A Csere-tetőtől északra, a Virágosvész délnyugati végében található zarándok-pihenő Haáz Sándor tanár tulajdona, az esztenát Hatos Gergő és János ajánlotta fel. 2022 májusában épült újra Elekes András földjén, és arra hívatott, hogy menedéket, pihenőt nyújtson minden arra járó zarándoknak, kirándulónak.
A jelenlegi L alakú, manzárdtetős kastély előtt már a 17-dik században volt itt udvarház, jelenlegi nevét a legutolsó tulajdonostól kapta. A történelmi idők során több építkezés is történt itt, 2021 és 2024 között teljes felújításon esett át.
A hídtól lejjebb hódok által épített gátak duzzasztják a patakot. A helyszínre érkezve, először sétálgattam egy kicsit a környéken, nézelődtem, fotózgattam.
A Hegyes-havas csúcsa alatt körülbelül 100 m északra, az egykor lőállás mellett. Négy ismeretlen magyar honvéd sírja - Hegyes-havas, 1944 augusztus-szeptember.
A háromkúti útból kitérő, a Gyümölcsénes-tetőre vezető út pillanatnyilag kicsi kocsival is járható. Innen Lucs-kő irányába haladunk, de nem térünk majd le balra a kőhöz, hanem egyenesen folytatjuk utunk a gerincen, majd jobbra térve kimászunk a Fekete Bitkára.
Itt is megelőzött a játékvezető, de jó ez így, mert így ő előbb találkozott a viperákkal. Útban a Békás-szoros felé, megálltunk a Pongrác-tetőnél, és kitértünk hóvirágot nézni. A Pongrác-tetőről Fehér-mező irányába indulunk a piros sáv jelzésen.
Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat a Nagy-Küküllő bal partjától a Kis-Fenyéd patakáig terjedő szakasza. Darkókertje-sarka - Kőris-domb - Hosszúaszó-árok első feje a fenyédi határban - Hosszúaszó-árok második feje a küküllőkeményfalvi határban - Barabás kaszálói - Kis-Fenyéd.
A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették.
A gyergyóremetei katolikus temető a Szent Lénárd plébániatemplom közelében, attól dél-délnyugatra található. A temető tiszta és rendezett, a területén több jelentős, családi kripta található.
Gyakori jelenség ennél a forrásnál a sorban állás. A Szarvas-forrást a gyergyószentmiklósi Közüzem építette.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Messze környéken nem látni hasonló épületet. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba.
Az V-dik találkozó alkalmával szervezett túrán találtuk meg ezt a ládát. A láda jó állapotban van, csak a füzet nedves egy kicsit.
A Vargyas-patak jobb partján elterülő sós lápon alakult ki. Szeltersz egyik nevezetessége a nádasszéki sósfürdő, vagy banyaúsztató - Balázs József- vagy Fekete-fürdő néven is ismerik.
A Nyír kútja pihenő Csíkszentimrétől kevesebb mint 4 km-re található, keletre. Egy kőkert jellegű, szikladarabokkal megszórt mező, ahol egy forrást és itatóvályút találunk.
Toronykövek Jávárdipataka Bár alulról is látványosak, a toronykövek mellől csodálatos a rálátás a településre, a patakvölgyre. Na, ez aztán jó kapaszkodó, hát aztán a kisebbik szikla megtalálása, melyikből több is van. A Jávárdi-patak földrajzi bal oldalán, Jávárdipataka északi felében, közvetlenül az út mellett, a meredek oldalban impozáns, égbenyúló, torony formájú kősziklák találhatók.
Itt született Apáczai Csere János 1625-ben. Érdemes meglátogatni, egy szimpatikus kicsi templom, s még nyitva is volt. Apáca egy barcasági magyar falu, lakói lutheránusok.
A Szejke-tető (Nagy Mál tető) nyugati oldalán, a Sármány nevű helyen, a rozsdás színű földek neve a Vörösoldal. Bányai János leírása alapján ezek egy szép nagy limonittal és mésztufával fedett területet rejtenek, melyek az egykori magasabb szintben levő kifolyási helyei lehettek a mai borvízforrásoknak.
A Szent Miklós-templom Brassó Bolgárszeg nevű városrészének központi parkjában helyezkedik el, mely a Porondról (Anger, Egyesülés-tér) nyílik. A templomkert területén áll a Brassói Ifjak Múzeuma, az Első Román Iskola épülete, és Coresi diakónus román nyomdász szobra.
Székelyudvarhelyi városmag tapintható dombormű A letapogatható bronz dombormű kőtalapzaton áll. A Székelyudvarhely történelmi városközpontját méretarányosan bemutató bronz térplasztika a Kossuth utca Városháza felőli sarkán került elhelyezésre.
Székelyudvarhely legöregebb élő tölgyfája Székelyudvarhely legöregebb élő fája Jakab Árpád, a város zöldövezeteit karbantartó kertészmérnöke szerint Szombatfalván van. Kora tavasszal egy többévszázados fa alatt. Többször elkocsikáztam a kis park mellett, de soha sem álltam meg. A parkra ráférne egy kis takarítás, de másképp minden rendben van.
Baross Gábor (Pruzsina, 1848 július 6 – Budapest, 1892 május 9), a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt. Érdemes ügyelni, amennyiben a kézdivásárhelyi állomáson fényképeket szeretnénk készíteni. Olyan szerenyen huzodik meg az allomas szomszedsagaban, hogy eszre sem vettem eddig. Oroszfaluból az állomásig hajtottuk a bringákat.
Szőcs Lajos kőrispataki lakos, akinek családja három nemzedékig visszamenőleg kalapossággal foglalkozott elhatározta, hogy létre hozza az ország első Szalmakalap Múzeumát. Szalmafonó asszonyokat indultunk fotózni. Köszönjük a rejtést. Szeretem a pet előformát.
Csíkverebesen megmaradt néhány, majdnem kétszáz éves faragott székelykapu.
Mivel hasonlít egy karcsú női lábra, valószínűleg a felszíni forma határozta meg a helynevet. A Fehérnép sarka egy jellegzetes alakú domb Makfalva északkeleti részében, a Kis-Küküllő baloldali partján, a Nagyszeg csorgója és Andrásuta pataka között.
Természeti kincsek tanösvény Gyergyóremete Gyergyóremetén több tanösvényt hoztak létre, a természeti kincsek, a népi építészeti emlékek, illetve a műemlékek témakörben. A Természeti kincsek tematikus séta a Szent Lénárd plébániatemplom közeléből, a Marosparton megépített kilátóterasztól indul.
Az itt elrejtett geodoboz eredeti rejtője egy sepsiszentgyörgyi román fiú, aki Brassóba költözött. Hat igen ez a helyzet a brassoi ladakkal.
A Csere-negyed Farkaslaka legújabb falurésze, inkább fiatalok lakják, akik egymás között anyósmentes övezetnek becézik a lakhelyüket. Az elmúlt két évben kiépítették itt az ivóvíz- és szennyvízrendszert, nemrég pedig térkővel borították a negyed utcáit.
A Szent Anna-tó vizét magába foglaló kráter gerincének túloldalán 1050 m magasságban találjuk a Mohos-tőzeglápot, területe 80 hektár. Az abonyi természetjárókkal Erdélybe utazva kerestem meg Teveladyvel. Érdemes ide eljönni, de egy kicsit késöbb - nyáron. A Mohosba óránkén idegenvezető visz be csoportot.
Nagyon sokan voltak a forrás környékén. Munka után sürgős volt megtalálnom a güdüci dobozokat, nehogy valaki lekörözzön :) Leányunknak első sátrazási helye volt ez, féléves korában. A Hideg-kúti pihenőhely Gyergyószárhegy közelében található.
Itt kapott helyet a Céhtörténeti Múzeum, mely 2012-ben vette fel egykori alapítója, Incze László nevét. A kézdivásárhelyi múzeum épülete 1857-ben épült, sokáig a városháza működött benne.
Jártó Gábor ládája a Fertő-nyeregben. Tenyleg mester vagy.
Erdély egyik legkedveltebb üdülőtelepének, Tusnádfürdőnek a felső sétányán avatták fel a kis magyar világban, az 1940-es évek első felében, de ekkor turul még nem volt rajta. Nem sikerült a dobozt megtalálnom.
A fiatfalvi templomot közösen használják (ami ritkán fordul elő) a reformátusok és az unitáriusok, a feljegyzések szerint 1726 óta. 1783-ban ezt írják róla a templomhasználat szabályzatában: oly régi, hogy arra senki sem emlékszik - oklevélben először 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát a reformátusok és unitáriusok között.
A kőbánya megvan, viszont a dobozt gps nélkül nem könnyű megtalálni. Homoródremetén és Gyepesben rejtettem egy-egy dobozt, és mivel utolsó ittjártam óta ujabb rejtekhelyek nyíltak, és dobozok bujtak el, Szentmártonból erre vettem az irányt, hogy utánanézzek a dolgoknak.
Úgy tűnt, hogy a 300 éves erdélyi piarista múlt az utolsó erdélyi piarista szerzetesek kihalásával együtt véget ér Romániában. Itt nem volt olyan szerencsénk, a piarista atya épp kint sétált. Megfelelő helyszínelés után, kis türelem - itt ugy tünik mindig tesz-vesz valaki a kertben - a megfelelő pillanatban pontosan a segédeszközre nyúltam. 20 éve néhányan biztosan tudtuk, hogy a régi gazdasági épületet szellemek járják.
Atfesultuk az emlekmu korul korulbelul 40 m-es radiuszban a terepet, de egy masik fatuskora osszpontosithattam, ebben sajnos nem volt lada. Ellenőriztem a koordinátákat. Az aznapi két sikertelen keresés után reménykedtem, hogy talán a harmadik helyen találok majd geodobozt. A Bekecs oldalában, a Körvélyes-mezőn található egy honvéd emlékmű, mely az 1916-os román betörés feltartoztatása során elesett székely honvédőknek állít emléket.
Hagymás vára Oklánd Hagymás vára valószínűleg egy római őrtorony vagy egy földvár lehetett, mely az itt átvonuló római út, a limes egyik láncszemét képezhette. A hagyomány szerint a hagymás helynév onnan ered, hogy rablók támadtak itt meg egy lányt, akinek a tarisznyájában csak hagymát találtak.
