A homoródszentpáli sóskút a falu bejáratánál található, közvetlenül az Oklánd felől érkező út mellett. A kút, amely ma már több száz éves lehet, a közösség tulajdonában van, egykor gondnoka is volt.
Etéd Szováta, Korond és Parajd után a környék legjelentősebb települése. A falu központjában látható református templom az 1792 szeptember 8- án, a Peszente utcában lakó Péter István házánál kiinduló tűzvész alkalmával 110 házzal együtt leégett, a harangok megolvadtak.
Zágor középkori templomáról nincs adat, temploma viszont volt, mert valószínűleg 14-dik századi település. Mitán elhagytam Domáldot, eljutottam a zágori evangélikus templomhoz. Zágor evangélikus-lutheránus temploma a község központi részén, a főút mellett, az egyik kanyarban, az általános iskola szomszédságában található.
A csíkszeredaiak egykori kedvenc strandolási helye, a Hamerock strand, az 1980-as években létesült a vasútállomás közelében, a Brassói út mellett. Hamerock nevét a strandot építő és működtető, egykori vállalatról kapta.
1997-ben leállítják rajta a forgalmat, 2011 augusztusában újraindul a közlekedés ezen a szakaszon. Ma megint Szovátán dolgoztam, a környéken is volt dolgom. A Marosvásárhely - Parajd keskeny-nyomtávolságú vasútvonalat 1912-ben kezdték el építeni, majd 1915-ben indul meg rajta a közlekedés.
A Szentimrei Büdösfürdőtől délkeletre található Bánya-patak egyik látnivalója a majdnem 3 m-es, felfüggesztett kőfotelhez hasonlítható vízesés, pontosabban kétlépcsős zuhatag a patak medrében. A hirtelen bekoszono tel utan igyekeztem kihasznalni a jo idot. A Mesebeli tisztástól elndultunk a Bánya-patakába. A madártemető után ezt a vízesést kerestük meg.
En viszont orvendek , hogy valaki vegre mar megtalalta ezt a varat is. Ha már Kálnokon jártam, nem hagyhattam ki a közeli Fenyős-tetői vár rejtekhelyét sem. Fenyős tetői vár - Sepsikőröspatak.
A Terkő-nyereg fontos turisztikai csomópont, északnyugati irányba a piros sáv jelzés az Egyes-kőhöz vezet. Csodálatos társakkal, csodálatos időben, csodálatos tájakon, egy csodálatos napot töltöttem kedvenc hegységemben. Úton az Öcsém fele, az Ördög-hágó irányából érkeztünk a hófödte Terkő-nyeregbe.
Pekri Lőrincz sírköve Kutyfalva A falu nyugati szélén, közel a Maroshoz, a Ripa nevű szakadékos oldal felett található a település református temetője. Itt, a Kripta lábok nevű dűlőn (Orbán Balázsnál Kőláb nevű domb) áll Pekri Lőrincz gróf négyszög formájú, kivehetetlen feliratú sírköve.
Útban a vasútállomás fele, jobbkéz felől, átkelve az Olt hídján, egy tavat láthatunk kis szigettel a közepén. Visszajövünk majd, de bozótvágó kést és csihányálló kezeslábast is hozunk majd magunkkal, mert most csak a reumánkat kúráltuk a tó mellett, miután megcsodáltuk a tavirózsákat. Sajnalom, hogy mennyi szemettel szembesultem. Ugy latszik jelentkezett itt is az enyeszet, mind nagyon sok helyen.
Hidegség a Gyimesek második legrégebbi települése a Gyimesi-szorosnál létrejött Sáncpataka után. Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése, a Tatrosba ömlő patakok völgye is mind beépült.
A segesvári Szent József római katolikus templom 1896-ban épült, a lebontott domonkos apácák templomának helyén. A katedrális 1983-ban leégett, majd újraépítették 1984-ben, neoklasszikus és eklektikus stílusban.
A Pierre Curie-forrás az Ősforrástól a Bagolyvár felé vezető ösvényen fekszik. Ez aztán a pech. Hasonló tapasztalatunk volt a Tündérkert bejáratánál levő parkolóval szemben található Petőfi-forrás vizével. A beton völgy felőli része enyhén nedves volt, de semmi kóstolási lehetőség nem volt.
Én vagyok a Rejtekhely, és az élet. Amikor megláttam a kaput, olyan érzésem támadt mintha álmodnék, szürreálisnak hatott. Érdekes ez az építmény, már többször eljártam itt de még nem vettem észre mostanáig. Bodoktól délre az Olt bal partján található Étfalva, a valamivel kisebb területű Zoltán az Olt jobb partján települt, Étfalvától északra.
A Bagolykő megközelítése a gyimesközéploki Hidegségről indulva lehetséges, Bükkhavas patakából a Nagysarok-patak szádától indulva a Jávárdi-hegy fele. Ezt hagytam a vegere, nagyszeru hely. Vegul is nem lehetek szaz es szaz szazalekos. Tehat roviden, termeszetesen feljutottunk a ko tetejere, ez is benne volt a tura programjaban.
Szomorúan olvastuk, hogy a dobozt ellopták és elhatároztuk, hogy ha ideiglenesen is, de pótoljuk. Gratulálok a sikeres rejtekhely-vadászathoz. Majdnem nem talaltam meg. A Bálványos-hegy kúp alakú csúcsán népvándorlás kori székely vár található, melynek keletkezését a történelmi dokumentumok a X-XI-dik századra vezetik vissza.
Homoród-Keményfalván még a mai nap is megseprik az utat vasárnap reggel a ház előtt. Homoródkeményfalvától észak-nyugatra egy patakvölgy nyúlik ki, egészen a Sóskútig. Régi takaros porták és omladozó romos házak váltják egymást, a mai modern civilizáció csak alig észrevehetően tudott befurakodni a faluba.
Nem volt konnyu megtalalni. Csak egy kicsit másképp képzeltem el.
A doboz meglett, a tábla szerint nem iható, de ebből az irtózatos bűzből én semmi pénzért nem vinnék ivóvizet. A doboz megvolt, de nincs kincs. Nem kóstoltam meg, hogy tényleg olyan jó az íze. A városkép önkényes átszabásának példájaként említhető a Királykút, amely majdnem teljesen áldozatul esett a Pandúrok út építésének.
Lestyán Ferenc írja, hogy Pázmány katalógusa Nyárád kolostorról is tud, de helyét nem ismeri. A katolikus templom doboza után itt folytattam.
Gyilkos-kő kilátó Az idáig felvezető út tele van virággal.
Hárman voltunk a feleségemmel meg a fiammal. Már az Alsó-Sólyomkõrõl nézegettük a láthatáron a Nagy-Murgó kerek hegyét. Már az Alsó-Sólyomkõrõl nézegettük a láthatáron a Nagy-Murgó kerek hegyét. Az Uzonkafürdőre vezető kövezett út a Mikóújfaluból Barótra vezető útból ágazik el, az Uzonkai-hágó után, és az Uzonka-patakot követi.
Csemő rétláp A környéken itt nyílik legkorábban a hóvirág, a farkasboroszlán, a csillagvirág és a májvirág. A Bojzás-forrás Marosfő pompás bükkerdejének öléből ered, különösen tavasszal vagy ősszel érdemes egy erdei sétát tenni odáig.
A Szovjet Hősök Temetője Marosvásárhely keleti részében található, a Somostető város felé néző lejtőjén, a Petri Ádám utca mellett. Szomszédai az Ortodox Temető, valamint a Német Hősök Temetője. Mindenszentek utáni nap jártam erre, kihasználtam a lehetőséget egy kis dobozkeresésre, rejtésre is.
Református templom Mezőmadaras Homoród-tető, Kápolnásfalu felett.
Duglászfenyők Csíkszereda A központi park, tömbházak melletti szélső sétányának kultúrház felőli bejáratánál húzódik meg szerényen a négy fenyőfa. A fenyőkhöz szokott csíkiak érdeklődés nélkül mennek el melletük.
A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, aSugó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a délilábánál található. Még augusztusban találtuk meg ezt a ládát. Egy gyerekori emlekeimbol felidezett zsombolyt kerestunk, amit Vaslab korul veltunk megtalalni. Gyergyószentmiklósról indultunk neki, egy borús napon, a barlang felfedezésének.
A feltételezések szerint az egyszintes épületet 1553-ban építették, majd a 18-dik században átalakították. Ez az épület még megmenthető. Az olthévízi Guthman-Valenta kastély a Kálnoky-kastélytól 300 méterre dél-délkeletre található, az ortodox templom szomszédságában.
A trafoház mellett, a kerítésnél elrejtett geodobozt már régebb megtaláltam, de valamiért elmaradt a bejelentése. Egy kávé mellett próbáltuk kivárni, hátha eláll az eső, de nem volt szerencsénk. Az őszi gyergyói kerékpár körturám alkalmával kerestem fel a rejtekhelyet, elég könnyen megtaláltam a leírás alapján, bár az is csak az emlékezetemben volt meg. Gyergyócsomafalva Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén.
Gyergyóremetén több tanösvényt hoztak létre, a természeti kincsek, a népi építészeti emlékek, illetve a műemlékek témakörben. A Természeti kincsek tematikus séta a Szent Lénárd plébániatemplom közeléből, a Marosparton megépített kilátóterasztól indul.
A reformáció idején mind reformátusok lettek. A rejtek körül is sok volt a bodobács, de mégis sikerült egyből a dobozt kitapogatnom anélkül, hogy érintettem volna a bodobácsokat. Középkori templomról nincs adat, katolikus hívei abban az időben a nyárádszentbenedeki plébániatemplomhoz tartoztak.
Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való.
Víg Albert köve Galonya Galonya fölött egy híd vezet át a Maros folyón, mely egynagy sziklára épült. Ma én voltam a víg Albert, mert ezt is megtaláltam. Víg Albert kövéhez érve áthajtottam a Maros feletti hídon, és leparkoltam a híd túlsó végénél levő tisztáson. Az Erdély hegyei sorozatban megjelent Kelemen Havasok leírása szerint a Galonya melletti sziklazátony nem Víg Albert, hanem Vígh András nevét viseli, aki 1836-ban csapódott a sziklához.
Az építmény északi részén egy felirat is olvasható. A 19-dik században építettek meg a település központjában a református templomot.
Keresztelő Szent János-kereszt Kirulyfürdő Már május közepén jártam erre, de a körülmények úgy hozták, hogy nem álltunk meg, de most bepótoltam. Tarkovszkij szerintem szívesen forgatna filmet itt, ha élne. Kirulyfürdőn, a volt diáktábor területén, a Főkút-forrás közelében, attól délre, egy fedett keresztet találunk, amelyet 2009-ben állítottak Keresztelő Szent János tiszteletére.
A kőbánya megvan, viszont a dobozt gps nélkül nem könnyű megtalálni. Homoródremetén és Gyepesben rejtettem egy-egy dobozt, és mivel utolsó ittjártam óta ujabb rejtekhelyek nyíltak, és dobozok bujtak el, Szentmártonból erre vettem az irányt, hogy utánanézzek a dolgoknak.
Egy kis esti ládázás a közelben. Megvan ez a doboz is. Meglett. Az előpataki hágó is, mint megannyi más erdélyi hágó, a második világháborúban a harcok színtere volt.
