Pósa-hegy Nagyboldogasszony-kápolnája Csíkszentgyörgy Csíkszentgyörgy Csíkszeredától 22 km-re terül el, a Fiság völgyében (ez a Csíki-havasokból, Szellő hegy és a Gyürke tető - 1369 m - közelében ered), 757 m tszf magasságban. Sajnos, nem fertem at a kerites alatt. Ezt bizony én se találtam meg, pedig eleget dagonyáztam a porban. Ez már a második rejtekhely, illetve a második eltűnt geodoboz.
Ötszáz éves bükkfa Kádár-út Ozsdolától keletre, a Kézdivásárhelyt Foksánnyal összekötő országút mellett, attól északra, valahol a Piliske-tető és az Ojtoz-forrás feje között egy 6,1 m kerületű tölgyfa található. Állítólag 500 éves.
Ez a hely része lehet egy Sólyomkő-körtúrának, a következő útvonalon: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó. A kilátótól az ösvényen továbbhaladva megcsodáltuk a Kalapos-követ, majd rábukkantunk a "kényelmesen belakható" nagy-kőüstre.
Vasszékely A Székelyudvarhelyen áthaladó idegeneknek is ismert megállóhelye aPatkó, itt áll a Vasszékely. Esment voltam Udvarhelyen, mivel több időm volt, megsétáltam magam a központban. Ebben a kánikulában meglatogattuk a varost. A Vasszékelyt körbevették, de nem adja meg magát.
Kóta köve Jávárdi Jávárdipataka Gyimesközéplok Hidegség nevű falurészének egy utcája. Kínálkodás és hazudozás után, Kristály Tibor Bükkhavas-pataki csángó házától indultunk neki, a Janók-patak völgyén felfelé, neki a Jávárdi-hegynek. Nem egy veszélytelen környék.
A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen.
A Dél-hegy (1694 m) csúcsa alatt levő kilátó sziklapereméről ráláthatunk a Sikaszó-patak völgyére, a Hargita vonulatára, a Csudáló-kőre, a Nagyhagymásra, a Gyergyói-havasokra és a Gyergyói-medence délkeleti részére. Délután 5 órakor indultam a Libán-tető felől.
A Kosztándi-borvíz a tusnádfürdői állomás feletti, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén található borvízforrásások egyike. Eleg vekonykan csordigalt de azert ennek is a vizet hasznalhatjak azt hiszem. Érdekes volt megtalálnom, ott álltam a borvízforrás mellett 1 méterre, de nem láttam, mert sűrűn benőtte a növényzet.
Valóban ott lapult a doboz a leírás szerinti helyén. Miutan a nagy testvert megmasztuk johetett ez a haranglab is. Kálnok legismertebb személyisége Dr Bedő Albert volt.
A zeteváraljai völgyzáró gát és a víztározó vagy népszerű nevén zetalaki gát, a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava. Szemerkélő esőben találtam meg ezt a rejtekhelyet. Kezdo ovodas gyerekeinkkel kapaszkodtunk fel a gerincre, majd ereszkedtunk le ide. Ennek a becserkészésével már előző nap is megpróbálkoztunk, de inkább Székelyvarságot választottuk délutáni programnak.
A hely neve a régi osztrák térképeken, románul Fantana sarata vagy Saratura, németül Salzbrunnen. Alsóvenice egykori gyógyfürdője a falutól 3 km-re keletre található, a Dosul Magurei nevű domb északnyugati lábánál.
Harangláb Pottyand Már messziről mutatós a kis harangláb, közelről meg csak ámultam- bámultam a különleges szerkezeti megoldásokon. A Fenyővize-patak völgyében jártam, a Kolos-tető alatti Farkasvész sarkának nevezett oldalon. A pottyandi harangláb országos műemléki védettséget élvez, a harang 1975 óta nem szólal meg reggelente.
Csíkkozmás területén ágazik el a Nyerges-tetőn át Kászon felé vezető út, ennek mentén terül el a Kendereskert és Tófenék nevű falurész. Ezt a dobozt sem találtam meg. Nem talaltuk meg. Mivel Sószékfürdőn a régi rejtekhelyről eltűnt a geodoboz, 5-én, szerdán új geodobozt rejtettem.
A szencsedi nárciszmezőket elhagyva, Fenyőkút felé a kerékpárúton egy tó mellett haladunk el. A nárciszmezőtől jöttem, anélkül, hogy visszatértem volna az utra. Fenyőkúttól majdnem teljesen meg tudtuk közelíteni a tót autóval. Maga a csoda ez a völgy, most nárciszvirágzáskor pláne.
Nem egy szívderítő hely. A helyszín valóban gyászos. Allitolag megvannak az eredeti tervek, es szandek is volt a Vashamor ujja epitesere, de a telek tulajdonjoganak a tisztazatlansaga, na meg a penzhiany csirajaban fojtotta meg a kezdemenyezest. Az egykori Vlahicai Vasipari Vállalatnak egy egyedi ipartörténeti érték volt a birtokában, a 19-dik században épült szentkeresztbányai vashámor.
A cigány népesség Etéd falu lakosságának felét alkotja, hármas rétegződés jellemzi őket. Érdemes egyet sétálni a településen, és megfigyelni a házaikat, ma már erőteljesen alakítják a faluképet.
Gyergyócsomafalváról indulva, a Várköve felé, az utunk a Kis-patak völgyében vezet felfelé. A völgy oldalában egy érdekes gyökérből, száraz ágból és kövekből alkotott műalkotást találunk, mely igazából csak egy felfordult facsonk.
Az 1451 m magas Keresztes hegyese a Csíki-havasokban található, Csobányostól észak-keletre. Az első világháború alkalmával számos katonai létesítményt hoztak létre a tetején.
Ott a loresben, az egyik vaskereszt mogott. Zuhogó esőben kutattuk a lőréseket, amig megtaláltuk a dobozt. Szép és gondozott a vártemplom, kár, hogy nem tudtunk bemenni. Csíkszentmárton középkori templomának emlékeiből megőrizték a XV-dik századi fali szentségfülkét beépítve a várfalba; sajnos felső részét letörték, falusi ügyeskedő mester munkája.
Büdöskútfő-fürdő Kőhalom Több mint százötven évvel ezelőtt népszerű fürdőt létesítettek itt. A kőhalmi várhegy lábánál a múltban sós-kénes forrás fakadt.
Martonosról Ozsdola fele A Felsőháromszék legfelső csücskében vándorolva megcsodáltuk a medencét Kézdimartonos és Ozsdola között félúton. Na meg ilyent, hogy elso legyek egy haromszeki rejteknel. Innen csodálatosan lehet látni a Perkőt és az összes falut, a Lemhényi Szent Mihály templomig, és a berecki hegyekig.
A 957 m magas Cenk-hegy Brassó délkeleti oldalán emelkedik, itt már az Árpád-korban erődítmény állt. Megtalaltam. Igazából most már van 5. Kovászna felé vezető útamon egy bő fél napot töltöttem Brassóban.
A székelyudvarhelyi Városi Park nemrég volt felújítva, színtere lehet nagyobb buliknak, egy kellemes délutáni sétának is. Megtaláltam a geodobozot, Székelyudvarhely egyik nagyon szép parkjában. Udvarhelyi parkban levő geodoboz. A lada koordinataja egy szep fenyofara mutat, amelyet a mi csaladunk fogadott orokbe.
Sziklakert a Béta oldalában A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe. Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait.
Medve-szakadék Nagy-kő-havas A Létrás-szakadék bejárása után, ami télen csodálatos, átvergődve a Medve-szakadékon, felkerestük a kilátónál található ládát. Lefele jövet a Nagykő havasról, megkerestük ezt a geodobozt is.
Hegyi menedék Ördög-tó Észak-Hargita Esti sétára indultunk a terepjáróval és az Ördög-tó - Csíkdánfalva utat választottuk.
A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Mikulásra várva kisétáltunk a kilátóra. A Kis-Békás-patak egy befejezetlen hídnál, az úgynevezett Magyarok hídjánál ömlik a Békás-patakba.
Vályúknál Aknavásár Kocsival érkeztünk az egykori Szent Anna-menedékház melletti parkolóba, majd gyalog folytattuk az utunkat a Tusnádfürdőre vezető piros kereszt jelzés mentén.
Az egykori Szeredai-fürdőnél sport- és szabadidőparkot alakítottak ki, a különlegessége egy többszintes kilátótorony. A létesítmény területén mászóköteles játszótéri elemek, labdajátékokra alkalmas pályák, gumiburkolatos futópálya, és egy krossz- és kerékpárpálya is van.
Gyönyörű időben voltam fenn a csúcson. Pontosan ez volt a szándékunk ezzel a dobozzal. Sajnos az idei nyár nem kedvezett nekem, ami a rejtekhely keresést illeti, keveset volt alkalmam, és annak is elmulasztottam a bejelentesét, na de megpróbálom pótólni, és reménykedem, hogy lesz még jobb is. A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és a Székelyföld legmagasabb hegye, egy egykori sztratovulkáni kráter peremének északi maradványa.
A jelenlegi római katolikus templom melletti hársfasort kivágták. Még a templomba is sikerült bejutnom. Egy szép templom udvarán. Nagy havazás ellenére keresgélni indultunk barátommal, de sajnos a kapu zárva volt, így majd máskor visszatérünk.
A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt.
A Baróti-hegység erdővel borított szelídhajlású hegyek-dombok képét nyújtja. Ez is az utamba esett a Benko kert fele.
Tatár-kő Görgény-havasok Örmény emlékház Csíkszépvíz Az Örmény emlékház Csíkszépvíz központjában található, az emlékházat a Szentháromság Alapítvány hozta létre. Az emlékházban a szépvízi örménység múltjának dokumentumait, világi és egyházi tárgyi emlékeit - családi fényképeket, dokumentumokat, díszes miseruhákat és templomi zászlókat helyeztek el.
