A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló a nyolvanas évek végén épült. Soha nem használták, jelenleg üresen és romos állapotban áll.
Egykori helye megközelíthető a Budvár, majd Fürdő utcákon keresztül, át a Székhídján. Úgy emlékszem az új tulajdonos csűrt épített a régi medence betonkeretére. Székelyudvarhely Budvár negyedében, a Nagy-Küküllő partján, létezett egy egykor igen kedvelt gyógyfürdő, mely 1944-ig működött.
Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori, a Magyar református templomok szerint ismeretlen időkből származik. Orbán Balázs ezt írja: Temploma a későgót korból (XV-dik századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel.
Az emlékhelyet Ferenc pápa 2019 június elsejei, csíksomlyói látogatása emlékére hozták létre. Gyergyószentmiklós déli kijáratánál, a város és Tekerőpatak között, az út keleti oldalán, egy kőtömb és egy fedett kereszt hívja fel magára a figyelmet.
Törvényszéki palota - Csíkszereda, 1904.
Csíkszentmárton középkori templomának emlékeiből megőrizték a XV-dik századi fali szentségfülkét beépítve a várfalba; sajnos felső részét letörték, falusi ügyeskedő mester munkája. Szép és gondozott a vártemplom, kár, hogy nem tudtunk bemenni. Zuhogó esőben kutattuk a lőréseket, amig megtaláltuk a dobozt. Megtaláltuk.
A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz. Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben.
Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése, a Tatrosba ömlő patakok völgye is mind beépült. Hidegség a Gyimesek második legrégebbi települése a Gyimesi-szorosnál létrejött Sáncpataka után.
A Mária-kő nyugati falának kilátópontja a csúcs közelében található. A Cifra-nyeregből jöttünk fel a nyugati fal tetejére. A sok nősziromtól kéklik a hely.
Az új függőhíd lehetővé teszi, hogy száraz lábbal mehessünk végig a Magyarok-hídja - Mária-kő turista útvonalon. Amikor a legutóbb a Mária-kő kilátópontjainál jártam, még nem volt átadva az új függőhíd, így elmaradt annak bejárása. A tervemben úgy volt, hogy a hídtól visszatérek, de hamar lemondtam róla.
Görbepataka település Bagolyvár elnevezésű csodálatossziklaképződménye, impozáns sziklacsúcsa a második világháború idején fontos stratégiai szerepet töltött be. Kevés időnk volt keresgélni, dörgött, villámlott, jobbnak láttuk visszatérni a faluba. Majd visszasétáltunk a kényelmes ösvényen. Vagyis a századik be is jelentett megtalálás.
Bár nem igazi via ferrata, az Egyeskő tetejére vastag vassodronyok segítik a biztonságos feljutást. Egyszerű, de mégis nagyszerű rejtés. Az Egyeskő-menedékháztól felfelé annyira fantasztikus élményben volt részünk, hogy amikor visszaértünk a házhoz, a feleségemnek jutott eszébe a geoláda. Háromkútról másztunk ki.
Különösen jól esett a hűvös levegő a vízesésnél az itt ritkaságszámba menő kánikulában. Megtalaltuk.
A térkép alapján hamar kisakkoztam a rejtekfűzet. Meglett, azt a fűzfán fütyülőjét. Szép hely. A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják, több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg.
Vármező Szovátától 20 km-re fekszik, halászcsárdáiról, több tucat tóból álló pisztrángtelepeiről híres.
Bunker maradvány 1 Bellő-tető Nagygalambfalva mellett, a Rák tava helyén, régen egy ház állott. A legenda szerint a tó helyén valamikor állt egy ház. Ott jártunk mi is, érdekes, hogy egy évig nem volt bejegyzés a füzetben. Igaz, hogy nem a pallóhoz vezető ösvényen értük el.
A csíkszentgyörgyi Házaspárok útja Erdélyben egyedi, Magyarországon már több helyszínen is megtalálható, elsőként Óbudavár központjának kegykápolnájánál. A háromtízesi Szent Kereszt kápolna közelében található Hargas út mentén készült el, és 16 állomást foglal magába.
A cseppkövek sajnos tömegesen le vannak törve, a falak feketék a füsttől. A barlang a Hagymás-hegységben található, az ország leghosszabb konglomerát kőzetben formálódott barlangja, kilenc terme közül kettő járható barlangász felszerelés nélkül.
Rabsonné várával szemben, a Kis-Küküllő másik oldalán, érdekes sziklaképződményeket fedezhetünk fel. Ma Szovátán adódott munka, így a munka végeztével megkerestem ezt a rejtekhelyet is. Diplomatikus leszek, mindkettő.
Ha a Szécsény-patak irányában felnézünk a Hargita gerincére, két kis tisztást láthatunk. Kerékpárral kerestem fel a helyet, a volt Fenyőke menedékház és a Piricskei letérő közötti Nagyerdő közbirtokosság utjánál tértem le a megyei utról. A Som-kút felől indultam be a Lucsba, itt az erdő szélén nagyon sok fa ki volt dőlve, az erdő is nagyon száraz volt.
A korondi madárkertben közel 40 faj található - 5 fajta páva, 12 fajta fácán, 5 fajta galamb, fogoly- és papagájfajok, vízimadarak, vadludak és kacsák, és dísztyúkok.
Csíkszentmiklós a környék egyik legrégibb települése és legrégibb a plébániája. A helyszínre érkezve, az épületegyüttest fényképezve, rossz irányba indultam meg, így egy adott pillanatban egy kerítésen is át kellett szökni, majd körbejárni a templomot övező várfalat, amíg bejuthattam a rejtek közelébe. Ahogy tapasztaltam a mai napon, a környék templomai rendbe vannak téve és megtörténhet, hogy több doboz látta a kárát.
Feltételezik, hogy hajója gótikus kor előtti és csak a szentélyt újították, illetve építették teljesen újjá a gótikus korban. Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV-dik századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét.
Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is. A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni.
A keményre összecementálódott kőzet ellenállva az időjárásnak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban. A környéket uraló 1025 m magas Siklódi-kő andezit-agglomerátumból, tipikus vulkáni kőzetből áll.
Megközelíthető a Veresvirág panzió, sípálya és kilátópont felől. A kőtömb amelyen Jézus lábnyoma található, Gyergyócsomafalvától dél - délnyugatra található.
A Veres-kő sziklacsoport az Apostolok szikláitól 4 km távolságra délnyugati irányba 1670 m magasságban szintén a gerinc közelében helyezkedik el. A 12 Apostol sziklacsoportjai után a Veres-kő szikláit kerestük fel.
Makfalva, illetve a Sokad dűlő északi részén, az abodi határ és Külső Ecsenye közötti, jellegzetes, koporsóra emlékeztető domb neve a Tatársír. A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye.
Az Alsó fenyős egy mesterséges fenyő telepítés Makfalvától északra, a Nagymagos erdejében.
Vacsárcsi közelében, egy olyan kevésbé ismert, felhagyott kőfejtő van, ahol Csíkban egyedülálló, bazaltorgonákat láthatunk. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy valaha is jártam ebben a faluban. A bánya kissé elhagyatottnak tűnik de attól sok ember megfordul ott. Minden evben ha januar vege, akkor Szent Pal bucsuja Csikpalfalvan.
1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban, 1567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi.
Gyönyörű napos időben találtam meg a ládát. Tettunk bele valamit. Bár nagyon közel van az úthoz, mégis milyen kevesen tudtak róla. Ilyen forrásokat Európában sehol máshol nem találhatunk, igazi világritkaságról van szó.
Ez így igaz. Köszönjük a rejtést. Szalmafonó asszonyokat indultunk fotózni. Szőcs Lajos kőrispataki lakos, akinek családja három nemzedékig visszamenőleg kalapossággal foglalkozott elhatározta, hogy létre hozza az ország első Szalmakalap Múzeumát.
Alapból nem szoktuk beavatni a rejtekhely közelében lakó, dolgozó, tartozkodó személyeket. Kellemes kis seta, regi templomocska kis temetovel. Megtaláltuk egy borzsovai fürdőzéssel egybekötött, délelőtti biciklizés záróakkordjaként. A Csíkszeredából Csíkszépvizre vezető országút bal oldalán, Csíkdelne magasságában, gyenge ívelésű dombon, szántóföldek között magányosan áll a Szent János-templom.
