Az Ördögútja második töltésszakasza a szentkirályi Nyírtől a zetelaki Szőlőhátig vonul, majd a Nagy-Küküllő Ivó hídjához ereszkedik be. Hossza 1200 m, északnyugat - délkelet irányban húzódik.
Főleg a helybeliek ismerik, de a környékről is sokan hordják a vizét. Vármezőn, a Mini Nyárád átogatóközpont közelében, a Kéménykő (Keménykő oldala) délkeleti aljában egy kitűnő ivóvíz-forrást találunk.
Legismertebb látványossága a 7 m magas Zúgó-vízesés. Jávárdipataka település házcsoportjai 3 km hosszúságban sorakoznak az azonos nevű patak mentén.
Ha már itt voltunk, nagyon szerettem volna becserkészni az Asztalkőt is, de nem sikerült.
Akkor csak halkan mondom, hogy nagyon jó volt a sízés. Úgy néz ki, hogy a hullámok elköltöztek, de a láda nélkül. Tudtam, hogy efféle "hullámok" lesznek, pedig sohase jártam itt, csupán elképzeltem látatlanban, hogy mégis mi lehet egy sípálya tetején. A Madarasi Hargita üdülőtelep központjából indulva, a Súgó–pálya felső részén, elérjük az erdőt.
Egyik, a legkönnyebben megtalált doboz. Piposz tanya fele menet találtuk meg a falat. A Motorsirülő az első világháborúban épült, a nevét onnan kapta, hogy idáig jöttek fel a gépkocsik a frontvonal ellátására, s itt képeztek ki nagyobb teret a forduláshoz.
Kőd-vonulat Csíkajnád Vulkáni kőzetek, kevés törmelékanyag alkotja, felgyüremlett magmatikus kőzettömeg. A Kőd-vonulat kakukkfióka a Csíki-havasok kristályos palából, mészkőből, dolomitból, de főleg kárpáti flis homokkőöszletből felépült tömegéhez képest.
Ruszu-mező a Nagy-Égett-kő, vagyis Cibles mellett.
Sziklakilátó a Nedves-patak fejében. A Nedves-túra alkalmával, a Tiha-csúcs felé menet bukkantunk rá erre a kilátóra.
Templomának építési idejét – függetlenül a pápai tizedjegyzék adatától – a XIII-dik századra teszik. Most először jártam úgy, hogy előbb "oda" nyúlok, de bíztos máshol lesz s hát láss csodát.
A Bucsin felől közelítettük meg a Mezőhavast, és a korulbelul 7 kilométeren talán 20 festett turistajelzést láttunk, mégis a doboz szomszédságában egy kopott piros festékes ecset szomorkodott. Vendegeinkkel egy vasarnapi Mezohavas-tura alkalmabol erintettuk az Asztal-kot is, es kb 5-6 meterrol vettem eszre a rejteket, majdhogynem veletlenul. Az Asztal-kő látványos piroklasztit sziklatömbjei vulkáni tevékenység maradványai.
Som-kút Sajnos, rég töltöttem le a rejtekhely koordinátáit de csak most jutottam ide. Vendelné kútjától jöttem, egy hátizsák gombával, amit még sajnos fel kellett cipeljek a Büdösfürdőre, de már előre ízlelgettem a Szemeskő fele való leereszkedés élvezetét. Jó hideg a víz a csorgónál. A Som-kút a Lucs-tőzegláptól délre, a Lucs melléke és a Súgó-tető között található, nem messze a Csíkszentkirályról Büdösfürdőre vezető út mellett.
Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
A Vörös-tó egy sekély sós vizű tó, melynek alján vastag kálcium- és vasszulfát-tartalmú iszapréteg található. A hétvégi hőlégballon fesztiválról hazafelé tartva, útba esett Szováta, így alkalom adódott felkeresni a Vörös-tó kilátóját. Nagyon jó rejtés, nekem legalább is nagyon tetszett. Szép helyen van a rejtés, jó rálátással a tóra.
Templomáról egykori haranglábjának megmaradt vitorláján olvasható dátum beszél: 1572. Az egykori templom középkori létéről tanúskodik az a leírás, amely Benkőnél olvasható: csinos kőépület, keleti része ódon gót stílusú.
A Kis-Ünőkő, Nagy-Ünőkő és Lála tavak felé az egyik megközelítés a Radnai-hágótól a Gázsa-nyereg felé vezető köves út. Az út jó állapotban van, csak az a kérdés, kinek mi a jó.
Víg Albert köve Galonya Galonya fölött egy híd vezet át a Maros folyón, mely egynagy sziklára épült. Ma én voltam a víg Albert, mert ezt is megtaláltam. Víg Albert kövéhez érve áthajtottam a Maros feletti hídon, és leparkoltam a híd túlsó végénél levő tisztáson. Az Erdély hegyei sorozatban megjelent Kelemen Havasok leírása szerint a Galonya melletti sziklazátony nem Víg Albert, hanem Vígh András nevét viseli, aki 1836-ban csapódott a sziklához.
Szalárd és Andrásháza között a Maros bal partján közvetlenül a folyómeder mellett egy termálvizes medence található. A szalárdi bunkerek felkeresése előtt a melegpocsolya közelében elrejtett geodobozt kerestem meg. A "melegpocsolya" rendes neve Kis-Bánffy forrás.
A Szarvas-forrást a gyergyószentmiklósi Közüzem építette. Gyakori jelenség ennél a forrásnál a sorban állás.
1319-ben Holtmaros, 1366-ban Holhmoros, 1512-ben Holth Maros néven jelentkezik az okiratokban.
Amennyiben a Tolvajos tetőről indulunk a volt Fenyőke vendéglő melletti tisztásról, és nem ragaszkodunk a kék sáv jelzéshez, amelyik amúgy is felújításra szorul. Hanem a patak bal oldalán (folyás irány) kapaszkodunk fel Borhegyese tetőre, utunk egy rendkívül finom borvízforrás mellett halad el, amelyről állítható, hogy a környék egyik legjobb borvízforrása. A leírásban ajánlott útvonalat próbáltam követni.
Kossuth Lajos-park Ditró A Kossuth Lajos-park középső részén egy kopjafa csoport található, melyet honfoglaló vezéreink emlékére állítottak fel. A ditrói Jézus Szent Szíve római katolikus templommal szemben, az út túlsó felén, egy kis parkot találunk, több emlékművel.
A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz. Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben.
Vizét ivókúrára és fürdőkúrára egyaránt használták. A Nagyloki borvíz a Nagylok-patak földrajzi baloldalán található, Madicsafürdőtől 6 km-re nyugatra.
A régi higanybányák közelében feltörő, gyógyhatású forrás mellett egy 4 x 2 m-es kideszkázott medencével ellátott népi feredőt építettek, mely Küpüs-borvízfürdő néven ismert. Csíkmadarastól nyugatra, a Vasér- vagy Bánya-patakában tör fel a Küpüs-borvíz.
Székelyudvarhely Budvár negyedében, a Nagy-Küküllő partján, létezett egy egykor igen kedvelt gyógyfürdő, mely 1944-ig működött. Úgy emlékszem az új tulajdonos csűrt épített a régi medence betonkeretére. Egykori helye megközelíthető a Budvár, majd Fürdő utcákon keresztül, át a Székhídján.
Katolikus templom Gyergyótekerőpatak A Gyergyói-medence keleti peremén elterülő Tekerőpatak körtefája Bálint István házának kertjében él már több mint 50 éve. Kora délután, lehet, hogy nem a legideálisabb időpont dobozt keresni, de nekem most ez jutott. Ha beszélni tudna, elmesélhetné, hogy Tekerőpatak határához tartozott a marosfői Tinka-telep, a Vaslábon átfolyó Heveder-patak mellett tekerőpataki kirajzással jött létre az azonos nevű település.
A Sánta láb (Curmatura Picioru Schiop)-hágóból a Dochia menedékház felé tartó ösvény, egy a szelek által furcsa alakúra formázott szikla, a Könnyáztatta kő mellett halad el. Itt találkozik a Durau üdülő, illetve a Duruitoarea-vízesés felől érkező piros kereszt jelzés, a Sztaniló-hágó (Curmatura Stanile) felől érkező kék sáv jelzéssel.
Cseres Tibor emlékműve a gyergyóremetei Cseres Tibor-tér délnyugati szegletében áll, a Bánya utcai kereszteződés mellett. A rézből készült domborműves portré Burján Gál Emil gyergyószentmiklósi szobrászművész alkotása, készítője Barabás Béla szárhegyi kőfaragómester, 1995-ben állították fel.
A Suta-tó egy mesterséges tó, amelyet a Fitód patakán hoztak létre, Csíkszereda mellett. Első ízben néhány kisebbségi egyén miatt nem tudtam nyugodtan keresgélni. Sikeres talalat ez is, kisfiam talalt ra. Azt mondják, ne szólj szám, nem fáj fejem.
Az iskola épületét nagyon szépen felújitották, az emlékek viszont a 77- es földrengésig röpítettek vissza. Jól esett újra itt sétálni, feleleveníteni a régi emlékeket. A Micsurin-kert egy legendás hely, bár többnyire csak azon Csíkszeredában iskolába jártak számára, akik a Márton Áron líceumban végeztek.
Vörösfenyő erdő Paszmos Csíktaploca északi részén, a Csicsó és Delne felé elágazó országút szomszédságában, az 1912-től felhagyott régi temető mellett áll. A kis kápolnaszerű építményről azt feltételezik, hogy Nepomuki Szent János szobrának lehetett védfala.
Felirata: Ezen útszakasz épült 1902-1904 években. Délutáni ebéd után (a Basánál), útban hazafelé, megálltunk megkeresni a forrás dobozát. Forrás az út mellett, hajtűkanyarban, a 29-es kilométerkő közelében, a Gyergyószentmiklós és Parajd közötti DN13B jelzésű műút mellett.
Csutakfalvi kerekeskutak Gyergyóremete Gyergyóremete Csutakfalva nevű részén, annak főutcáján, több régi, ásott kerekeskutat találunk. Ezek kőből vannak kirakva, tetővel vannak fedve, fából készült házikóval védve, és egyedi megoldású kifolyóval rendelkeznek.
A Magyarok hídja, vagy befejezetlen híd a Békás-szorosban, a Pokol tornáca és a Pokol torka között, az Őrtorony alatt, a Kis-Békás-patak torkolatánál található.
A büdösfürdői Büdös-láp a Dél-Hargita-hegység keleti oldalán, a Kenderes-patak forrásvidéke felett található, 1200-1210 m-es tengerszint feletti magasságban. Van egy tápanyagban gazdag, eutróf része, és van egy oligotróf területe is.
Gyergyócsomafalva Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén. Az őszi gyergyói kerékpár körturám alkalmával kerestem fel a rejtekhelyet, elég könnyen megtaláltam a leírás alapján, bár az is csak az emlékezetemben volt meg. Egy kávé mellett próbáltuk kivárni, hátha eláll az eső, de nem volt szerencsénk. Ezt a dobozt ötnapos ittlétem alatt mindennap kerestem.
A Göröcsfalva közelében levő, benyúló földnyelvvel rendelkező, a rejtő által Nyelves-tónak keresztelt tó, az újabban elhelyezett irányjelző táblákon Rákosi tó elnevezéssel jelenik meg. Ez a rejtekhely volt abban a pillanatban a lakhelyemhez legközelebb levő, nem saját, általam még meg nem keresett. Elég szép a látvány, nem zavart meg senki a keresésben, de sajnos mégsem találtuk meg a dobozt.
Poénos nevű erdélyi kocsmák helyét, koordinátáit és fényképeit szeretnénk összegyűjteni ezen az oldalon. Az öreg tróger csárdájaPoklondfalva, Csíkszentkirály, Hargita megye. BúfelejtőSepsibükszád, Kovászna megye. SakáltanyaSzékelyudvarhely, Hargita megye.
A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló a nyolvanas évek végén épült. Soha nem használták, jelenleg üresen és romos állapotban áll.
