Bibarcfalva látnivalója a református templom Szent László-legendát ábrázoló freskótöredékei. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Balázs. Ezt a rejtekhelyet már jó régen megtaláltam, mint a letöltött képek is bizonyítják.
Gyimesi jegenyefenyők Bükkhavas-pataka Magasságuk 42 m, átmérőjük mellmagasságban 110 cm, illetve 130 cm, becsült életkoruk 200-250 év. Sajnos már csak egy fenyő magasodik. A Gyimesek egyik kevésbé ismert látványossága a két, óriás méretű jegenyefenyő.
Megközelíthető a Veresvirág panzió, sípálya és kilátópont felől. A kőtömb amelyen Jézus lábnyoma található, Gyergyócsomafalvától dél - délnyugatra található.
A Lobogó borvízforrás Homoródfürdő legismertebb, legnépszerűbb forrása. Köszönhetően a vendéglőhöz és a parkolóhoz való közelségének, jóízű vizének.
Erre tanú a templom maga, melynek stílusjegyei az átmeneti (román-gótikus) korra utalnak. Mivel már Imre király idejében a kiváltságokban részesülő falvak között szerepel, bizonyos, hogy a XI–XII-dik század fordulóján templom is épül.
A marosvásárhelyi Kárpátok sétányon van két szobor, amely a kommunista korszakban került felállításra, és amelyekről sehol nem találtam leírást, vagy képet. Elvittem a kisebbik fiamat segítségnek. Milyen jó, Marosvásárhely lassan igazi geováros lesz. Arrafele jártomban megkerestem.
Veszes-patak völgye Völgye mély, sötét, terepjáróval sem járható. A Veszes-patak a Veszes dombja és a Nagy-ponk vagy Honcsukos teteje között folyik.
Szászbogács templomáról nem beszélnek középkori oklevelek. A túra első állomása a szászbogácsi erődtemplom volt. Késő gótikus építészeti elemei alapján építési idejét a XV-dik század elejére teszik.
Jól jött a rejtekről készült fotó, mint segítség. A valóság az, hogy nagyon sokat vacakoltam a Terebicsen. Az elágazásnál minden cserefa tövét átnéztem, de nem találtam. Ha a piros sáv jelzést követed, amelyik összeköti a Somostetőt Marosszentgyörggyel, egy adott helyen kiválik belőle a piros kereszt jelzés, amely a Terebicst érintve elvezet Agárdra.
Szentkeresztbánya környékén ásványvízforrásokat találunk a Kis-Homoród mentén, itt alakult ki a hajdan népszerű Lobogófürdő is. Az 1900-as évek elején még működött, majd a források nagyrészének a bányamunkák miatt eltűnt a vize.
Máréfalva keleti kijárata közeléből egy aszfaltút ágazik ki, mely a Patakvölgyében, a Fenyéd vize mentén halad előbb kelet, majd észak-kelet felé. Az út mellett, nem túl sűrűn, hétvégi házak sorakoznak.
Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is. A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak.
A pottyandi harangláb országos műemléki védettséget élvez, a harang 1975 óta nem szólal meg reggelente. A Fenyővize-patak völgyében jártam, a Kolos-tető alatti Farkasvész sarkának nevezett oldalon. Már messziről mutatós a kis harangláb, közelről meg csak ámultam- bámultam a különleges szerkezeti megoldásokon.
A segesvári Szent Miklós evangélikus vártemplom, németül Bergkirche, románul Biserica din Deal.
A Fehérkavicsos- vagy Szederjesi borvíz Csíkmadaras egyik közismert borvízforrása. A Nagy-Madaras-patak és a Császárok pataka összefolyásánál tör a felszínre, egy régi geológiai fúrásból.
A Vargyas-szoros keleti oldalának látnivalói, így a Csudáló-kő teteje is, a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett, Farkas csapás (ösvény) mentén érhetők el. Sokkal inkább az odautazás a körülményes. Még találták meg egy páran a rejtekhelyet, csak időközben a medve is rátalált a dobozra. Három csajjal mentünk fel a Farkas ösvényen, a Széchenyi szirttől másztunk fel az oldalon.
Szeder-útkereszteződés Piricske Irányjelző táblák mellett egy fabódét is találunk itt. Piricske északi végébe érkezve egy útkereszteződéshez jutunk, mely egyúttal túraútvonalak találkozási pontja is.
Nagyon megdolgoztatott ez a hegy, pláne miután a biciklit is feltaszítottam az erdő széléig, nehogy gyalog kelljen hazamenjek. Alsóidecstől keletre lévő, 596 méteres magaslaton feküdt hajdan Idecs vára.
A csíkszentmiklósi egyházközség filiáléját alkotó Csíkborzsovában, a jelenlegi kápolna helyén az Egri család épített egy fakápolnát, amelyet az idő vagy a tőzvész elpusztított. Még szebb mint az új templom. Érdekes a templom, és a rejtek is öröm volt ebben a kis kápolnát megtekinteni. Megtalaltuk.
A Szerecsen-sziklák a Maros szoros egyik feltűnő érdekessége, az országútról mindkét irányból jól látható. Ebben az évszakban és órában, az erdőben már sötét van. Egy kellemes tavaszi túra során érintettem a Szerecsen sziklákat. Egy kicsit keresgéltük magát a bunkert, de miután megtaláltuk nem volt semmi kétség, hogy hol is kell legyen a geodoboz és ott is volt a helyén.
Bolyai Farkas feleségével, Benkő Zsuzsannával 1801 és 1804 között lakott Domáldon, majd beköltöztek Marosvásárhelyre. Bolyai János édesanyja fiatalon, csak 41 évesen halt meg, kívánságára a domáldi birtokukon levő domboldalra temették el. A csatófalvi evangélikus templomtól már megláttuk a síremléket.
Az 1567-i regestrumban Fotos 10 kapuval, Martonos 11 kapuval szerepel, 1602-ben Fotos a neve, középkori templomról nincs adat. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz.
A kirulyfürdői diáktábor déli végétől egy szekérút fordul hirtelen jobbra és vissza. Turistajelzéseket találunk itt, nekünk a kék pont jelzést kell követni Somkőháta felé.
Ez a hely a második világháborúban géppuska-fészek, erődítmény volt. A munka vitt engem Borszékre, de nem hagyhattam ki egy kis szórakozást. Na ez volt mar az elegtetel. Tetszik ez a hely, csak sajnos ilyenkor nyár végén nagyra nő a bozót a környéken.
Az ismeretlen román katona emlékműve, Izsák Márton alkotása, a marosvásárhelyi főtér nyugati részén, az úgynevezett Rózsák terén áll. A hősi katonaemlékművet Románia, illetve Erdély fasizmus alóli felszabadulásának 20-dik évfordulóján avatták fel.
A jelenlegi Segesvár szálloda épülete, mely az Iskola utca 4-6 szám alatt található, a XX-dik század első felében városháza volt. Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között.
Kootz-ház Segesvár A Kootz-ház egy XVII-dik században épült segesvári lakóépület, a Bástya utca 9 szám alatt.
Hősök temetője Zsák-hegy Az egykori magyar hősök temetője - Zsák-hegy, Maroshéviz. Egy kicsit nehezen találtuk meg a temetőhöz vezető ösvényt, lépcsőket. Sajnos a sirt körülvevő keritést már nem találtuk igy a dobozka sem került elő.
Pásztorbükk Csíkszentdomokos Gratululálok Gábor. Az Antalok patakától indulva, a Hármaskő és a Kondra kereszt érintésével zarándokoltunk a Pásztorbükkre. Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékeztet.
Nagy-barlang Andrástelep De mégis, a Kelemen-havasokban, a fatörzs-barlangok mellett, van egy másik érdekes lik is, az andronyászai Nagy-barlang. Vulkanikus hegységben barlang? Na ne.
A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban. Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.
Mivel a Kormos-kőről itt ereszkedtem be, érdemesnek tartottam ezeket a sziklákat is dokumentálni, a környék sziklavilágát pedig egy körút formájában bejárni. Szóval az élethez is és a medvéhez is szerencse kell. A Kormos-kő sziklavilágától északkelet felé, Fenyőkút irányába, a következő hegylábon egy másik sziklacsoport található.
A Marosvásárhelyi 1-es gát vagy ismertebb nevén felső vagy régi gát az egyik legrégebbi, amelyet a Maros szabályozására építettek. Miután egy geodobozt rejtettem a Május 1 strand területén, majd megtaláltam a Gyalogoshíd geodobozát.
Essigmann-ház Segesvár Az Iskola utca 10 szám alatt található lakóház. Épült a XVII-XVIII-dik században, módosították a XX-dik században.
Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való.
Utoljára még vendéglőként üzemelt, de ma már elhagyottan áll. Az előterében egy bástyával ellátott épület a régi képeslapokon Damokos Ákos villájaként van feltüntetve.
Lécfalva falu Romániában Kovászna megyében, közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik, a szomszédos Várhegy falut 1899-ben csatolták Lécfalvához. A várhegyi doboz adatait nézegetve vettem észre, hogy Lécfalván is van egy doboz. Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanárnak köszönhetően 2010 januárjában, Bolyai János halálának 150. Számomra mégis jobb a kidőlt fejfa a bozótban. Láttuk, hogy a temetőket ellepi a beton. Gratulálok az első helyhez.
A Maros megyei római határszakasz kutatása során számos, a védelmi vonalhoz tartozó lelőhelyet azonosítottak. A Google térképen kinéztem, hogy a rejtekhelytől keletre egy út vezet fel a gerincre. Amint a leírásban is írja, itt csak egy római őrtorony helye található.
Ha nincs gps készüléketek (okostelefon? Egy baráti összeröffenés záróakkordjaként kerestük meg ezt a dobozt. A Del-Transzhargita uton atkelve, meglatogattuk Budosfurdot es a Lucsot. A csíkszentimrei Büdösfürdőn, az 1960-as években egy cinóber-(higany)bányát hoztak létre, mely rövid idő után, 1970-ben be is fejezte a működését.
