Homorodalmás és Oklánd között fekszik. Sikerült ezt a kisméretű dobozkát is megtalálnom. Nem talaltuk meg a dobozkat, pedig eleg sokat kerestuk. A "Rejtekhely vadászat Erdélyben" harmadik találkozó, harmadik napján, ugyancsak csapatmunkával találtuk meg ezt a geodobozt is.
Tatársír Makfalva Makfalva, illetve a Sokad dűlő északi részén, az abodi határ és Külső Ecsenye közötti, jellegzetes, koporsóra emlékeztető domb neve a Tatársír. A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye.
Székely- vagy Szitáskeresztúr a Székely előnevét onnan nyerte, hogy a lakói székelyek, a Szitás melléknevet pedig arról, hogy itt nagyban folyt a szitagyártás. Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik.
Amennyiben a Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyószárhegy felett őrködő Pricskére szeretnénk eljutni, és a Güdüc-patak völgyéből indulunk, utunk a Fehér háznak nevezett épületrom mellett vezet el. Reggel, mikor a konyha ablakon kinéztem, napsütésben ragyogott Pricske fehér csúcsa.
Az egész gyergyói medencében a legnagyobb, kéttornyú, neogótikus templom hossza 56 m, szélessége 23 m, toronymagassága 73 m. Óriási templom.
A Kerek-kő bércének párkányán hallgatni lehet a csendet. Meghívást kaptam egy Háromkúton és környékén, túrázással és rejtéssel eltöltendő hétvégére. A Kerek-kő a Hagymás-hegység vonulatának egyik legimpozánsabb sziklaóriása.
A máréfalvi katolikus temető régi temetőrészében különleges, bádogborítással fedett cserefakereszteket láthatunk. Megálltunk és megnéztük ezeket a különleges fejfákat, és persze megkerestük ezt a geoládát. Két dolgot árulj el, kérlek. Ha véletlenül valaki máréfalvi illetőségű.
Sikertelenül kerestük egy délután a Király kútját, az adott koordináták alapján többször is próbálkoztam. Azok a koordináták, amelyeket az elhanyagolt, szemetes forrásnál adtál meg, a régi osztrák térkép szerint a Virágos vész délkeleti oldalára mutatnak. Mivel már több alkalommal jártam, jártunk a Kékvize forrásánál, ezúttal egy új megközelítést választottam. Most már majdnem minden tiszta.
Vármező Szovátától 20 km-re fekszik, halászcsárdáiról, több tucat tóból álló pisztrángtelepeiről híres.
Az Egyeskő menedékháztól a piros sáv jelzést követve juthatunk az Öcsém-tetőre. Ezt még a ködben is könnyen meg lehet találni. Hát pásztorkutyákat itt mi nem láttunk, csak zergéket. Rejtéskor (hihi), bár szikrázó napsütésben, bezzeg nem volt olyan könnyű megközelíteni a rejtekhelyet.
A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
Mackó bácsi feredője Kisbacon Van itt gyógy- és fürdőmedence, iszapfürdő, ivókút, és meseösvény is. Mackó bácsi egy nagy termetű ember volt, aki rendszeresen járt e fürdőhöz, becenevét a gyerekektől kapta.
Vándor, aki a műúton robogsz le a százéves határig, szállj ki, és gyalogolj fel ide. A hatodik rejtekhely-találkozó alkalmából jártunk itt. Megprobáltunk autóval felmenni Komjátpataka felől, de nem jött össze. Mire felértünk, teljesen ködbe burkolózott a kápolna, észre se vettük volna, ha nem tudtuk volna, hogy hol van.
Hosszú évekig elhanyagolt állapotban volt, de jelenleg fel van újítva. Ma láttam, hogy megjelent ez a rejtés. A Somostető nyugati szélében, közel a gyermekvasút déli állomásához, egy szabadtéri színpadot találunk.
A Barlangi forrás (Szent Anna-forrás) Ditrótól északkeletre, a Cengellér-tető közelében, attól délnyugatra található. A kiépített forrás mellett található a Szent Ioachim-ház és az Anna-kápolna, illetve itt halad el a Ditrói tanösvény.
A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is. Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon.
Székelyudvarhelyről Csíkszereda felé tartva, Máréfalvát elhagyva, a 13A jelzésű műúton, mielőtt kezdődnének a szerpentinek, az út jobb oldalán egy kiépített forrást találunk. Mivel a rejtekről fotó volt, nem volt nehéz megtalálni a dobozt.
Segesvártól 27 km-re délkeletre fekszik, Szászkézd községhez tartozik, a községközponttól 7 km-re délkeletre van. Éveken át csak nézegettem a kastély romjait, de mivel most doboz is van rejtve, megálltam megkeresni. A helység látnivalója a Haller-kastély 1553-ból.
Végre a mai napi két sikertelen próbálkozás után (Borvízforrás, Zsögödfürdő), a harmadik meghozta az elégtételt. Nagyon megörültem az este a frissen megjelent új rejtésnek a közelemben.
A Csere-negyed Farkaslaka legújabb falurésze, inkább fiatalok lakják, akik egymás között anyósmentes övezetnek becézik a lakhelyüket. Az elmúlt két évben kiépítették itt az ivóvíz- és szennyvízrendszert, nemrég pedig térkővel borították a negyed utcáit.
Itt a néhai csíkszentsimoni szeszgyár látható, részben romokban. Először gyalog próbálkoztam, az állomás felől. Az állomás felől közelítettük meg a rejteket. Miután megkerestem Csíkszentkirály új rejtését az Úrkápolnánál, este fél 9-kor úgy döntöttem, hogy itt az alkalom megkeresni a Szeszgyár geodobozát is.
A kis forrás 15 percnyi járásra található a Farok Orra névre fordítható, románul Botul Farcului elnevezésű csúcs alatt, a Nemere kék sávval jelzett főgerincén.
Egy fagyos, felhős márciusi vasárnap reggelen felsétáltam a Somostetőre. December 16. Megtalaltuk, kituno a rejtek, a geodoboz jo allapotban van. A Somostető és környéke magába foglalja a Marosvásárhely keleti részén levő magaslatot és annak lankás oldalait.
A Szellő-tetőn, a csúcstól körülbelül 250 méterre található menedékhelyet a Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata állította fel, a Biztonságos hegyi turizmus program részeként.
Tatros-forrás Bükkloka Elindultunk forráskeresőbe. Különösen pontos a koordináta megadása. A tanyához közeledve, egy Tilos az átjárás táblával ellátott, zárt kapuhoz érkeztünk. A Tatros-folyó forrásának felderítésére indult el baráti csapatunk a szépvizi közbirtokosság támogatásával.
Az egyik bükkfának 4,5 m kerülete van, a törzsén egy gömbölyű daganat látható. A Pisztrángos-patak völgye felett, közel a Pisztrángosi-borvízforráshoz, több méretes bükkfát találunk.
Régi templomának vagy kápolnájának egyik harangja felirata szerint 1614-ból való: Anno Domini 1614 MPN. A hagyomány egy kápolnáról tud, amelyet még a katolikus korban remeték alapítottak, Szent István-kápolna, és amely búcsúhely volt abban az időben.
Orbán Balázs így ír Balaskó váráról, A Székelyföld leírása című művében: Szentmihálytól a Köd szép fenyvesei között vezet az ut Szenttamásra, ennek közelében egy dombocskát Balaskó várának neveznek. Valószinüleg a Jenőfalván lakott ily nevü primor családnak lehetett itten vára, melyet azonban most nyomtalanul eltörölt az idő hatalma.
Ezekkel a szavakkal hívja fel a különleges létesítményre a figyelmet, a reklámszöveg. A híres horror ház, amitől Deményháza lett a világ közepe.
A doboz a helyén volt, ötletes rejtés. Nem is volt ez egyszerű. A Misericordia egy magyar képzőművészeti installáció, az első római magyar street art műalkotás.
Erődtemplom Mirkvásár Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal. Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541.
