Azon rejtesek koze tartozik, ahol hasznos a gps adat, mivel erdo takarja, es ugy a helyet, mint a dobozt, nehez lett volna megtalalni gps keszulek segitsege nelkul. Miután biciklivel megérkeztem Büdösbe, segítettem a barátoknak eltakarítani a négynapos házibuli nyomait, aztán elvittem őket egy "kijózanító" túrára. Ideje mar, hogy bejelentsem ezt a megtalalt rejteket is, ha mar en voltam itt az elso, es meg hany doboznal, es meg hanynal nem? A Szemeskő a Büdösfürdőbe vezető, kék kereszttel jelzett turistaút mellett van, utunk a szikla mellett vezet el.
Most Vágás az anyamegye, régen megfordítva Dobó volt. A patak betéved a hegyek közé; ennek fennebb kitáguló völgyébe fekszik a két Dobó (alsó és felső) és Vágás.
A Pásztor-kő az Egyes-kő kistestvére, attól keletre és mintegy 500 méter távolságra található, az Ecsém-tető északnyugat - délkelet irányú vonulatának északnyugati végében. Pedig minden hasadékot végigkutattam. Legközelebb a GPS is velünk jön. A tetorol visszafele jovet kerestem meg a dobozt, a leiras alapjan aranylag konnyen megtalaltam, sajnos teljesen el volt azva a tartalma, es osszefagyva, a fuzet hasznalhatatlan, pedig ugy neztem a doboz rendesen le volt zarva, es nem latszott repedes sem rajta.
Régi tűzoltópompa Ditró A ditrói Dr Jakab Antal téren található kis zöldövezetben egy régi tűzoltópompát állítottak ki, 2007-ben. Ekkor volt a ditrói önkéntes tűzoltóalakulat 110 éves.
A menedékház megközelíthető Durau üdülőből a piros sáv turistajelzés mentén, vagy a Duruitoarea-vízesés érintésével a piros kereszt jelzést, majd a sárga háromszöget követve. A Fantanele-tisztáson egy modern menedékházat találunk, melyhez teraszos vendéglő tartozik.
Lövétén először 1913-ban indult meg a föld. Bár a mai kincskereső kirándulás útvonala Lövétén vezetett keresztül, a Suvadás nem volt mára betervezve.
A Tündérkert, egy hullámos rétegvonalakkal felszabdalt, látványos és meredek letörés. A Békás-patak vizének földrajzi bal oldalán található, a Csíki-Bükk nyugati sziklafalaival szemben.
Gábor Áron 1849 július 2-án hunyt el a kökösi csatában. Ott voltunk a rejtésnél. Én megtaláltam. Igen, hézagban volt.
A Csicsói-Hargita északi csúcsrégiójában, a kilátópont szikláitól körülbelül 120 méterre nyugatra, egy piramis formájú csúcsot láthatunk. Ez tulajdonképpen egy mini dagadókúp, mint amilyen a Madéfalvi-Hargita csúcsától délre található, szintén piramis formájú Csompoly is.
Tóka-csúcs Csalhó-hegység A Csalhó-hegység 1000-1300 m magas, sugáralakban elnyúló hegygerincek rendszere, melyek két magasabb pontban találkoznak, ezek a Nagy Aklos 1907 m és a Tóka-csúcs 1904 m. A hegység legmagasabb része egy észak-dél irányban elhelyezkedő, 1 km széles és 6 km hosszú, központi tető. Űjj milyen vagány hé, olyan vagány, milyen vagán hé, űjj, látod-e fentről milyen vagány, látod-e te is milyen vagány.
A község központjában, az iskola előtt terebélyes akácfák és szilfák sorakoznak, a leveleik fogazottak, érdes tapintásúak. Ha közelebbről megnézzük, akkor láthatjuk, hogy évszázados fákról van szó.
Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre.
Erdélyi kirándulásunk alkalmával, teljesen véletlenül bukkantunk rá a geoládára. Keszitettem egy panoramat. A Garados-domb Csíkszentdomokostól nyugatra emelkedik, a csúcsáról szép kilátás nyílik az Olt mentén hosszan elnyúló Csíkszentdomokosra, illetve a Balánbánya feletti Nagy-Hagymásra.
Amennyiben Gyepes vagy Abásfalva felől érkezünk Homoródszentmártonba, a gyümölcsfák jótékony takarásában meghúzódó, igen leromlott állapotban leledző kúria mellett megyünk el. A feltöltött képek alapján nagyon látványosak az Ugron-kúria épületének még valamennyire megmaradt díszitései. Ez volt a következő állomásunk. Ez alkalommal a hivatalos bejárón, a falban kialakított gyalog- és kocsibejáróval ellátott kapun volt szándékom bemenni.
A gyergyóditrói régi mészárszék és harangláb a Szarvas utca 7 szám alatt található. A egykori kisipari építmény a XX-dik század elején épült.
A sóskút Homoródszentpétertől keletre, 1,15 km távolságra található, a Tarhegy aljában. A vízoszlop magassága benne 3,5 m (1882-es mérés).
A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46.
A Kányádtól 5 km-re, dombok közé települt Székelyderzs községközpont. Meglátogattuk a világörökség részét képző, székelyderzsi unitárius erődtemplomot. Nincsenek világörökségeink, csak világörökségi helyszíneink. Már nagyon rég készültünk, hogy megnézzük ezt a szép erődtemplomot.
Ismeretlen osztrák-magyar katonák sírja a Mihály szállása csúcsától 150 m, Bilibók Illés birtokán.
Szegények feredeje - Tusnádfürdő. Megtaláltuk, bejegyeztük. Még egy alkalommal jártunk itt, de akkor nem sikerült megtalálni a dobozt, mert sötét volt és nem a megfelelő helyen kerestük. Az épület, melybe a doboz be kellett volna legyen "falazva" valóban nem messze az elhagyatottnak tűnő Szegények feredője mellett áll.
A Kissomlyó oldalában, a sípálya és a keresztút között, közvetlenül az erdő széle alatt, betonból öntötték ki Jézus szavait: Csak Jézus az út, igazság, élet. A felirat madártávlatból, vagy közvetlen közelről olvasható, látható rendesen.
Kovászna híres székelyföldi gyógyüdülőhely. Egyik látványossága a város főterén található iszapvulkán maradvány. Ugyan tudtam róla, de tiszta véletlenül kerültünk a Pokolsár közelébe.
A Bekecs-tető a nyárádmentiek szent hegye, a kápolna mellől jó kilátás nyílik déli irányba. Szakadát falu felől, az Iszulyka völgye mentén közelítettem meg a rejtekhelyet. Jó rég volt (hét éve) az utolsó "találás", így nem sok reménnyel indultunk neki. A Bekecs-tetőn felépített kápolna szombati búcsúja alkalmából látogattunk a helyszínre, Szovátáról.
A gyimesközéploki Hidegségpatakán felfele haladva 10 kilométerre érjük el a Muhos patakot. Marosvásárhely felé tartottam, és szokás szerint nem a legrövidebb, leggyorsabb utat választottam. Osszejartuk az Ilia-hagot, a hadi utat, a Javardot, a Hidegseget (koustokkel zugokkal), az Aranyos-hagot (Mihalyszallasa), stb. Eljöttünk a világ végére egy kis csendért.
A Gyergyótekerőpataktól kelet-délkeletre fekvő dombokon több helyen is találunk lövészárkokat. A faluhoz közelebbi első nagyobb magaslaton egy rövidebb árok van, de egy nagyobb gödörrel, valószínűleg ágyúnak.
Kibéd 10 km-re fekszik Szovátától, helyi posztóüzeméről híres.
Ugyanis kis időbe telt míg bent a farkas kinn a bárányt játszottunk és kihalásztuk a káposztáshordóból a Nagy gonosz farkast. Csónakázás és dobozrejtés? Vegre egy nekem valo doboz. A besenyői tó Kovászna megye egyik legnagyobb tava, az 1980-as években létesült.
A Terkő-nyeregtől délre, az Ördög-hágó szerpentinjeitől délkeletre található a Ködlátó-hegy, csúcsai kilátás nélküliek, erdővel borítottak. Keleti oldala a Terkő-mezővel szomszédos, a délnyugati oldal szintén egy kiterjedt legelő. Túránk végén még kiugrottunk a nyeregbe.
Bár a Madarasi Hargita üdülőhely széléről, a Vargyas fejéből látszik ez a szikla, a Kis-Bagolykőnek nevezett sziklát kevesen ismerik. Dobozkat sajnos nem talaltunk, de karpotlasul rengeteg afonyat szedtunk es ettunk. Ide is addig készültem rejteni, hogy ismét megelőztek. Útban a vizeséshez kitértünk a sziklához is.
Dofteana-szurdok Doftána A Dofteana-szurdok a Nemere egyik legszebb szorosa, a 1,5 km hosszú szurdokban több, kis vízesés található. A legszebb részén a patak völgye teljesen összeszűkül, egy vízesés előtti sziklatömb a patak fölé nyúlik ki. Ez a rejtekhely egy élmény, a visszahajló kő, a kis vízesések és a nagy erdő adják a hangulatot.
Kászonjakabfalvától délnyugatra emelkedik a 906méteres Bellő-tető. Ha jól számolom, és a Gábor által megadott koordináták helyesek, akkor eddig 4 bunkermaradványról tudunk az Árpád-vonal erődrendszerének kászoni szakaszán. Jól álcázott fedezékben van ez a búvóhely. Bár nem ide terveztem a ma délutáni kirándulást, végül mégis ide jöttem, megkeresni Gábor geodobozát.
2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával. Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé.
Csend van mindenhol csak a fák ropognak ahogy az első hópelyekkel köszön a tél. Kezdo ovodas gyerekeinkkel kapaszkodtunk fel a gerincre, majd ereszkedtunk le ide. Szemerkélő esőben találtam meg ezt a rejtekhelyet. A zeteváraljai völgyzáró gát és a víztározó vagy népszerű nevén zetalaki gát, a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava.
Sízés után a korcsolyapálya környékén előkerült a doboz. Hát persze, hogy nem volt bejegyzés még a füzetkében. Esos ido leven, mikor biciklivel nem kivankozik le az aszfaltrol az ember, Csikszeredaban akadt meg dolgom. A csíkszeredai műjégpálya Vákár Lajos nevét viseli, annak a nevét, aki a 70 éves csíki jégkorongsportnak hat évtizeden át volt alappillére.
Zetelakától a Küküllőmentén felfelé haladva, már messziről feltűnik Zetevára, vagy Deság gombja, egy kiálló és elszigetelt része a Hargita felé elnyúló fennsíknak. Innen indulva eljuthatunk arra a helyre, ahol a világszerte is ritkaságszámba menő természeti értékünk, a Mágneses-szikla található.
Az alapoknál négy öl kerületű, a belseje kirothadt, darabjai körülötte hevernek. A Mohos, időközben összeomlott kilátótornyához közel, egy különleges, öreg bükkfát fedeztünk fel.
Likaskő Olasztelek Az eredeti rejtekhely a Likaskő falában volt. Sajnos eseslevi megjegyzését figyelembe véve sem jutottam eredményre. Először azt hittem, le kell másszak a lyukba, de aztán észrevettem a rejteket. Olasztelek határában, közel a felsőrákosi úthoz, egy lapos kőkúp tűnik az arrajáró szemébe.
Strand Csíkcsomortán 1426-ban Zsigmond király kiváltságokat ad Berecknek, hogy a határ menti helységbe települőket csábítson. Kedves kis város, szép és érdekes a környék. Ekkor szászok is települnek ide, ami bizonyossá teszi, hogy temploma is van, mert a szászok mind katolikusok voltak.
Csíkdánfalva a Felcsíki-medence középső részén települt, összenőtt a 150 évvel ezelőtt még különálló településként emlegetett Oltfalvával. Csíkdánfalva községközpont, a hozzá tartozó Csíkmadaras népszavazás útján vált külön községgé.
Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek. A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el.
Kivancsi voltam, hogy milyen is a Benko kert.
