Na ez volt mar az elegtetel. Nehezen verekedtük át magunkat a bozóton, de megérte eljutni oda. A munka vitt engem Borszékre, de nem hagyhattam ki egy kis szórakozást. Ez a hely a második világháborúban géppuska-fészek, erődítmény volt.
Sajómagyaróstól északkeletre, az 580 m magas Várhegyen állt egykor a sajómagyarósi vár. A Borgói-hegység nyugati lábánál húzódó, a Nagy-Szamos, Sajó és Beszterce által határolt dombvidéken, az északkeletről érkező Csetátye-patak mellett fekszik Sajómagyarós község.
Marosszentanna Marosvásárhely egyik külvárosa. Látnivalója templomának gyönyörű freskója.
Egykori városháza, ma Kormánybiztosi hivatal és a Maros megyei tanács épülete - Győzelem tér 2 szám, Marosvásárhely.
A csíkszentimrei Büdösfürdőn, az 1960-as években egy cinóber-(higany)bányát hoztak létre, mely rövid idő után, 1970-ben be is fejezte a működését. A Del-Transzhargita uton atkelve, meglatogattuk Budosfurdot es a Lucsot. Egy baráti összeröffenés záróakkordjaként kerestük meg ezt a dobozt. A fagyos hó picit megnehezítette a dolgunkat, és a kesztyű nélküli hóásás is emlékezetes marad, de meg lett még 2012-ben :) Így szilveszterkor eléggé forgalmasnak bizonyul a rejtekhely környéke, szánkózók kedvelt helye, sőt az oldalsó domboldal egy leánykérés helyszínéül is kiválónak bizonyult.
A templom mai napig megőrzött stílusjegyei is erre a korra utalnak, román és gótikus vegyesen. Belépni csak alázatosan lehet, mert alacsony a kapu. A helyszínre érkezve már az alsó kapun beléptem a templomkertbe.
Maros megyében több vizes terület létezik, amelyek fontosak a vízimadarak élővilágának szempontjából. Kevéssel sötétedés előtt érkeztem a helyszínre. Ilyen a Faragó - Marossárpatak térségében levő 235 hektárnyi tó-lánculat.
Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat.
1256-ban Moys, 1344-ben Moyus, 1450-ben Mayos néven jelentkezik a forrásokban.
Gyergyó romlása emlékoszlop Gyergyóújfalu Az emlékoszlop felirata Gyergyó lakosságának a kuruc mozgalomban való részvételéről szól. Újfalu határában, a Vasláb felé vezető kövezett megyei út mentén álló emlékoszlop a Gyergyó romlása néven emlegetett eseményre emlékeztet.
Bunker 1 Szalárd A Maros-szoros egyik ékességének számító Szerecsen sziklákon és azok környékén jól kiépített lövészárokrendszer húzódott, húzódik végig a sziklafal mentén, melyet sziklába vésett menedékhellyel, lőszerraktárral, bunkerekkel láttak el. Szalárd nyugati végénél levő forrásnál parkoltam, majd elindultam gyalog, az út mentén, a piros ponttal jelzett túraösvény másik vége felé. A piros pont jelzés út felőli végén kapszkodtunk fel a hegyoldalon, az elején picit keresgélve az ösvényt, mivel nagyon benőtték a fák meg a cserjék közvetlen a meredek oldal alatt. Egy kis keresgélés után előkerült az ösvény kezdetét jelző tábla, elkezdödött az ut a meredek emelkedőn felfelé.
A Patakvölgyéből, a Fenyéd vizével párhuzamos, keskeny aszfaltúttól kapaszkodtam ki a meredek domboldalon, a Máré vára felé, amikor egy szép legelőre bukkantam az egyik teraszon.
A marosvásárhelyi vár napjainkban látható formáját a XVII-dik században, többszöri munkálatok után nyerte el. Engem is itt soroztak be annak idején. Nem tudom, hogy kinek volt nagyobb élmény? A sorozas Imecsnek is érvényes volt kb 3o egynehany éve.
Bár nem igazi via ferrata, az Egyeskő tetejére vastag vassodronyok segítik a biztonságos feljutást. Egyszerű, de mégis nagyszerű rejtés. Egy nagyon könnyen megtalálható doboz. Háromkútról másztunk ki.
Hevederből indulva, a Sugó-barlang elágazásnál jobbra tartunk. A völgyben az út a meredek aljáig kocsival is járható.
Gyümölcsénes-tető A Gyilkostó-telepről Háromkút felé vezető útból, az Alsó-szoros közelében egy talajút indul a gerincre. A gerinc hangulata sajátos, a végig tekergőző lövészárkoknak és bunkereknek köszönhetően. Ezt is megértem.
Egy német, valószínűleg bajor katonatiszt, Rudolf Stuter sírja. Kőkereszt a 12/A út mellett, a jobb oldalon.
Csíkdánfalva község határában több jó minőségű borviz fakad, a nyugati részén, a Madaras- és a Gödörviz-pataka összefolyásánál 1926-ban egy kis fürdőhely létesült, mely Dugás-fürdő néven vált ismertté. Meg egy szuz ladamat megtalaltad. Amikor egy új bejelentés érkezik, az egyik első dolgom, hogy létrehozok a rejtekhelynek egy albumot a képtárban. Már lélekben le is mondtam a dobozról, amikor váratlanul előkerült.
A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és a Székelyföld legmagasabb hegye, egy egykori sztratovulkáni kráter peremének északi maradványa. Sajnos az idei nyár nem kedvezett nekem, ami a rejtekhely keresést illeti, keveset volt alkalmam, és annak is elmulasztottam a bejelentesét, na de megpróbálom pótólni, és reménykedem, hogy lesz még jobb is. Pontosan ez volt a szándékunk ezzel a dobozzal. Ismét köszönjük a játéknak, hogy egy ismertnek hitt hely új arcát láthattuk.
Református templom Bonyha Megtaláltuk a geodobozt, a helyén volt, elsőnek jegyeztünk be megtalálóként. A Bethlen várkastély geodoboza után eljöttünk szétnézni a református templomnál is. A ma is álló bonyhai református templom építését a Bethlen és Apafi családok őseinek tulajdonítják a tatárjárás utáni évtizedekből.
Református templom Bözöd A szentély sokszögzáródású, de ablakait átalakították, a diadalívet lebontották. Bár erre én is csak akkor jöttem rá, amikor a faluban elhaladtam a másik templom mellett, melyre rá volt írva az Egy az Isten felirat. Először 1636-ban említik, de szentélyének formája és a gótikus szamárhátíves ülőfülke a templom korábbi eredetéről vall.
A Vadmacska-csúcs a két Nyárád közötti gerinc egyik kimagasló pontja. Ahol a román katonai térképen a "Vârful pisicii " van, ott van a geodoboz. Mivel ez koordináták nélküli rejtés, a gerincet követtem. A nyáron egy alkalommal én is próbálkoztam.
Majdnem kacsalábon forgó palotát írtam, de sajnos nem forog, csak kacsalábakon áll, nem palota, és királykisasszony sem lakik benne. Az emeletnek már padlója sincs, a földszinti részt raktárhelyiségnek használják. A ház a kacsalábon megvan de a dobozt sajnos nem találtam meg.
1439-ben az okiratok Tats néven írják. 1454-ben Thanch, 1508-ban Thanchháza, 1587-ben Thancz, 1639-ben Tancs a neve.
A lóvészi alagút kijárata közelében volt a 17-dik számú őrház - az alagútnak Görbepatak felé van a kijárati oldala, és Rákos-pataka felé a bejárati oldal, Csíkszereda felől. Nagy mérnöki alkotás volt az alagút, és korához képest - no meg több "felszabadítás" ellenére - jó állapotban van.
Marosvásárhelytől dél-keletre található a marosvásárhelyiek egyik kedvenc kiránduló- és gombászhelye, a Csere-erdő. Milyen az a csere-erdő? A történet természetesen egy vicc, és jót nevetünk rajta, mert poénos. Egy 60 éves bácsi kívánta, hogy a 60 éves felesége legyen legalább 20 évvel fiatalabb mint ő.
A Görbepataki utasok számára a kilencvenes évek közepén létesítették az utusalyi megállót, az utusalyi völgyhíd mellett. Az Utusaly-völgyhíd 140 m hosszú és 30 m magas, központi része párhuzamos övő, rácsozott, felsőpályás szerkezető, boltozott részekkel.
Mária-kert és Kájoni Herbárium Csíksomlyó Csíksomlyón ér véget a Mária-út, ezért az évek során kialakították a Mária-kertet, hogy az elfáradt zarándokok itt megpihenhessenek. 2010-ben 15 udvar kialakítását kezdték itt el, melyek a Mária életében kiemelkedő eseményeknek állítanak emléket.
Van neked egy kis, saját, különbejáratú vízesésed a Kofa völgyében. Az semmi, én aznap pontosan ott voltam a helyszín közelében. Már egy ideje kívánkozok eljutni ide, rejteni szerettem volna. A Kelemen-havasokban található Kis-Lomás patak felső szakaszát egy andezitlépcsőn lezúduló vízesés ékesíti.
Székelyudvarhely déli részében, a II Rákóczi Ferenc utcával párhuzamosan, attól keletre, egy hosszú és keskeny fenyves található. Az erdőcsík a Jézus Szíve-kápolna szomszédságánál kezdődik.
A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz. Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben.
A Nepomuki Szent János-kápolna a csíksomlyói kegytemplom előtti templomkert bal oldalán áll, a kerítőfalba építve. Nem is tudtam, hogy ez egy rejtekhely. Hiába keresgéltünk a szószék alatt, a ládának (vagy füzetnek) hírét sem láttuk.
A Csíkszereda felé vezető főút melletti római katolikus templomocskát mindenki az Iparosok kápolnája néven ismeri. Eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy a Bíró család építtette, és az utolsó tatárbetörés idején, 1694-ben már állt.
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak jobb oldalán, van egy kis, félhektáros meddőhányó. A felgyűlt salak itt egy szakadékot és egy gerincformát alakított ki.
Görbepataka település Bagolyvár elnevezésű csodálatossziklaképződménye, impozáns sziklacsúcsa a második világháború idején fontos stratégiai szerepet töltött be. Kevés időnk volt keresgélni, dörgött, villámlott, jobbnak láttuk visszatérni a faluba. De ezután már szorgalmasabb leszek, és mindent, és időben is, be fogok jelenteni. Vagyis a századik be is jelentett megtalálás.
A Patkó-kő lábánál, a csúcs alatt, van egy különálló sziklatömb. A pusztából, a csúcsot célozva is ki lehet kapaszkodni ide pár perc alatt, de kényelmesebb és érdemesebb kelet irányból megközelítve végigsétálni a pompás sziklafal alatt.
Nem egy veszélytelen környék. Kínálkodás és hazudozás után, Kristály Tibor Bükkhavas-pataki csángó házától indultunk neki, a Janók-patak völgyén felfelé, neki a Jávárdi-hegynek. Jávárdipataka Gyimesközéplok Hidegség nevű falurészének egy utcája.
Negyvennégy magyar honvéd sírja Gyimesbükk ősi temetőjében, a kontumáci (vesztegzári) temetőben, a kápolnától 200 m távolságra. Egy kis plusz információ jót fogna. Tényleg furcsa, hogy a leírás egy sírról, majd két hősi sírhelyről, máshol pedig sorsírokról számol be.
2021 nyarán állították fel a jelenlegi helyére, Márton Berci telkére, a Gyepűben. Elekes Gellért esztenája a Padosban áll, a Köves- és Gyepü-patak közötti háromszögben található, a helyet jelenleg kaszálónak használják.
1451-ben Székesfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1571-ben Székes formában fordul elő. Almafa odvában turkálni élvezet, ha megtalálom. Mindig szerettük Székes környékét.
