Bányató Küküllőmező A tegnap láttam, hogy a környéken vannak új rejtések, igy hát elindultam pontot gyűjteni.
A Cseredombi borvíz, másnéven Erzsébet-forrás, Fingóborvíz vagy Szejkésvíz pitvaros faépülettel fedett forrásától délkeletre, 120 méterre további lerakódások helyszíne, bugyogó, sistergő források, és egy tavacska figyelhető meg. Érdemes továbbmenni a Fingóborvíz faépülettel fedett forrásától, délkelet irányba. A Fingó-borvíztől továbbsétálva eljutottunk a Bugyogó forrásokhoz. A nárciszmezőről jövet megkerestük a lányommal ezt a dobozt is.
A front elvonulása után a hegyekben lemaradt és nyugat felé menekülő német katonát orosz katonák lőtték le a patak partján. Egy német katona sírja - Bálványos-pataka, 12/a főúttól körülbelül 4,5 km.
A hagyomány szerint a törökök által elpusztított Kisernye lakói telepedtek Bósba. De sajnos ide is elérkezett az épitési láz hulláma, és egyre több nem épp őslakos épit modern, képbe nem illő palotákat. Tetszik ez a környék. Ali pasa halmai felől érkeztem ide, egy kis erdei terepkerékpározás után.
Esti sétára indultunk a terepjáróval és az Ördög-tó - Csíkdánfalva utat választottuk.
A Hétfák nevű hely valamikor Marosvásárhely közkedvelt fürdőhelye volt, magas, terebélyes fekete nyárfákkal. A Cementlapoktól jöttem, hogy megkeressem az új csemetéket. A kiszélesedett Maros-völgyben már messziről látszottak, mint valami városvédő óriások.
A Bagolykő megközelítése a gyimesközéploki Hidegségről indulva lehetséges, Bükkhavas patakából a Nagysarok-patak szádától indulva a Jávárdi-hegy fele. Ezt hagytam a vegere, nagyszeru hely. Vegul is nem lehetek szaz es szaz szazalekos. Tehat roviden, termeszetesen feljutottunk a ko tetejere, ez is benne volt a tura programjaban.
A Fehérkavicsos- vagy Szederjesi borvíz Csíkmadaras egyik közismert borvízforrása. A Nagy-Madaras-patak és a Császárok pataka összefolyásánál tör a felszínre, egy régi geológiai fúrásból.
Ezért a dobozkáért össze kell vegyülni a porral, és a szeméttel. A rejtekhelyet megtaláltam, sőt a dobozkát is láttam, viszont nem értem el, és ráadasul még egy kupac kukac is volt előtte, amit valószínű, hogy a horgászok hagytak ott. Az Urmánczy-strand Maroshévízen, 654 m magasságon található, a Maros folyótól pár méterre.
A Nemegye (Nimigea) községhez tartozó Szamosmagosmart (Mogoseni) falu határában található egy 6 hektáros nárciszmező. Elméletileg védett terület.
Aranykakas Marosvásárhely A Marosvásárhelyen Bürger-palotaként, illetve Aranykakas vendéglőként ismert szecessziós épületet Bürger Albert építtette családja számára. Munkából hazafelé menet, gondoltam, hogy megnézem ezt a rejtekhelyet. Amikor ide a szomszédba jártam iskolába (1986-1990) még működött a vendéglő, és sok minden másképp volt. Hát siralmas hely lett a Kakas környéke.
A Fejedelem kertjében, Csíkmadaras nyugati kijáratánál, tőle mintegy 800 méterre, a Hámorfenék területén álló Szent Antal-kápolna 1992-ben épült egy régi kápolna romjaira. A gyergyószárhegyi töltöttkáposzta-fesztiválra igyekeztünk aznap.
Az Idődoboz pavilonok a Mikházi Régészeti Parkban találhatók, a településtől délnyugatra, a római kasztrum és a régészeti park között. A két pavilont Sági Gergely tervezte, 2015-ben készültek el, és 2016 májusában avatták őket fel.
A gyergyótölgyesi tölgyerdő egy érdekes természeti ritkaság, mely a Veres-kőtől délkeletre és a falutól északkeletre, másfél km távolságra helyezkedik el, a meredek oldalban. Bár természeti érték, nem szerepel az országos tájvédelmi területek listájában, az önkormányzatok próbálkozásai ellenére.
Református templom Újős 1332-ben plébániatemploma van, temploma korábbi időkből származik, mert későbbi oklevélben szereplő Szász előneve is emlékeztet arra, hogy eredetileg szász telepítés volt. A reformáció előtti középkori templom az 1601-1603-as népirtás után pusztulásnak indul, szász lakói már nem tudják fenntartani a templomot.
Közvetlenül a Marosvásárhelyt Régennel összekötő országút mellett áll a 19-dik század elejéről származó Bálintitt-kastély. A kastély előtti domboldalon terült el tájképi parkja, melynek maradványai az egykori halastóval ma is jól láthatók. Ma újra erre jártam.
Levendula Koronka Koronka, Alsó utca 167 szám. A koronkai levendula a bolgár levendulaként ismert Sevastopolis, az egyik legmagasabb illóolajtartalmú fajta.
A szent keresztről elnevezett egyházközségek, illetve falvak mind régiek és a szent keresztről elnevezett templomuktól kapták nevüket. Nyárádszentimréről jöttünk át Berekeresztúrra. 1335-ben a pápai tizedjegyzékben Berechce szerepel, Berekete néven szerepel.
Az idáig felvezető út tele van virággal.
A bogáti kápolna alatt több borvízforrás fakad, egyik forrás vizét az 1938-ban közadakozásból épített melegített borvízfürdő hasznosította. A fürdő épületét 1971-ben újjáépítették, faragott oszlopos előteret képeztek ki.
A korondi madárkertben közel 40 faj található - 5 fajta páva, 12 fajta fácán, 5 fajta galamb, fogoly- és papagájfajok, vízimadarak, vadludak és kacsák, és dísztyúkok.
1332-ben de Sancto Joanne néven jegyzi a pápai tizedjegyzék. Később így szerepel a forrásokban: 1366-ban Mortunzenthyuana, 1451-ben Vayda Zenth Iwan.
A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. Ez a hely az, ahol nem tudjuk a tyúk vagy a tojás, a Peretz vagy a Fakír volt előbb - már mint rejtő. A munkám során megint Szovátára kerültem, gondoltam, hogy ha időben végzek elmehetnék Fenyőkútra megkeresni ezt a dobozt.
Ünőkő-nyereg, románul Saua Ineu.
A völgyből a jelenlegi helyére költöztetett Kolibica falu üdülőteleppé nőtte ki magát. Sajnos a dobozt nem találtuk meg, de a szép tájat megcsodáltuk. A Kolibica-tó egy 13 km hosszú és 270 hektár területű mesterséges vízgyűjtő a Beszterce folyón - völgyzáró gát 1977-1978 között épült.
Koronka régi templomát magas védőfalak vették körül. 1769-ben lebontották és helyébe újat építettek, a régi templomból megmaradt két harang.
A tölgyfát 1849-ben ültették, az 1848-as forradalom emlékére. A Magányos tölgy Szászrégen északnyugati részében, a Kerek-erdő (Ziegenwald) nyugati szélén található.
A szalárdi Szerecsen-sziklákon, a piros ponttal jelzett túraösvény mentén több bunkert, kiépített sáncrendszert láthatunk. Az ösvény Andrásháza és Szalárd közötti, a főútról induló végétől felfelé haladva, ez az első sáncrendszer a jelzés közelében.
A doboz meglett, a tábla szerint nem iható, de ebből az irtózatos bűzből én semmi pénzért nem vinnék ivóvizet. A doboz megvolt, de nincs kincs. Nem kóstoltam meg, hogy tényleg olyan jó az íze. A városkép önkényes átszabásának példájaként említhető a Királykút, amely majdnem teljesen áldozatul esett a Pandúrok út építésének.
Madéfalvi Hargita A képek között megtalálod a geodoboz fotóját is. Én a kőrakást bizony fenekestül felforgattam, de sajnos úgy tűnik, hogy a geoládának nyoma veszett.
A Kis-Beszterce déli oldalán, a part fölé emelkedő Kerek-domb teraszára épült a déli erődítmény, egy ötszög alaprajzú zártsánc. Ettől délre, 200 m-re, a Kerek-domb csúcsára megfigyelő- és szálláshelyet építettek.
A Naskalat a Csíki-havasok kopasz fejű, hullámos hátú nagy öregje. Igaz Peter. Bár én az erdei menedék mellett pihenve csodáltam a tájat.
Ebben a régi iskolában tanult Márton Áron is, gyerekként. A Márton Áron Múzeumot az egykori magyar királyi állami elemi népiskola épületében rendezték be.
Ottjártamkor néhány lelkes környékbeli legény és leány éppen kiásott egy beomlott pincét. 2010 november 3-án jártunk itt a családommal. Volt tudomásom róla, hogy a geodoboz már nem ép, de reméltem megtalálom legalább a maradványait. A következő értesítést kaptam a facebookon.
A parkoló forrása Nyárádmagyarós A Sóváradról Nyárádszereda felé tartó aszfaltúton Nyárádmagyarós felé beereszkedve, az út melletti parkolóban padokkal és asztalokkal ellátott fedett pihenőhelyet találunk. A parkoló melletti forrást kőfallal erősítették meg, kényelmesen lehet így most vizet tölteni, a forrás vizével felfrissülni.
