Jó helyen kerestétek csak egy kicsit mélyebbre kellett volna ásni. A Kecske-túrára menet itt találkoztunk a résztvevőkkel. A gyergyóremetei borvizfürdő messze földön hires volt a múlt században, különböző betegségekre volt jó a viz.
A Szent Péter és Pál katolikus kápolnát legkönnyebben Bükkhavaspatakáról lehet megközelíteni, a Nagysarok-patak szádától indulva, a Jávárdi-hegy felé. A pünkösdi Jávárdi-körtúra alkalmával érkeztünk ide, a Bagolykő felől. A Kóta-kövétől errefele sétáltunk, elkapott egy kis nyári zápor, hamar vége lett, és tovább gyönyörködhettünk a táj szépségében.
A Pisztrángos-patak völgye felett, közel a Pisztrángosi-borvízforráshoz, több méretes bükkfát találunk. Az egyik bükkfának 4,5 m kerülete van, a törzsén egy gömbölyű daganat látható.
Szent Imre erődtemplom Gelence Erdekes a rovasiras az "orokmecses" alatt. Ismet arra jartunk, a kapuban egy uj, gyonyoru Szent Laszlo szobor fogadott a felujitott templom elott. Misivel jártunk itt, barátaink ajánlása nyomán. Gelence Kézdivásárhelytől 9 km-re fekszik, itt található Székelyföld egyik leghíresebb műemléke, a 13-dik században román stílusban épített katolikus templom.
Csíkszentlélek község temploma melletti hársfát valószínűleg az 1500-as években ültethették. A dobozba beletettem a Hargita 50 utazó vakondot. Sajnos nem volt benne iroszer, és én sem vittem magammal, igy nem tudtam bejegyezni magam. Nem sokáig maradt szűz ez a láda sem :-).
Nem könnyű megtalálni, mert sűrűn benőtte a cserjés. Ozsdola és Martonos között, egy dombon, a Kurtának nevezett helyen, van egy nagy, bár nem óriás méretű, de legendás kő.
A gelencei emlékházat szombaton, 2024 május 11-én nyitották meg, a jövőben skanzent, szabadtéri múzeumot terveznek itt kialakítani. Héjja István Gelence egykori adó- és közigazgatási jegyzője volt, tevékenyen részt vett az egyházi életben, és szolgálta a falu közösségét.
A torjai Büdös-barlang egész Erdély leghíresebb mofettája. Tusnádfürdőről indultunk a Bálványosfürdő felé vezető úton. Én is így jártam. Teljesen szabályos a leírások alapján keresni a rejtekhelyet, akár gps nélkül is.
Több alkalommal is jártam a helyszínen. Ejsze a doboz a kapun belül van, s nem lehet bármikor hozzáférni.
Az út meglett (fentről jöttünk), a pötty meglett, a fa is meglett, a doboz sehunn a fában. Nehezen tudtunk megválni a pompás tőzike rétektől, soha nem találtuk még ilyen csúcsnyílásban, pedig minden tavasszal felkeressük a tavasz hírnökeit, tőzike, hóvirág, tavaszi kikerics, mindez egy helyen. Miután megkerestem a Nagy-ág mellékénél elrejtett geodobozt, a nap második kipipált rejtekhelye a Tündérek forrása volt. A Várhegy tövében, a Kis-Nyárád völgyében található a Tündérek forrása.
Csíksomlyón minden évben megtartják az Ezer Székely Leány napját. A geodoboz úgy tűnik meg akart lépni, mert a földön találtuk meg a padok mögött. Bizony leültem és gondolkodtam, de a felvilágosodás elmaradt. Ez már a második alkalom, hogy keresem ezt a geodobozt.
Sóvárad Szováta felőli kijáratánál egy fémből készült, deszka járófelületű függőhíd található. Régebb szerettem volna itt rejteni, de a híd előtti ketrec mindig visszatartott attól, hogy megálljak itt.
Amennyiben Kirulyfürdő vagy Homoródalmás felől közelítjük meg a Vargyas-szorost, először a Kő-mezőbe érünk. Mindig is erdekesnek talaltam azokat az epitmenyeket amelyeket a "semmi kozepen" hoztak letre, viszonylag tavol a telepulesektol. Nemrég, 20-án, voltam a kápolnánál, s ellenőriztem a dobozt, a régit. Alig pár lépésre a kilátóhelytől, a természet visszahódította az egykori kápolnát.
A Vargyas-szoros keleti oldalának látnivalói, így a Csudáló-kő teteje is, a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett, Farkas csapás (ösvény) mentén érhetők el. Sokkal inkább az odautazás a körülményes. Még találták meg egy páran a rejtekhelyet, csak időközben a medve is rátalált a dobozra. Három csajjal mentünk fel a Farkas ösvényen, a Széchenyi szirttől másztunk fel az oldalon.
Csendes nyári záporban találtam meg a dobozt. A kőbányától jöttem le, és egy felvillanyozó látvány után, aznapi turám utolsó célpontjaként kerestem fel a régi sirköveket. Római katolikus temető a Szármány-hegy lábánál - Homoródalmás.
Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek.
Barót északkeleti végében, a Szőlős-oldalon található a Zathureczky-temető, a helység egy régebbi temetője, mely a hatvanas évek elejéig volt használatban. kustalyetik, kérlek írd meg az emailcímedet. Megálltunk és megnéztük ezt a régi, elhagyott temetőt, és megkerestük a kriptában elrejtett dobozt. Egyszer Homorodalmas fele mentemben megalltam, hogy megnezzem ezt az regi temetot is.
A Kerek-kő a Hagymás-hegység vonulatának egyik legimpozánsabb sziklaóriása. A Kerek-kő bércének párkányán hallgatni lehet a csendet. Meghívást kaptam egy Háromkúton és környékén, túrázással és rejtéssel eltöltendő hétvégére.
A Gyimesbükki állomás épületét a szabványtól eltérően tervezték, hasonló stílusút Erdélyben máshol nem találunk. Én most sem értem. Monumentális méreteit tekintve a legnagyobb azok közül, melyeket a MÁV faluhelyen építetett.
A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen. A pünkösd előtti pénteken utaztam erre.
A kilátón üldögélve élveztük a lemenő nap utolsó sugarait és énekelgettük. A Ládás Háza-barlangtól visszatértünk az elágazáshoz.
Sikaszó a Fenyéd és Gyergyótekerőpatak közötti 138-as számú úton taláható, a Libáni-hágótól 11 km-re, az Alsó-Veresbükk-patak torkolatánál. Fáradt voltam, de egy kéthetes szünet után már nagyon hiányzott a túrázás. A Csudálókőnél túráztunk, majd Libán, Sikaszó, végül Ivó látnivalóit néztük meg. Barátommal, Mihálydeák Ferivel megtaláltuk ezt a geodobozt.
A Nagy-Sándor-csúcs a hegység gerincvonalának középpontja. A Nemere a Keleti-Kárpátok külső hegykoszorújának középső részéhez tartozik.
Bükkfa az Ojtoz-forrás feje alatt Kádár-út Az Ojtoz-forrás tetőtől alig több mint 700 méterre délnyugat felé, alig 200 méterre a Kézdivásárhelyt Foksánnyal összekötő országúttól, egy méretes bükkfát találunk. Kerülete, bár nem mértem meg pontosan, körülbelül 560 cm.
Bodoktól délre az Olt bal partján található Étfalva, a valamivel kisebb területű Zoltán az Olt jobb partján települt, Étfalvától északra. Érdekes ez az építmény, már többször eljártam itt de még nem vettem észre mostanáig. Én vagyok a Rejtekhely, és az élet. A doboz rendben, de a kapun bejártak vagy kijártak?
Homoródrecsenyéden a sósforrás a falutól keletre, a Bakó-hegy oldalán, a templomtól 2 km-re található. A sóskút mélysége 0,55 m, a vízoszlop magassága 0,55 m.
Sólyomkő-tető Gorzafalva Bár a kis tetőről nem a legjobb a kilátás, a környéken érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel, ezért érdemes ide kikapaszkodni. Újabb mászás után túránk legmagasabb pontjára értünk. A Kalaposkő-sziklát keresve, egy adott pillanatban a Sólyomkő tetejére értem.
Jó rálátás nyílik innen a Déllői-borvízforrás melletti kőbányára, legalábbis télen. A sárga kereszttel jelzett, Szentkeresztbányára tartó túraösvényen lehet kikapaszkodni a Csere bérce délkeleti oldalába.
A korondi sóskút a 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a Sós ház-ban található. Na ez fifikás volt, és elsőki is lettünk. Köszönöm, és gratulálok. Nem vagyok a híve az úgynevezett mistery típusú rejtéseknek.
Egyik, a legkönnyebben megtalált doboz. Piposz tanya fele menet találtuk meg a falat. A Motorsirülő az első világháborúban épült, a nevét onnan kapta, hogy idáig jöttek fel a gépkocsik a frontvonal ellátására, s itt képeztek ki nagyobb teret a forduláshoz.
Nagy Laji dombja közismert helynév a csíkszeredaiak számára. Észrevettük az új rejtéseket és úgy döntöttünk ezt nem hagyhatjuk ki. Megkerestük a Nagy Laji dombját, meglett a sárga emberke is, az összes sziklarajzzal együtt, és persze a doboz is. Csíkszeredában töltött egyik hétvégénk alkalmával kerestük fel a Nagy Laji dombját.
Lázárfalvi Nyírfürdő Lázárfalván a Hí-patak folyik keresztül, s ez találkozik a Tusnád-patakkal. Nem sikerült megtalálnom a dobozt. Mivel játszótársak jelezték a doboz eltűnését, eljöttünk és újrarejtettük keresztény szellemben. Meg voltunk itt, akkor is nagyszeru volt, furdes, kengodor stb.
A Csiga-domb, helyi nevén Rakodó-hegy, 8 hektáron fekvő karbonát forráskúp-telep, Románia legnagyobb aragonit-előfordulása, amely 1980-tól földtani rezervátum. Itt elsők lettünk. Szerintem is érdemes felkeresni a helyet, nyáron is. A közeli benzinkút parkolójában álltunk meg, ahol két megtermett farkaskutya fogadott.
Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV-dik századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét. Feltételezik, hogy hajója gótikus kor előtti és csak a szentélyt újították, illetve építették teljesen újjá a gótikus korban.
Berde Mózes Unitárius Gimnázium Székelykeresztúr Születése körülbelül 6,5 millió évre tehető, a Görgényi hegyek vulkanikus kitöréseinek eredményeként. Érdekes a vulkáni kúp maradványait fentről szemlélni. Az Újfalvi bányában kitermelt kő vulkanikus eredetű andezit, amely piroxént és hornblendát tartalmaz.
Az Egyeskő menedékháztól a piros sáv jelzést követve juthatunk az Öcsém-tetőre. Ezt még a ködben is könnyen meg lehet találni. Ködös, zimankós időben értünk fel a csúcsra. Rejtéskor (hihi), bár szikrázó napsütésben, bezzeg nem volt olyan könnyű megközelíteni a rejtekhelyet.
Olasztelek határában, közel a felsőrákosi úthoz, egy lapos kőkúp tűnik az arrajáró szemébe. Először azt hittem, le kell másszak a lyukba, de aztán észrevettem a rejteket. Sajnos eseslevi megjegyzését figyelembe véve sem jutottam eredményre. Lehet, hogy csak én nem voltam elég alapos.
A Kissomlyó oldalában, a sípálya és a keresztút között, közvetlenül az erdő széle alatt, betonból öntötték ki Jézus szavait: Csak Jézus az út, igazság, élet. A felirat madártávlatból, vagy közvetlen közelről olvasható, látható rendesen.
A Kék-kő közvetlenül az Ürmösi Töpe-patak, osztrák térképeken Ürmösi határ-patak völgyében vezető erdőkitermelő út mellett található.
