1332-ben Jara, 1456-ban Iara néven jelentkezik az oklevelekben.
A bodvaji vashámor a Fenyves-patak völgyében található. Szep turazos idoben talaltam ra masodmagammal erre a dobozkara, ami kikandikalt a helyerol, nem takarta semmi. A geodoboz rejtéskor szilárdan be volt szorítva a rejtekbe, és egy egész honvédség takarta. Megtaláltuk a dobozt.
Csíkcsomortán keleti határában, az Aracs-patak völgyében, egy tisztás szélén bekerítve áll egy emlékkő, mely történelmi múltunkra emlékeztet. Lehet, hogy a tető alatt fennebb kellett volna keresni. Igaz, hogy csak egy fenyofa segitsegevel ertem fel a dobozt. Ezért a dobozkáért már mászni kellett, de nagyon jó rejtés.
Csíkszenttamás nyugati határában, egy dombon áll magányosan a Sándor család Szent Annának ajánlott sírkápolnája. Ezt a geodobozt nem találtam meg könnyen, hiszen a segítő információ elég tág fogalom. Meglett a dobozka, igaz kicsit kellett sunnyogni körülötte. Hát azért vagy kétszer körbejártam a falat, amíg ráleltem a dobozra.
Márton Áron múzeum Csíkszentdomokos A Márton Áron Múzeumot az egykori magyar királyi állami elemi népiskola épületében rendezték be. Ebben a régi iskolában tanult Márton Áron is, gyerekként.
A Fantanele-tisztáson egy modern menedékházat találunk, melyhez teraszos vendéglő tartozik. A menedékház megközelíthető Durau üdülőből a piros sáv turistajelzés mentén, vagy a Duruitoarea-vízesés érintésével a piros kereszt jelzést, majd a sárga háromszöget követve.
Kerestem a sírköveket de nem találtam meg. A sírköveket nem láttam, nem is volt sok időm. A csíkfalvi unitárius temetőben nagyméretű, különös alakú, régi, megdőlt sírkő található.
Temető Székelyzsombor Székelyzsombor temetője a falu felett, az evangélikus templom és a parasztvár között domboldalon terül el. Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat.
A marosvásárhely botanikus kert a Somos-tető lábánál, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem területén található, bejárata a pszichiátriai és gyermekklinika között van. Elég sokat kellett keresgélni ebben a szép kertben. Közös, családi ládakeresésre indultunk, három generáció részvételével. Többszöri átnézés után sem került elő.
A bogáti kápolna alatt több borvízforrás fakad, egyik forrás vizét az 1938-ban közadakozásból épített melegített borvízfürdő hasznosította. A fürdő épületét 1971-ben újjáépítették, faragott oszlopos előteret képeztek ki.
A Hiperbolikus napóra Dienes Attila szobrászművész alkotása, Marosvásárhelyen, a Nyár utcai kis parkban található. Megnéztük az időt. Elemlámpánál mennyit mutat, mert esőben nem jöttünk rá hány óra. Könnyen megtaláltuk, elemlámpával.
A Fekete-Rez déli oldalában fekvő szórványtelepülés és hegyi klimatikus üdülőhely, Marosfő, három részből áll. 3 helybeli epp vizet pompalt a torony mellett, es semmi jelet nem adtak annak hogy be akarnak fejezni. Borzontról hazafele tartva álltunk meg, és kerestük meg ezt a geodobozt. Csend és nyugalom, a doboz előkerült.
Egy nagyon könnyen megtalálható doboz. Az Egyeskő-menedékháztól felfelé annyira fantasztikus élményben volt részünk, hogy amikor visszaértünk a házhoz, a feleségemnek jutott eszébe a geoláda. Egyszerű, de mégis nagyszerű rejtés. Bár nem igazi via ferrata, az Egyeskő tetejére vastag vassodronyok segítik a biztonságos feljutást.
Mikor elolvastam a segítő információt, gondoltam, hogy most nem alkalmas megkeresni ezt a dobozt. Érdekes kis vízesés.
A szétválást követően az ortodoxiát felvállaló marosvásárhelyi izraeliták minden területen függetlenedni próbáltak - teljesen normális volt, hogy a két zsidó közösségnek meglegyen a saját temetkezési helye, ahova csak a sajátjait temeti el. A gyalogoshíd geodoboza után eljöttünk ide. Sikerült bejutnom a temetőbe (a kapun át). Amikor a dobozt rejtettem, fél órát töltöttem a temetőben, keresve a megfelelő helyet.
Csíkajnád első templomát 1514-ben a Bernáld-család építette, a kápolnát később kibővítik. A jelenlegi templom 1846-ban épült, a régi helyébe.
Pucsek Jani ládája Fertő-nyereg Keszulek hijan nem talaltam meg, de lesz meg alkalom remelem. A túráról bpomjanek barátom és túratársam írt részletesen. Talán sokan nem tudják, hogy Csíkmadarasról kiindulva egy régen épített út vezet át a Hargitán, a Fertő-nyergen keresztül Ivóba. 2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket a Hargita-túrázóknak ajánlok.
Innen származik a Cserépgyári borvízforrás elnevezés. Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, Csíkszentkirály, egyik legforgalmasabb borvízkútja a főút melletti, az egykori téglagyár előtti forrás.
Sólyomkő Kirulyfürdő Légvonalban vágtunk neki az útnak. A hídnál leparkoltunk és innen indultunk el a kényelemes, turista jelzéssel is ellátott ösvényen. Elindultam rejteni a Hargitára, a Király kútja nevű forráshoz, a Kékvíz-patak fejébe. Kirulyfürdő egyik legszebb helye a Sólyomkő, a jobb sorsra érdemes volt pionírtábor felé emelkedik, mintha vigyázna rá.
A városi park (a régi Erzsébet liget) mellett található a ma is üzemképes turbina (vízi erőmű). Találtam elég sok dobozkát amelyekben üveggolyók voltak. Ma délben korcsolyázni voltunk az Erzsébet-ligetben, majd megkerestük a Turbina közelében elrejtett geodobozt. Érdekes ez a doboz, csak a régi egylejest nem értettem.
Szőcs Lajos kőrispataki lakos, akinek családja három nemzedékig visszamenőleg kalapossággal foglalkozott elhatározta, hogy létre hozza az ország első Szalmakalap Múzeumát. Szalmafonó asszonyokat indultunk fotózni. Ez így igaz. Szeretem a pet előformát.
Tamó sziklavára az 1862 méteres Tamó-tetőtől dél-nyugati irányba 900 m távolságra, 1820 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Már Erdély területén található. A Tamó szikláit egy kicsit nehezebben találtuk meg, az oda vezető ösvényen nem sokan járhattak, úgy kellett átvergődni és felkapaszkodni a törpefenyők között.
A Ladók-völgyíd a lóvészi állomás közvetlen közelében fekszik, hossza 112,45 m, a völgy legmélyebb pontja felett a pályaszint 31 m. Jo moka volt :) A talalkozo alkalmaval egyikunk rejtette, a tobbiek pedig megkerestek. Még ki se hűlt a rejtés, s már meg is lett. Szerénységből meghagytam az üres első helyet.
Lestyán Ferenc írja, hogy Pázmány katalógusa Nyárád kolostorról is tud, de helyét nem ismeri. A katolikus templom doboza után itt folytattam. A Kis-Nyárád mellett a nyíló tőzikék csodálatosak, valóságos szőnyeget alkotnak.
Hattyúk tava Faragó A Hattyúk tava elnevezést én adtam, mivel a tavon hattyúkat lehet látni. A helyszín megvan, hiszen nem is vihette el senki. A nyáron mikor zöld volt minden nem találtam meg a dobozt. Az a másik fa az aszfaltos fa.
A Kőd-vonulat kakukkfióka a Csíki-havasok kristályos palából, mészkőből, dolomitból, de főleg kárpáti flis homokkőöszletből felépült tömegéhez képest. Vulkáni kőzetek, kevés törmelékanyag alkotja, felgyüremlett magmatikus kőzettömeg.
A monda szerint nagy erővel támadtak a tatárok a környékre, ezért a nép visszahúzódott az elfalazott bejáratú Kőlikba. Ahogy felkapaszkodtunk a cukorsüveg tövéhez, azonnal rátaláltam a rejtekre. Ez a doboz is kipipálva. Csak mikor a Tatárlik üregeihez felértünk, jöttem rá, hogy már jártam itt annak idején, 15-16 évvel ezelőtt.
Ámbrás cet-szikla a völgykatlanban A Kövesdombi forrás az 1848-as sugárút mellett találató, a Válús-kúttól feljebb, az unitárius templom alatt.
Kicsi Pogányhavas Székelyudvarhelytől délkeletre létezik egy kedvelt kirándulóhely, amit Kerekerdő néven ismernek. Itt van a focipálya is, ahol már több mint 70 éve megtartjuk, megszakítás nélkül, a hagyományos Húsvéti Kupát, három utca részvételével.
Kontumác Gyimesbükk A gyimesbükki Kontumác a Kárenta-patak Tatrosba torkollásánál található. A délutáni rézsútos napsütésben talán még szebb volt most a szoros. Nagyon ötletes a kopjafa sor, és tényleg mindeniknek a jelentése tanulságos. Sokszor jártunk már itt, de újra és újra el fogunk még jönni.
Utunk jó darabig a Somlyó vize terén vezetett, azután a Kis-Somlyó hegyek közé mélyedő völgyébe tért be. A fából készült lépcsőkön a jeges hó nagyon csúszott, de a Zúgó vízesés megéri a "nyaktörést".
Evangélikus erődtemplom Homoródbene Templomának építési idejét a XIV-dik századra teszik, ekkor készül a hajó, a szentély és a többszöggel záródó apszisa. Késő gótikus stílusú, 1513-ban szárnyasoltára is készen áll Veil Stoss fia, Johann festményével.
Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
Ez a hely az, ahol nem tudjuk a tyúk vagy a tojás, a Peretz vagy a Fakír volt előbb - már mint rejtő. Ügyes kis tanösvény. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át.
Oroszhegy központjától északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd. Egy kicsit furcsállom az Itatóvályú megnevezés tulajdonítását a rejtekhelynek, én tulajdonképpen egy érdekes tanyát, annak környékét, újonnan épült kápolnáját szerettem volna bemutatni, az viszont igaz hogy egy itatóvályú is van a rejtés helyszínén. Bár Üknyéd csak egy kis tanya, a településen és környékén számos látnivaló, így rejtésre is érdemes hely van.
