Hat, en ere nem vennek merget. Nem tudom, hogy kinek volt nagyobb élmény? Engem is itt soroztak be annak idején. A marosvásárhelyi vár napjainkban látható formáját a XVII-dik században, többszöri munkálatok után nyerte el.
Könnyen ráakadtam, a következő megtaláló dolgát viszont megnehezítettem egy kicsit. Szép a kilátás a rejtekhelyről. A hétfői napra ez volt az utolsó megtalálásunk, és ráadásként ez a láda még szűz is volt. Csíkbánkfalván több kápolna is van.
Segesvárttól délnyugatra levő dombtetőn helyezkedik el a Breite Öregtölgyes Természetvédelmi Terület, egy szépen megőrzött legelőerdő, makkoserdő, számos többévszázados tölgyfával. Nem olvastam el figyelmesen a leírást. Tetszett nagyon a Segesvár melletti tölgyes. A dobozt ki kellett bányászni az odúból, be volt ágyazódva a törmelékbe.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fennállásának tizedik évfordulóján rendezett emlékünnepség keretében leplezték le a Kubanek László képzőművész által tervezett emlékművet.
Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Megtalaltuk a bazaltoszlopoknal levo ladat, meg 2009-ben, ami azota sajnos eltunt. Tegnap, július 28-án megtaláltam az - engedjétek meg, hogy így nevezzem - erdélyi Grand Canyonban elhelyezett geodobozt is.
Megigertem, hogy adok koordinatat, de sajnos elfelejtettem. Koszonom a dokumentaciot, nagyon erdekesnek es hasznosnak talalom. Tudok terkepet is mellekelni, Banyai Janos keszitette. Az Opálbarlang név egészen új irodalmunkban, de a környéke, a tolvajosi Festék-malom vagy későbben Hargita-liget, ha gyéren is, de már egy pár adat révén említve volt.
Bár nem a legkönnyebben, de megéri a fáradságot, mert rendkívül szép élményben lehet részünk. Székelyudvarhelyről, pontosabban Kadicsfalváról Üknyédre legrövidebb úton a Rez-tetőn keresztül lehet eljutni.
Tiszta időben gyönyörű kilátás tárul elénk. Nagy Pájszó tetején haladt végig a régi országút Erdély és Moldva között, elkerülve a patakok útromboló erejét.
A Kolos-tetőtől északkeletre található a környék legidősebb bükkfája, kerülete 3,6 m. A törzse üreges, a szekérút felé eső része hiányzik.
Dani Gergely esperes-plébános a hetvenes években (1974) római-katolikus templomot épített a csángóknak. Azóta is az ide látogató turisták érdeklődésének a központjában áll. Át kellett verekedjük magunkat egy villanypásztoron, kétszer is, mig kiértünk a tetőre.
Bár a Rigó-tó és a Mogyorósi-tó viszonylag közel vannak egymáshoz, 150-200 m távolságra, a két tó között nem a nyílegyenes, az árkon-bokron a járható út.
A Nyír kútja pihenő Csíkszentimrétől kevesebb mint 4 km-re található, keletre. Egy kőkert jellegű, szikladarabokkal megszórt mező, ahol egy forrást és itatóvályút találunk.
Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt. A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb.
A Parajd és Gyergyóalfalu közötti, Bucsin-tetőn áthaladó, Kis-Küküllő völgyében vezető, DN13B-as jelzésű műúton több forrást is találunk az út mellett. A Parajd községhez tartozó Bucsin település és a Bogdán-sípálya között félúton található csorgó vize friss, hűsítő. Éppen beesteledett amikor a forráshoz értünk.
A régi templom helyén most egy kőépület található, a torony a régi alakjára van újraépítve. Amikor utolsó alkalommal itt voltam, még poros talajúton lehetett megközelíteni a helyet. Tegnap, amikor a dobozkát becsúsztattam a kövek közé, nem gondoltam, hogy ilyen hamar megkeresi valaki. A "nulladik találkozás" óta, augusztus 25-én újra megtalálták a geodobozt.
A Terkő-mező felől érkezve, elhaladunk a Szakadát havasi legelőjének peremén található sziklás csúcsok mellett, és hamarosan fel is kapaszkodhatunk a Dánfalvi Naskalat erdővel borított csúcsára. Útközben még csodálatos a kilátás a Jávárdi-patak völgyére, a csúcsról viszont már nincs kilátás.
Innen nagyon jó kilátás nyilik egyrészt a Hargita vonulataira, valamint a csíki medencére, és a falvakra. Miután a Fertő-nyeregben sikertelenül kerestük az ott elrejtett geodobozt, elindultunk a Disznó-hegyre. A Fertő-nyeregtől a Fertő-tető felé érdemes kitérni a Disznó-hegyre, vagy ahogy még a térképen szerepel a Disznórió.
A Kis-Békás-patak Békás folyóval való torkolatától 3 km-el fennebb a Gyilkos-havas két kisebb mészkő küszöbével szűkül össze a Kis-Békás-patak völgye. Igen, ezt a rejtekhely talalálkozó alkalmával találtuk meg. Igaz, ezt a rejtekhelyet aranytartaléknak szántam, de most bejelentem. Őszies színekbe öltözve találtuk a vízesést.
Darkókertje-sarka - Kőris-domb - Hosszúaszó-árok első feje a fenyédi határban - Hosszúaszó-árok második feje a küküllőkeményfalvi határban - Barabás kaszálói - Kis-Fenyéd. Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat a Nagy-Küküllő bal partjától a Kis-Fenyéd patakáig terjedő szakasza.
Egy augusztusi napon felkerekedtem, hogy bejarjam Tusnadfurdot. Kicsit ingatag a híd, de kárpótolt hogy elsők vagyunk.
Karakó egy megállóhely neve, mely a kilencvenes évek közepén létesült az ajnádi és lóvészi állomások között. Az impozáns mérető Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik.
A Nagyhagymásban található mészkő plató. Bár én voltam az, aki elsőnek megmozgattam a dobozt takaró követ, mivel az nem mozdult elsőre, máshol kezdtem keresni. Mivel a túravezető nem mozgatott meg minden követ jól. Szép élményekkel tértem haza erről a kirándulásról is.
A Kászoni medencébe érve a legelső település Kászonújfalu. A temetőt már az útról megpillantottuk. Vartnal nehezebben talaltam meg ezt a dobozt. Ide is kitértünk hazafele.
Kézdivásárhely felől érkezve, a kászonjakabfalvi eltérő előtt pár méterrel le lehet hajtani az útról, parkolásra alkalmas kis hely van a domboldal aljában.
Csíktaploca kőrisfája és hársfája a jelenlegi kultúrház, a volt Lázár-kúria előtt áll, társai azoknak a fáknak, amelyeket a kollektiv gazdaság idejében kivágtak. Ma már ennek a két fának is levágták a felső részét, pedig mesélhetnének a Lázár-családról, akiknek emlékét az itt kezdődő Lázár utca őrzi.
Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található. A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés).
Felkapaszkodtunk a Gordon hegyre, elkergettük a kutyákat, és mire felértünk a szobor derekáig a lépcsőkön süvöltött a szél, zuhogott az eső. Megvan, hihetetlen szép. Az udvarhelyi virágkiállitás megtekintése után, hazafele tettünk egy kis kitérőt, hogy megnézzük a Pléhkrisztust. Aki Székelyudvarhelyről Farkaslaka irányába utazik, feljut a Baknya-tetőre, ahol egy nagy kereszt arra figyelmeztet, hogy itt érdemes megállni és körülnézni.
1228-ban Moggoreunak írják, 1587-ben Mogioro és 1602-ben Magyaros a neve.
Szászbogács templomáról nem beszélnek középkori oklevelek. Késő gótikus építészeti elemei alapján építési idejét a XV-dik század elejére teszik. A túra első állomása a szászbogácsi erődtemplom volt.
Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.
Csonka villa, épült 1910-ben. Cuza Voda utca 35 szám, Marosvásárhely.
A Madarasi menedékháztól a Fertő-nyereg fele az egyik lehetséges túraösvény a Bánya-tető mellett vezet el. A kilátást korlátozzák a felnövő fák, és nem egyszerü a szirtre való feljutás sem.
Sziklakilátó a Nedves-patak fejében. A Nedves-túra alkalmával, a Tiha-csúcs felé menet bukkantunk rá erre a kilátóra.
Szeltersz északkeleti felében van egy mellékutca, ahol az illemhelyeket kerítésen kivül, közvetlenül az utcán helyezték el. Nem ez a hivatalos neve az utcának, olyan talán nincs is.
Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik. Székely- vagy Szitáskeresztúr a Székely előnevét onnan nyerte, hogy a lakói székelyek, a Szitás melléknevet pedig arról, hogy itt nagyban folyt a szitagyártás.
Én a Pacsirta utcán keresztül közelítettem meg a szovátai Tyukász-dombon levő, 1888-ban épült kis római katolikus kápolnát. A hely nagyon tetszett, a kápolna és a kilátás is szép. Én ez alkalommal a Május 1 utcából indulva, délkelet felől jutottam fel a kápolnához. A város szélén, fent a gerinczen, az Outward Boundhoz átereszkedőben ki lehet lépni a kápolnához.
Piricskéről jöttünk. A Csompoly tetején elrejtett geodobozt indultam megkeresni, útközben megálltam az Asztag-kőnél. A Madéfalvi hargita volt a cél, de nem hagyhattam ki ezt az új rejtekhelyet sem. A Hargita-hegység egyik kevésbé ismert gyöngyszeme az Asztag-kő.
1332-ben plébániatemploma van - a templom eredete sokkal régibb, Halaváts szerint a XIII-dik század elején építették, ez egybeesik a szász telepítés korával, mely a XII-dik század után közvetlenül megtörtént itt is. Régiségére enged következtetni a templom védőszentje, Szent Miklós is.
Keresd falu közepén, egy dombon áll a Bethlen család 16-17-dik században épült kastélya. Segesvártól nem messze, Keresd falu közepén, egy domb tetején található az egykor gyönyörű, ma már romlásnak indult erdélyi reneszánsz várkastély. A keresdi Bethlen kastély geodobozát áthelyeztem, újra kereshető. Ha már rámszóltál megkerestem.
Erdőfüle a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be Baróttól pár kilométerre. A dobói kápolnától jöttem, és amint rátértem a temető utcájára és elém tárult a templom és a kopjafás temető, azt hittem nem jó helyen járok. Rendezett hely. Miután rejtettem egy új geodobozt a dobói kápolna közelében levő, egykori római katolikus templom megmaradt romjainál, elindultam megkeresni az erdőfülei kopjafás temető geodobozát.
Nem egy veszélytelen környék. Kínálkodás és hazudozás után, Kristály Tibor Bükkhavas-pataki csángó házától indultunk neki, a Janók-patak völgyén felfelé, neki a Jávárdi-hegynek. Jávárdipataka Gyimesközéplok Hidegség nevű falurészének egy utcája.
Benéztünk a 13-14-dik században épült templomba, ahol Kányádi György református tiszteletes elkápráztatott alapos ismereteivel. A rengeteg érték közül említsük meg a Borsai Nagy Clara adományait, az 1789-ből származó festett templomajtót és az 1782-ből datált Úr asztalát.
