Délben érkeztem a Konzulátushoz. A két kerítés között be lehet sétálni a rejtekig. A rejtek megvan, de a dobozt nem sikerült elékeríteni. Csíkszeredában a Petőfi Sándor utcában, a költő nevét viselő iskolával szemben található a református imaház.
Jancsó Benedek mellszobra, 2001 - Gelence.
Berecktol eszak-keletre a Micskeberc nevezetu helyen, szabalyos negyszog alaku folderoditmeny all. Megtaláltuk. A szemben levő Leány várról nagyon jól látszanak ennek az erődítménynek a falmaradványai. Augustia római castrum a fenti castrumhoz hasonló lehetett.
A város fejlődését nagyban befolyásolták a városba letelepedett örmények, róluk mesélnek a gyergyószentmiklósi örmény templom hársfái. Területrendezési munkálatok kezdődtek a gyergyószentmiklósi örmény templom fala mellett. A Gyergyói-medence keleti felében, a Marosba ömlő Békény-patak partján terül el Hargita megye harmadik legnagyobb városa.
Parajd, mint település, Sófalva tanyabokraként alakult ki. Az ősi sóvágók telephelye aránylag messze volt a sóbánya helyétől, és ezért a sóvágók egy kisebb csoportja valószínűleg a bánya közelébe költözött, kialakítva az ősi Parajdot.
A Baróti-hegység erdővel borított szelídhajlású hegyek-dombok képét nyújtja. Ez is az utamba esett a Benko kert fele.
Az Asztal-kő látványos piroklasztit sziklatömbjei vulkáni tevékenység maradványai. Vendegeinkkel egy vasarnapi Mezohavas-tura alkalmabol erintettuk az Asztal-kot is, es kb 5-6 meterrol vettem eszre a rejteket, majdhogynem veletlenul. Vármezőről autóztunk fel a régi helikopter-leszállóig (laposnyai oldal), mikor melyik ága van nyitva a Nyárádnak, kell vigyázni.
Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Az úgy történt, hogy egy táborban voltam Tusnádfürdõn. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong.
Református templom Kelementelke Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak.
Az összesen 4 hektáron elterülő Nyírkert-rétláp, a Benes-rétláp folytatása, Nagytusnádtól dél-nyugatra, a Tusnád-patak földrajzi baloldalán terül el. A növénytani rezervátumban megtalálható a törpenyír, a kék csatavirág, a szibériai hamuvirág, valamint más növényritkaságok és jégkorszakbeli maradványnövények.
Temploma a XV-dik században épült. Többször átépítették, de megmaradt csúcsíves ajtókerete, a szentély két ablaka és sokszögzáródása.
Máris Kápolnásfaluban vagyunk, de csak érintjük a falu déli részét. A Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő országúton hagyjuk el Szentegyházát.
Mágneses-szikla Deság Zetelakától a Küküllőmentén felfelé haladva, már messziről feltűnik Zetevára, vagy Deság gombja, egy kiálló és elszigetelt része a Hargita felé elnyúló fennsíknak. Innen indulva eljuthatunk arra a helyre, ahol a világszerte is ritkaságszámba menő természeti értékünk, a Mágneses-szikla található.
Aszó tava Énlaka a Nagy- és Kis-Küküllő vizválasztójának gerincére és ez alá települt. Múlt csütörtökön, énlaki táborozásunk keretében megtaláltam a geoládát. A Firtos várától ereszkedtünk le torony iránt a csodálatos kis faluba, amelyik nem hiába a világörökség része. 4 emberkére volt szükség, hogy körbe öleljük a nagy zádokfát.
Lajos bátyám a falu jeles szülöttje.
Az Idődoboz pavilonok a Mikházi Régészeti Parkban találhatók, a településtől délnyugatra, a római kasztrum és a régészeti park között. A két pavilont Sági Gergely tervezte, 2015-ben készültek el, és 2016 májusában avatták őket fel.
A Móric-kő Korondtól észak-keletre, Pálpatakától dél-nyugatra és Fenyőkút településtől nyugatra található, meredek sziklafallal végződő kilátóhely. Nagyon szép és vadállatokban gazdag hely. A Csiga-dombtól elsétáltunk ide is, és megtaláltuk ezt a geofészket a geodobozzal. Tartod vara utan jol jott ismet a maszas, de megerte, rendkivul szep latvanyt nyujtott a delutani napos oszi taj.
Az impozáns mérető Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik. Karakó egy megállóhely neve, mely a kilencvenes évek közepén létesült az ajnádi és lóvészi állomások között.
Szép kilátást biztosító magaslat Lövéte és Almás között. Lövéte és Homoródalmás között valahol félúton félrehúztunk, leparkoltunk. A geoüveggel megjelölt földvár felől érkeztünk ide, majd innen ereszkedtünk le újra a kőbányához.
A Csíkszeredát Szépvizzel összekötő országútról nézve csak templomtorony jelzi, hogy a dombok mögött település húzódik meg. Sajnos a ládát nem találtuk meg, de addig kerestük a "rács mögött", hogy a szomszédnak is feltűnt. Hamarosan ellenőrzöm és ha tényleg eltűnt a doboz, teszek újat. A feltett kép alapján a kerítés mögött kerested, a rejtekhely pedig nem ott van.
Bányató Küküllőmező Árvátfalva Erdély egyik legkedveltebb üdülőtelepének, Tusnádfürdőnek a felső sétányán avatták fel a kis magyar világban, az 1940-es évek első felében, de ekkor turul még nem volt rajta. Nem sikerült a dobozt megtalálnom.
Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek.
A bogáti kápolna alatt több borvízforrás fakad, egyik forrás vizét az 1938-ban közadakozásból épített melegített borvízfürdő hasznosította. A fürdő épületét 1971-ben újjáépítették, faragott oszlopos előteret képeztek ki.
Református templom Bodos Bodos a Barót felől jövő főúttól kicsit bennebb, nyugalmas környezetben, dombok között, egy teknőben fekszik. Azt hiszem mi vagyunk az elsők akik megtaláltuk, a logfüzet szerint. Bodvaj fele utkozben egy kis kitero, es mar meg is van a rejtek. A rejtekhelyet már messziről kiszúrtam, de előtte szétnéztem a templomban.
Az Ördögútja második töltésszakasza a szentkirályi Nyírtől a zetelaki Szőlőhátig vonul, majd a Nagy-Küküllő Ivó hídjához ereszkedik be. Hossza 1200 m, északnyugat - délkelet irányban húzódik.
A szelterszi borvízforrások vize, vagy ahogy régebb nevezték, a lövétei Bélmező szejkéje enyhén sós, szénsavas, lúgos vagyis alkalikus víz. Jól betemette az avar, a jeges hó is takarta, de meg volt az elégtétel, mert szűz láda volt. Kirulyfurdotol hazafele Istvan unszolasara erre jottem, nem bantam meg. Augusztusban jártam ott, és ültem ott egy hétig.
Hanem a patak bal oldalán (folyás irány) kapaszkodunk fel Borhegyese tetőre, utunk egy rendkívül finom borvízforrás mellett halad el, amelyről állítható, hogy a környék egyik legjobb borvízforrása. A leírásban ajánlott útvonalat próbáltam követni. Amennyiben a Tolvajos tetőről indulunk a volt Fenyőke vendéglő melletti tisztásról, és nem ragaszkodunk a kék sáv jelzéshez, amelyik amúgy is felújításra szorul.
Ha már itt voltunk, nagyon szerettem volna becserkészni az Asztalkőt is, de nem sikerült.
Befagyva fogadott a Medve is, a Piroska is. Köszönöm a pontosítást, a koordinátákkal általában hadilábon állok, ezért is igyekszem megfelelő leírást mellékelni. Szeretem az áprilisi csendet Szováta környékén. Jellemző a hely egyedien gazdag változatosságára, hogy a Vörös-tó só-koncentrációja elég magas.
Harom vára a 12-dik század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Egy rövid, péntek délutáni séta alkalmával Harom várát Zsögödfürdõ felõl közelítettük meg. Nemrég Hancur keresett meg azzal a kéréssel, hogy egy buszos kirándulást szervez a nagybányai művésztelep kiállítására, Csíkszeredába. Nagyon örülök, hogy sikerült megtaláljátok a Harom vár
romjait.
A nádasszéki borvíztől indultunk, jó kis erdei séta volt, mire kiértünk a tetőre. Persze, hogy novemberben, mikor 4 óra 30 perckor sötétedik, esik rendesen, ahogy illik ilyenkor, még egy ilyen lájtos rejtekhely is ördöngösnek tűnik. A nyár és kora ősz folyamán több alkalommal is jártam erre. Környékünk tele van titokzatos régi létesítmények nyomaival, egyesekről többet, másokról kevesebbet lehet tudni.
Bözödújfalu elpusztult falu Romániában, Maros megyében. A délelőtt folyamán nagyon eltöltöttem az időt a bözödi halomsírok legjobb megközelítésének megtalálásával. A doboz eltűnt.
Csíkdánfalva a Felcsíki-medence középső részén települt, összenőtt a 150 évvel ezelőtt még különálló településként emlegetett Oltfalvával. Csíkdánfalva községközpont, a hozzá tartozó Csíkmadaras népszavazás útján vált külön községgé.
A királynő emlékére egy kopjafát állítottak itt. Az Erzsébet-kert a bencefalvi falurészben fekszik, Erzsébet magyar királynéról kapta a nevét.
A Kőhíd teteje, látványos sziklavilág, a Kakukk-hegytől észak-keletre, attól 1,5 km távolságra található.
Lutheránus erődtemplom Homoród Homoród központjában található egy nagyon szép román kori, 1270-ben épült evangélikus erődtemplom. Mert a templomot nyitva találtam, sőt a toronyba is fel tudtam menni. Sajnálom, hogy nem találtad meg. Persze, hogy megkerültem kívülről is teljes hosszában, de ahova a gps mutatott csak sima fal volt.
A Tusnádon született Imets Fülöp Jákó (1837-1912) kanonok, főesperes, tanár, gimnáziumi igazgató, valamint művelődés- és oktatásszervező tudós pap volt.
