Több alkalommal is jártam a helyszínen. Ejsze a doboz a kapun belül van, s nem lehet bármikor hozzáférni.
1861-ben, Zaharia Boiu ebben a házban nyitotta meg, a segesvári vár első román iskoláját.
A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút déli oldalában levő parkoló mellett, közel ahhoz a kanyarhoz, amely alatt a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy régi, több mint százéves kőkereszt árválkodik az oldalban. Tobb mint 150 eves tortenet, es sajnos ma is gyakran ismetlodik nalunkfele. Előkerült a GPS, kiszámoltuk a helyes irányt, elővettük a dobozt. Megint domb.
Báró kertje, Bálintitt-kastélypark - Nagyernye. Ma erre jártam és meg is álltam a rejtek előtt, de mégsem mentem a cső közelébe, mert az udvaron, a rejtek közelében sepregetett egy úriember. Ma megint erre jártam, és mivel senki sem volt a környéken, sikerült a dobozt is előszedni.
A makfalvi vár Orbán Balázs Székelyföld leírásában Maka vára helynévként szerepel. Maka állítólag egy székely rabonbán volt.
Természeti szépségei mellett, a Tatros völgye felső medencéjénél, egy fontos földrajzi pontot találunk. Mindig is elbuvoltek a nagy meretu gepezetek. Töröltem a bejegyzésből a rejtek helyére vonatkozó szavakat. Ezer évig is keresheted, és úgy sem kapod meg.
A Pongrác-tetőről Fehér-mező irányába indulunk a piros sáv jelzésen. Útban a Békás-szoros felé, megálltunk a Pongrác-tetőnél, és kitértünk hóvirágot nézni. Látva, hogy a rejtéseimet nemigen keresik, végső elkeseredésemben házhoz szállítottuk a kincskeresőket :) Ügyesek voltak, nagyon hamar megtalálták a dobozt a "sok" vipera ellenére is.
Örök nyugalom Sajnos nem volt nalam leiras. Megkerestük a gyerekekkel. A Bözöd és Gagy közötti vízválasztó gerincén van egy tanya, ahol valószínűleg a kommunisták által kitaszított emberek, családok éltek, akik ott helyben, a kert végében, temetkeztek is.
A kézdivásárhelyi evangélikus-lutheránus templom a Dózsa György utca 10 szám alatt található.
Mihályvára Mátéfalva Hat igen most mar elindult. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai.
Messze környéken nem látni hasonló épületet. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba. Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található.
A Nyír kútja pihenő Csíkszentimrétől kevesebb mint 4 km-re található, keletre. Egy kőkert jellegű, szikladarabokkal megszórt mező, ahol egy forrást és itatóvályút találunk.
Menaságtól körülbelül 14 km-re található, ami két és fél óra szekérutat jelent, a Fiság-, majd a Csobányos-patak mentén. Gyürke Csíkszentgyörgyhöz tartozik, személygépkocsival megközelíthetetlen.
Elek apó kútja egy többtonnás sziklatömbből készített alkotás, melyet a Szeltersz völgyéből szállítottak Székelyudvarhely központi parkjába. Az év utolsó napján, az újévet és Szilveszter barátunkat megünnepelni indultunk a Vargyas völgyébe. Ezt a dobozt nappal keresni nem leányálom.
GK Hotel Szent Kristof Elhelyeztem itt a Bardócz1 utazó vakondot, és az Eskimo's Friend The Birdie TB-t. A geodobozt kérni kell a recepciónál.
A Dózsa-Barátosi kúriát a 18-dik században építették. Hármasfalu 244 szám alatt található.
A Lobogó-borvízforrást a házak között, egy mellékutcán lehet megközelíteni.
Mire bekapcsoltam a gps-t, addigra a többiek meg is találták, gps nélkül is. Eleg nehez megtalalni, 2 masik bukaresti kincsvadasz talalta meg elottem, es igy konnyu volt. Megtaláltam a ládát a feleségemmel együtt. Egy sétát tervezünk, hogy látnivaló is legyen, célpontként irány Tusnádfürdő.
A lövétebányai Iskolamúzeum a Gábor Áron Iskolaközponthoz tartozik. A kiállított tárgyak az 1990-es évek előtti időből származnak, óvodai és iskolai kellékek.
A kövek még mindig szürkék, csak a táj színes. Döbbenetes látvány a hirtelen elénk tárulkozó kőfal, melyet együtt csodáltunk meg.
Nem volt nehéz, a leírás világos. Koszonjuk. Mivel a kis geodobozban, mely csokitojás- és nem filmes dobozka, található papírlapon nem volt más bejegyzés, úgy néz ki elsőnek találtam meg ezt a rejtekhelyet. Székelyudvarhely és Homoród között, az út melletti fasorban van egy kőkereszt, ez jelzi a nárciszréthez vezető letérőt.
A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Mikulásra várva kisétáltunk a kilátóra. A Kis-Békás-patak egy befejezetlen hídnál, az úgynevezett Magyarok hídjánál ömlik a Békás-patakba.
Meddőhányó Balánbánya Az eredeti koordináta odébb tesz, az erdőbe, és ott semmit sem találtunk. A dobozt rejtő fának nyomát sem találtam, köszönöm a fatolvajoknak. Székelycsóka felől érkeztem a helyszínre, az erdőjáró kocsimmal. Világháborús emlék, valójában László István síremléke, aki ezen a helyen halt hősi halált.
Dobogtató Csobotfalva Csobotfalva településként Taplocával, Csomortánnal és Várdotfalvával alkotta a csíksomlyói egyházközséget, vagy másképpen: a szentpéteri egyházmegyét, amely 1751-ben alakult át, amikor Szereda kivált a közösségből. Már majdnem lemondtunk a kereséséről. Egészen biztos, hogy a helyén van még a geodoboz? Még sötétben keresgéltem a ládikát, a kitartó munka meghozta gyümölcsét és meglett.
Csíkverebesen, egy két medencéből, egy filagóriából, öltözőkből és napozó teraszból álló hagyományos népi fürdő található, melyet 2010-11-ben állítottak helyre.
Durutya-Ebner-ház Segesvár A Vinkli-puszta a század első negyedében jelentős fakitermelő központ volt. Épületmaradványokat találunk itt, melyek annak a sodronypályának az ellensúlyát képezték, mely köztes pillér nélkül ívelt légvonalban a Nyerges-nyakig, tovább pedig a Békény-patak völgyéig, és a Kis-György-patak szádánál zárult. A Pongrác- tetőn autentikus tél fogadott.
Csíktaploca északi részén, a Csicsó és Delne felé elágazó országút szomszédságában, az 1912-től felhagyott régi temető mellett áll. A kis kápolnaszerű építményről azt feltételezik, hogy Nepomuki Szent János szobrának lehetett védfala.
Marosfőről a piros kereszt jelzésen, az erdő melletti úton haladva, mászva, kiérünk az első havasi legelőre, ahol takaros pad és asztal fogad, háttérben az Ördögmalom kőfolyásaival. A Szem-gyógyforrástól gyalog indultam neki a Fekete-Rez felé. Pihenés közben meggyőződhetünk, hogy az Ördög még mindig szorgalmasan őrli a köveket :)
Kézdiszárazpataktól 4,5 km távolságra Katrosa irányában, a Kászon vízébe ömlő Várpatak fölött található Váréle nevezetű helyen pihennek Cece várának romjai. Toronyirányt közelítettük meg és így az utolsó métereken egy kicsit mászni kellett, visszafele viszont már megtaláltuk az ösvényt. Ejnye-bejnye. Meli és az egér után.
Rendezett hely. Erdőfülei túránkat azzal kezdtük, hogy megnéztük a templomot, a kopjafás temetőt és megkerestük ezt a dobozt. A dobói kápolnától jöttem, és amint rátértem a temető utcájára és elém tárult a templom és a kopjafás temető, azt hittem nem jó helyen járok. Erdőfüle a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be Baróttól pár kilométerre.
A Csonkatoronytól nem messze, a Feneketlen-tó közelében épült egy filagória, egy fúrt forrás vizét összegyűjtő medence, öltözővel, árnyékszékkel, nyomóskúttal, padokkal, hintával. Középre, szélre, mindanégy sarokból körülnéztünk, de nem volt. Idokozben elfaradt az a filegoria szeruseg es eleg mozgekony, ha felmasznak a szerkezetere. Én nem másztam fel a szerkezetre rejtéskor.
A rejtekhely leírását igyekeztem úgy fogalmazni, hogy kiderüljön belőle két fontos dolog. Örülök, hogy a rejtés után ilyen hamar megvan az első megtaláló. Délután 4 óra körül találtuk meg. A Baróti-hegység turisztikai szempontból alig feltárt, alig használt vidék, pedig lombos erdőivel, hangulatos ligeteivel üdítő változatosságot jelent a körötte lévő magashegységek zordon rengetegeihez képest.
A Kőember-szikla a Komána-völgy északi oldalában található, rögtön az erdei út felett. Felsőkománából indulva, a Tatárok sziklakapuja után 1,33 km-re, illetve a Faragott kő bazaltoszlopoktól 670 m távolságra érünk a sziklaalakzathoz.
Ehed falunak temploma a középkorban nem volt. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez.
Sikertelenül kerestük egy délután a Király kútját, az adott koordináták alapján többször is próbálkoztam. Azok a koordináták, amelyeket az elhanyagolt, szemetes forrásnál adtál meg, a régi osztrák térkép szerint a Virágos vész délkeleti oldalára mutatnak. Mivel már több alkalommal jártam, jártunk a Kékvize forrásánál, ezúttal egy új megközelítést választottam. Most már majdnem minden tiszta.
