Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Kormos-kő sziklabástya Fenyőkút közelében?
60 m-re. A Kormos-kő sziklabástyája és sziklakilátója között, a sziklakilátó közelében-végében, van egy érdekes sziklaablak. Amikor én a sziklakilátónál és a sziklabástyánál rejtettem a geodobozaimat, láttam távolról ezt a sziklaablakot is.
160 m-re. Korond felől, a Pálpataka és Fenyőkút felé vezető utak elágazása fölé emelkedő, látványos sziklakilátó. A sziklabástyától jöttünk át a kilátóra. Nem sokan ismerik, pedig Korond környékének legszebb, legimpozánsabb kilátópontja.
480 m-re. A Kormos-kő sziklavilágától északkelet felé, Fenyőkút irányába, a következő hegylábon egy másik sziklacsoport található. Mivel a Kormos-kőről itt ereszkedtem be, érdemesnek tartottam ezeket a sziklákat is dokumentálni, a környék sziklavilágát pedig egy körút formájában bejárni. Szóval az élethez is és a medvéhez is szerencse kell.
610 m-re. Ki Korondon megfordul, annak ajánlom, hogy Fügevár meglátogatását el ne mulassza, mely ily alakzatokat, ily képleteket bizonnyal ritkán lesz alkalma láthatni. E hegy oldalában van a Bonis pinczéjének nevezett kis sziklaüreg is, hol a hagyományok szerint egy Bonis nevezetü ember lakott. A Fenyőkúti-tőzegláphoz igyekeztünk, pótolni a hiányzó geodobozt.
1,3 km-re. A tetejéről szép kilátás nyílik déli irányba Korondra, a Kalonda-tetőre és a Firtos-hegyre. Pálpatakáról jövet, a Móric-kő közelében van egy elágazás jobbra. A Csiga-dombtól elsétáltunk ide is, és megtaláltuk ezt a geofészket a geodobozzal. Nagyon szép és vadállatokban gazdag hely. A Móric-kő Korondtól észak-keletre, Pálpatakától dél-nyugatra és Fenyőkút településtől nyugatra található, meredek sziklafallal végződő kilátóhely.
2,5 km-re. 2023-ban megszervezésre kerül a családi programokkal kecsegtető, második Pálpatakai Levendula fesztivál, július 8-9-én, szombat és vasárnap.
2,8 km-re. A korondi madárkertben közel 40 faj található - 5 fajta páva, 12 fajta fácán, 5 fajta galamb, fogoly- és papagájfajok, vízimadarak, vadludak és kacsák, és dísztyúkok.
3 km-re. Érdemes továbbmenni a Fingóborvíz faépülettel fedett forrásától, délkelet irányba. A Fingó-borvíztől továbbsétálva eljutottunk a Bugyogó forrásokhoz. A Fingó borvízforrástól átsétáltunk ide. A Cseredombi borvíz, másnéven Erzsébet-forrás, Fingóborvíz vagy Szejkésvíz pitvaros faépülettel fedett forrásától délkeletre, 120 méterre további lerakódások helyszíne, bugyogó, sistergő források, és egy tavacska figyelhető meg.
3,1 km-re. A Fingó-borviz vagy Cseredombi-forrás, Erzsébet-forrás, a Csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Lemértem és feltöltöttem segédpontként a letérő koordinátáit. A rejtő is ezt használja (amennyiben az álcázás miatt nem szükséges más szín), mivel ez a kedvenc söre és ebből van otthon összegyűlve. Utolso allomasa volt a varsagi turamnak, a Moric korol ereszkedtem le es mivel egy kicsit eltavolodtam a celtol roviditettem a borviz fele, es ez lett a vesztem, mert a tovises cserjek kozott vagtam at es egy tovis atszurta a bicikli kerekenek az oldalfalat. A betonköpűbe ömlő forrás fölé egy pitvaros faépületet építettek.
3,2 km-re. Volt köztük lisztelő, fűrész-, festék- és mázőrlő malom. Kétszer is nekifogtunk a keresésének. A szencsedi nárciszmező felé benéztünk a lányommal a vízimalomba. A malmot körbejártuk, nézelődtünk, érdekes. Korondon az 1900-as évek elején harminchét malom működött.
3,3 km-re.
3,4 km-re. Korondtól 7 km-re, a Miklós patak mentén, körülbelül 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő szétszórt település. A Görgényi-havasok a faluból jól látszanak. Sajnos nem találtam meg a geodobozt. Csend és nyugalom volt itt, mint mindig mikor erre jártam.
3,4 km-re. Korond községtől észak-északnyugatra található, az országúttól keletre. Szerintem is érdemes felkeresni a helyet, nyáron is. Szep kis hely, megnezem nyaron is. Itt elsők lettünk. A Csiga-domb, helyi nevén Rakodó-hegy, 8 hektáron fekvő karbonát forráskúp-telep, Románia legnagyobb aragonit-előfordulása, amely 1980-tól földtani rezervátum.
3,5 km-re. A Székelyudvarhely - Szováta útvonal mellett, Székelyudvarhely felől jövet, jobbról, Korondon felül 3 km-re van a Likaskő. Az afonya arusok figyeltek, hogy mit keresunk, de miutan rauntak, eloszedtuk a dobozt s beirtuk a nevunket. Szép hely mindenesetre. Nem jöttem rá a képről, hogy mi lehet a kereszt, de a helyszínen már egyértelmű volt. A kő fölötti hegygerincet Likaskő-bércnek, a kő feletti fensíkot, mely művelhető és lakott terület, Likaskő mezejének nevezik.
3,7 km-re. Korond még a vulkanikus övezetben fekszik, ennek köszönheti borvizeit. Árcsó Korond és Felsősófalva között, a Korond-patak balpartján elterülő határrész.
3,8 km-re. Könnyebben megközelíthető Fenyőkút Korondról. Ez a hely az, ahol nem tudjuk a tyúk vagy a tojás, a Peretz vagy a Fakír volt előbb - már mint rejtő. Ügyes kis tanösvény. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át.
4,2 km-re. A Laposlik forráskúp a 13A jelzésű műút mellett, a Sós-kúttal átellenben található, az atyhai letérőtől 180 méterre délkelet felé. A területén található a Bugyogó nevű forráscsoport. Amikor én a helyszínt dokumentáltam, elég cudar idő volt.
4,2 km-re. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták. Egy kis fejtörés után. Köszönöm, és gratulálok. Na ez fifikás volt, és elsőki is lettünk. A korondi sóskút a 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a Sós ház-ban található.
4,5 km-re. Nem tudom a tó nevét, nem kaptam semmilyen információt róla. Fenyőkúttól majdnem teljesen meg tudtuk közelíteni a tót autóval. A szencsedi nárciszmezőről jöttünk át, hogy ellenőrizzük a dobozt. A nárciszmezőtől jöttem, anélkül, hogy visszatértem volna az utra. A szencsedi nárciszmezőket elhagyva, Fenyőkút felé a kerékpárúton egy tó mellett haladunk el.
5,7 km-re. A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el a legkönnyebben a szencsedi nárciszmezőkre. A szénégetők mellett elhaladva több nárciszmező mellett vezet az út. Az oroszhegyi kilátótól jöttem, a lázon keresztül, érdemes ezt a részt is bejárni, akár tavasszal, akár nyáron vagy ősszel. Az idén ez már a második alkalom, hogy eljöttem megnézni ezeket a "mesebeli mezőket". Ez egy mesebeli mező, s hátmég korulbelul 2 hét múlva milyen lesz.
6,2 km-re. A Kalonda tető, Farkaslaka és Korond közt fekszik félúton, 845 m tengerszint fölötti magasságban. Egyúttal a Kis-és Nagy-Küküllő vizválasztója. Az idei szezon második megtalálása. Korondról hazafele tartva megálltunk, hogy megkeressük ezt a ládát is. A letérőtől elsétáltam a rejtekig.
6,6 km-re. Farkaslaka határában, a Kalonda-tetőn még sokan foglalkoznak faszénégetéssel. A Kalonda-tetőn levő doboz megtalálása után, útban a szencsedi nárciszmezők felé rejtettük ezt a dobozt. Emlékezetes lesz akkor nektek az aznapi kirándulás. A Kalonda-tető felé tartva azon gondolkoztam, hogy keressem meg a környék geodobozait, vagy nem. A legtöbb farkaslaki ember már az 1800-as évektől kezdődően a faszén előállításából vagy értékesítéséből él.
6,7 km-re. A Farkaslakáról Korondra vezető útról, a Kalonda aljában balra útelágazás vezet Énlaka felé. A két Kükülló között, az út mentén, a Firtos-hegy lábánál, egy sor település található. Kissé megkésve, de eljött az idő, hogy ezeket a rejtéseket is bejelentsem, sajnos hamarabb nem sikerült időt szakítanom rá.
6,7 km-re. A várat övező bükkfák régi történetekről mesélhetnének. Egy utazo ugynok utan kutatva jottel legeloszor ehhez a ladahoz. A Firtos felhőbe burkolózott, de megérte. Megtaláltam. Korond és Firtosváralja között, a Kalonda folytatását képező fennsík nyugati, sajátságosan feltarajosodó részén, meredek sziklafalakkal rendelkező Firtos-hegyen épült Firtos-vára.
6,7 km-re.
6,9 km-re. Ilyenek a Pálpatakán, Bencéd, Fenyőkút és Fenyősmező közelében mocsári növényzettel borított tőzeges területek, mint például a Kerektó. A Parajdi-medence szélén, nagykiterjedésű vulkáni fennsík tetején, sok helyen a megálló csapadékvíz eltőzegesedett lápok kialakulásához vezetett.
7 km-re. Ez a különlegesen szép fekvésű település hétszázötven méterrel a tengerszint felett, a Székelyföld szívében évszázadokon át virágzott, de az idők változtak. Megtaláltam a kápolnát. Nem vagyunk ugyan nagyon magasak, de a doboz sajnos nem volt a leírás szerinti helyen, a rozsdás szeg viszont igen. Igazán különleges ez a település a hegy tetején, de talán a leglátványosabb az odáig vezető út. Mára időutazással felérő kaland vár az idelátogatóra - lelket erősíts, zubbonyt igazíts, irány Atyha, lépés, indulj.
7 km-re. Kincses Kodáros dombja a Sóvidék legendás helye. Nagyon fogynak a pontjaim, ideje újakat gyűjteni. Köszönöm a karbantartást, az új geodobozt. Mivel új rejtő rejtett itt egy új geodobozt, új rejtekben - én is, mint rejtekgazda, megkereshetem azt, és pontot is kapok a megtalálásért. Tetején állítólag évszázadokig egy 30 cm széles kürtőlyuk volt.
7 km-re. A Firtos legdélibb, legmagasabb csúcsán, a magasságjelző pont mellett egy kápolna maradványai találhatók. A hagyományok szerint a Péter-hegyesén állott egy Szent Péternek szentelt és népes búcsúkkal látogatott kápolna.
7 km-re. A település neve mutatja, hogy Felsősófalva hét településhez tartozik. Amelyek a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében fekszenek, a tanyavilággal együtt a Sóvidéket alkotják.
7,5 km-re. A firtosi kilátó 2006 nyarán készült, a hetedik Székelyföldi kaláka alkalmával. A Firtos-tetőn volt már egy közel húszéves kilátó, mely időközben teljesen elkorhadt, valamint a bükkfák is megnőttek körülötte.
7,7 km-re.
