Csíkszentsimon nevezetessége az Endes-kúria, előtte áll a négyszáz évesre becsült hársfa, ez a fa mesélhet az Endes családról. A kúria kertjében nem ez az egyetlen évszázados fa - a hátsó udvaron levő akácfa, fűzfa, kőrisfa, vadgesztenyefa kora is tekintélyes.
Tisztelt címzett: Szőcs István, és családja. Az ünnepi geodoboz rejtése óta eltelt 11 nap, lejárt már karácsony is. Ma délután a szentegyházi tavakat kerestem fel. Vasárnap reggel félre tettetem minden egyéb teendőt, gondot és elindultam a Zsemle kutyám társaságában, hogy végre megkeressem az elmaradt karácsonyi ajándékot.
Ehedi temető A közelben volt még néhány cseresznyefa, de a repedés nagy segítség. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez. Ehed falunak temploma a középkorban nem volt.
Jo kis seta. A tusványosi geocitrom alkalmával találtuk meg. Szép volt az idő, gyönyörű volt a kilátás. Sepsibükszád határában, a Rakottyás-patak és az Olt közös teraszormán, ez utóbbi jobb parti hegyfokán, a Zsombor-patak beömlésétől északra fekszik, az őskori telepre épült, kora középkori Vápa vára.
Régi székelykapu Csíkszépvíz A székely népi építészet különleges emléke az 1799-ben készült csíkszépvízi székelykapu. Hargita megye és talán a világ második legrégebbi, eredeti helyén álló székelykapuja.
Érdekes neve van ennek a forrásnak. Nagyon szép hely. A Szeregető-forrás vizét valamkor palackozták, most sajnos nem folyik.
A harangláb bodobács invázió alatt volt. A geodoboz a földön volt. Pontosan ott, ahol a leírás mutatta. Van olyan hely, ahol az idő megállt, úgy tűnik - pedig, igazából csak egyszerűen nem pörgött fel, ahogy máshol.
A templom mai napig megőrzött stílusjegyei is erre a korra utalnak, román és gótikus vegyesen. Belépni csak alázatosan lehet, mert alacsony a kapu.
Megnéztük, most nem mint utasok. A gergyószentmiklósi vasútállomás mellett elrejtett geodoboz.
A Csíki-havasok hasonló nevű hegye alatt található Lápos-remetelakot egy szerzetes építette 1737-ben, majd 1850-ben egy tűzvész martaléka lett. Ami az épületből megmaradt, azt a Lápos falu templomához szállították.
Ezúttal szerencsére nem mi áztunk el, hanem sajnos a geodoboz. A helyszínre érkezve, az épületegyüttest fényképezve, rossz irányba indultam meg, így egy adott pillanatban egy kerítésen is át kellett szökni, majd körbejárni a templomot övező várfalat, amíg bejuthattam a rejtek közelébe. Csíkszentmiklós a környék egyik legrégibb települése és legrégibb a plébániája.
Tudtam, hogy hol kell legyen a Kőcsűr, mégis aránylag nehezen találtam meg. Hamar megtaláltam, mert nagyon jó a rejtek azonósító leírása. Keso estig nyulo kincskereso meg rejto tura alkalmaval jartam erre. A Kőcsűr, mely tulajdonképpen egy boltív a sziklában a Vargyas-szoros alsó végénél található, egy erdős sziklaszál tetején, közvetlenül a patak felett, átellenben a Medvék szigetének nevezett kis hordalékszigettel.
Nem felvonultunk, hanem levonultunk ma a bányába. Az átjáróra emlékeztünk korábbi látogatásainkból. Nyugat felől jövet Parajd Hargita megye kapuja, itt a völgy méginkább elszűkül, a hegyek egészen közel merészkednek.
Olyan csoda van itt az erdőben, hogy azt látni kell - kevesen ismerik, s ha én nem leszek, ki mutatja meg? Az alfalviakból is csak páran látták. Pedig annyiég van a szekérúttól, hogy ha jól fenéken billentenének valakit, pont a tövére esne. Mivel esős idő volt, ezt a rejteket választottuk.
A Gyerekkor utcája egy maroshévízi utca, melynek betonfalát gyerekek festették ki színes gyerekrajzokkal, 2020-ban, egy számukra kiírt projekt keretében.
10 evvel ezelott kisgyerek koromban jartam utoljara a Maros foldrajzi forrasanal. A második Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozón résztvevő csapattal együtt kerestük meg ezt a ládát a rossz idő ellenére. Sajnos csak én voltam a 2. A Maros földrajzi forrása a Gyergyói havasok Vaslábi-hegycsoportjához tartozó Fekete-Rez csúcsától nem messze található, eredő ága a Meszes-patak.
Római katonai tábor Marosvécs Makfalva, illetve a Sokad dűlő északi részén, az abodi határ és Külső Ecsenye közötti, jellegzetes, koporsóra emlékeztető domb neve a Tatársír. A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye.
Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat.
Oroszhegy központjától északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd. Egy kicsit furcsállom az Itatóvályú megnevezés tulajdonítását a rejtekhelynek, én tulajdonképpen egy érdekes tanyát, annak környékét, újonnan épült kápolnáját szerettem volna bemutatni, az viszont igaz hogy egy itatóvályú is van a rejtés helyszínén.
Mellette egy fürdőmedence található öltözökkel, ez a létesítmény most nem használható. A Klotild borvízforrás, másnéven Szent István-forrás, szintén egy gödörben található, mely fölé faszerkezetű filagóriát építettek.
A templom körül nagyban folynak a felújítási munkálatok, állítólag az idén végeznek is. A templom kulcsa a falu bejáratánál balra, a 99-es háznál van. 1267-ben jelentkezik első ízben oklevélben praedium Nicolai néven.
Csíkszentkirálytól délre eső temető közepén egy elég nagy kápolna áll, kőkerítéssel körülvéve. Elég nagy szenzáció a számomra, ha a lakhelyem környékén valaki más is rejt, rajtam kivül. Mielőtt negivágtunk volna a kakukkhegyi túrának, elmentünk borvízet tankolni. Nagyon pofák voltak azok a régi kőkeresztek, amiket az orgonabokrok bevettek.
Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. A napnak talán a legszebb részében érkeztünk a Kövesponkhoz. Megtaláltuk.
Szerencsére itt bejuthattunk a templomudvarba (Csatószegen és Szentimrében most sem sikerült) s persze a doboz is megkerült. Te nem tudod, hogy az első megtalálás joga a "nagyfőnököt" illeti meg? Orulok, hogy ennek a templomnak legalabb a kapuja hetkoznap is nyitva. Nagytusnád a Tusnád-patak kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló,szűk völgyében fekszik, Tusnádfürdőtől északra, az országút mellett.
2024 április végén, Gyergyóalfalutól északnyugatra, a Maros melletti egykori tanyája közelében, emlékkertet hoztak létre Hazug Pistának. A Gyergyóújfaluból hozott bazalttömbbe Kőrösi Antal szobrász faragta bele Hazug Pista arcát, a mesemondó huncut mosolyát.
A lóvészi alagút kijárata közelében volt a 17-dik számú őrház - az alagútnak Görbepatak felé van a kijárati oldala, és Rákos-pataka felé a bejárati oldal, Csíkszereda felől. Nagy mérnöki alkotás volt az alagút, és korához képest - no meg több "felszabadítás" ellenére - jó állapotban van.
Régi templomáról azt tartják, hogy XIII-dik századi, de 1763-ban átalakították. Úgy látszik azonban, hogy ez az átalakítás teljes újjáépítésével volt egyenlő.
Alsótiszástövi borvíz. Az Olt partjan levo borviz szep rejtekhely. Eddig ez elkerülte a figyelmünket. Ha mar Tusnadfurdo, akkor legyen borviz.
A Csíkszereda - Gyimesbükk vasútvonal a történelmi Magyarország egyik legszebb, egyben legnehezebb hegyi pályája mentén vezet végig. A hidat alulról is megnéztük végre. A VI-ik rejtekhely találkozó második napjának első állomása volt ez a völgyhíd. Megtalaltuk a rejtekhely-talalkozo alkalmaval.
A Gyilkos-kő a Gyilkos-tó fölé emelkedik, attól keletre és mintegy 700 m távolságra - a legmagasabb pontja lapos részen van, ahol a mezőn egy métafa jelzi az 1408 méteres magasságot. A Gyilkos-kő nyugati sziklaperemén két fontosabb kilátópont is van, az egyik az 1378 m magasságban található nyugati kilátópont, illetve az északnyugati, ahol az egyik panorámakabin is található. Ennyire doboznak még nem örvendtünk.
A Keleti Kárpátok egyik kevésbé ismert és látogatott helyérekalauzolnálak el benneteket, a Szászrégen mellett találhatóMocsárerdőbe, ahol 400-700 éves tölgyfák őrzik Erdély régi szellemét. Éjjel, a hangulatos holdfényben sétálva kerestük meg a dobozt. Kalandos kis ejszakai tura volt. Itt mar szerencsevel jartunk nem ugy mind a Gorgeny varanal.
Római őrtorony Alsóköhér Jelenleg a menedékhely közelében néhány esztena található, ami nem mondható túl szerencsés helyzetnek. A Naskalat-csúcs közelében felállított faházikót a fehérmezei és Ördög-tavi hasonló létesítménnyel együtt, 2010 nyarán helyezték el a Hargita megyei tanács programja keretében, önkéntes és hivatásos hegyimentők.
Hirtelen előhúztuk a dobozt a rejtekből, és ugyanolyan gyorsan vissza is ültettük, amíg szabad volt a terep. Egy kétnapos kincskereső túrára, kirándulásra indultam.
A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Azaz nem is a ladat, hanem csak a maradvanyait.
Már megtörtént a sürgés-forgás, friss vakolat a kapu körül. A kúria felújítás alatt van. Műemléképület a XVIII-XX századból, állítólag a helyi tanács megvásárolta az épületet.
Egy kis fejtörés után. Köszönöm, és gratulálok. Na ez fifikás volt, és elsőki is lettünk. A korondi sóskút a 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a Sós ház-ban található.
A Sási borvíz a Barót-patak vízgyűjtő medencéjében található, Kisbacontól észak-északkeletre, körülbelül 1 km távolságra.
A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút északi oldalában, nagyon közel ahhoz a kanyarhoz, ahol a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy felhagyott bányaüreg található. Persze hogy lampa nelkul mentem, vegul a fenykepezogep vakujat fokuszalni segito voros fenyforrasnal tapogatoztam vegig a tarnat egy regi I. Azért áruld el nekünk is, mit jelent az I. Institutul de Prospectiuni si Explorari Geologice.
Miután sikertelenül kerestük a Begyenkő nagy sziklájában elrejtett geodobozt, majd azt pótoltuk, kimásztunk a Begyenkő tulajdonképpeni csúcsára. Erdekes, hogy mostanaig meg senki sem vallalkozott ezt a rejteket megkeresni. A bálványosi Begyenkő neve a rég kihalt bölény emlékét őrzi, hiszen a régi magyar nyelvben abban az időben a bölényt még begyennek nevezték.
Az Ördögútja töltésvonulat, a kelet-erdélyi, székelyföldi gyepűrendszer része. Ennek nyugati szakaszát 600 m hosszúságban azonosították.
A tervemben úgy volt, hogy a hídtól visszatérek, de hamar lemondtam róla. Amikor a legutóbb a Mária-kő kilátópontjainál jártam, még nem volt átadva az új függőhíd, így elmaradt annak bejárása. Az új függőhíd lehetővé teszi, hogy száraz lábbal mehessünk végig a Magyarok-hídja - Mária-kő turista útvonalon.
