A hídtól lejjebb hódok által épített gátak duzzasztják a patakot. A helyszínre érkezve, először sétálgattam egy kicsit a környéken, nézelődtem, fotózgattam.
Meddőhányó Balánbánya A Kalonda tető, Farkaslaka és Korond közt fekszik félúton, 845 m tengerszint fölötti magasságban. Az idei szezon második megtalálása. Mi a majus 2-ot neveztuk ki kirandulo idonek. A letérőtől elsétáltam a rejtekig.
Ott a loresben, az egyik vaskereszt mogott. Zuhogó esőben kutattuk a lőréseket, amig megtaláltuk a dobozt. Szép és gondozott a vártemplom, kár, hogy nem tudtunk bemenni. Csíkszentmárton középkori templomának emlékeiből megőrizték a XV-dik századi fali szentségfülkét beépítve a várfalba; sajnos felső részét letörték, falusi ügyeskedő mester munkája.
A turulmadaras emlékmű 2006-ban készült a honfoglalás és hősi halottak emlékére. A turulmadar emlékmű 2006-ban készült, a honfoglalás és hősi halottak emlékére. Sokszor eljártunk már itt, de a ládát még nem kerestük. Igaz en is sokat keresgeltem.
Először a tájban gyönyörködtünk, már csak ezért is megérte ideautózni. Kis forgolódás után meglett a doboz.
Ezért csak amolyan vár féle, a Vágás-patak partján, az eredeti egy földből készült erődítmény lehetett, rajta egy palánkvárral. A Bánatos királylány kútja mellett, közösségi összefogással megépítették az eredetileg a Várfele nevű domboldalon lévő egykori erődítmény elképzelt mását.
A Kis-Békás-patak egy befejezetlen hídnál, az úgynevezett Magyarok hídjánál ömlik a Békás-patakba. Mikulásra várva kisétáltunk a kilátóra. A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni.
Gyergyócsomafalva Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén. Az őszi gyergyói kerékpár körturám alkalmával kerestem fel a rejtekhelyet, elég könnyen megtaláltam a leírás alapján, bár az is csak az emlékezetemben volt meg. Egy kávé mellett próbáltuk kivárni, hátha eláll az eső, de nem volt szerencsénk. Ezt a dobozt ötnapos ittlétem alatt mindennap kerestem.
A kőbánya megvan, viszont a dobozt gps nélkül nem könnyű megtalálni. Homoródremetén és Gyepesben rejtettem egy-egy dobozt, és mivel utolsó ittjártam óta ujabb rejtekhelyek nyíltak, és dobozok bujtak el, Szentmártonból erre vettem az irányt, hogy utánanézzek a dolgoknak.
Gyergyóújfalu neve szerint új falu, de csak a középkorból ismert más, régebbi plébániával szemben. Ugyanis már a gótikus korban kis temploma van és 1576 előtt plébánia, 1656 előtt pedig virágzó plébánia.
Máréfalva védbarlangjai Máréfalvától északra, a Leshegy nevű dűlőben sziklába vájt védbarlangok találhatók, a helybeliek Kőliknak nevezik a helyet. Valoszinu hogy mar nincs meg a doboz, a leiras nagyon egyertelmu, meg is talaltam a ketlabu fat, egy kicsit megcsonkitva, de csupan egy ures fedel nelkuli sarga poharszeru muanyagedenyt talaltam. Ellenőriztem a rejtekhelyet, a geodoboz a helyén van, és még nem találta meg senki. Ebbol az alkalombol osszejott, bar alaposan megdolgoztatott.
A régi Kommandó-Kovászna kisvasút nyomvonala.
2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával. Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
A fehérkői Szent István-borvízforrást 2014 augusztusában újították fel, alapítványok támogatásával, valamint Kászonaltíz község tanácsának, közbirtokosságának, és helyi önkéntesek segítségével. Megtaláltuk a helyet, a forrást a fölé a nyáron épített új szerkezettel, friss vakolatttal. Regi igeretunk szerint ma ismet visszatertunk ide, es az otagu fa oleben megkerestuk a dobozt. A kászoni túránk első állomásán nem volt szerencsénk, csak a rejtekhelyet találtuk meg.
Ott jártunk mi is, érdekes, hogy egy évig nem volt bejegyzés a füzetben. Örvendek, hogy az első megtaláló lehettem. A legenda szerint a tó helyén valamikor állt egy ház. Nagygalambfalva mellett, a Rák tava helyén, régen egy ház állott.
A világ legnagyobb kopjafája Torja községben áll, az Árpád-park mellett. Rengeteget jartam mar arra, de meg soha nem figyeltem meg ezt a remekmuvet. Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Bálványosvár felé.
Felsőcibre A Kisgalamb Levendula egy kis levenduláskert Kisgalambfalván, a református templommal szemben, a Hősök emlékműve mellett. Bár egy, a kertben látható, festett kerékpár fotózási lehetőségre utal, nincs információnk a kert látogathatóságáról.
A Fingó-borviz vagy Cseredombi-forrás, Erzsébet-forrás, a Csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Lemértem és feltöltöttem segédpontként a letérő koordinátáit. Onnan sétáltunk fel a forrásig. Utolso allomasa volt a varsagi turamnak, a Moric korol ereszkedtem le es mivel egy kicsit eltavolodtam a celtol roviditettem a borviz fele, es ez lett a vesztem, mert a tovises cserjek kozott vagtam at es egy tovis atszurta a bicikli kerekenek az oldalfalat.
Három nagy település alkotja: a legfiatalabb Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A forrástól a Tarhavas lábánál levő Gyimesi-szorosig, 30 kilométeren végighúzódó Tatros-völgyét nevezik Gyimeseknek.
Református templom Kecset Orbán Balázs írja: A két csermely közötti dombot régi templom koronázta. Az 1660-1690 közötti években készült leltár említi a templomot.
SZNM 12 Emlékoszlop Kökös Sajnos csak a koordináták voltak meg, segítség és képek nélkül. Szépen ment le a nap. A Székelyek Nagy Menetelésére, na meg a Nagy Kincskeresésre készülödve segítettünk a trekkingklubnak a rejtésben. Székelyek Nagy Kincskeresése - 12-dik stáció - Kökös - A kökösi csata emlékoszlopa.
Megtaláltuk a dobozotokat a leírásnak megfeleő helyen. Ezt a geodobozt közösen rejtettük.
Csíkszereda képzőművészeti szempontból nevezetes látnivalója a csíkzsögödi Nagy Imre képtár. Csíkszentkirályra tartottunk, és gondoltuk megnézzük ezt a rejteket. Egy kis gondolkozás után rájöttem, hol is kéne keresni a dobozt. Na ez igen.
Ekkor szászok is települnek ide, ami bizonyossá teszi, hogy temploma is van, mert a szászok mind katolikusok voltak. Kedves kis város, szép és érdekes a környék. 1426-ban Zsigmond király kiváltságokat ad Berecknek, hogy a határ menti helységbe települőket csábítson.
Szeder-útkereszteződés Piricske Piricske északi végébe érkezve egy útkereszteződéshez jutunk, mely egyúttal túraútvonalak találkozási pontja is. Irányjelző táblák mellett egy fabódét is találunk itt.
Baross Gábor (Pruzsina, 1848 július 6 – Budapest, 1892 május 9), a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt. Érdemes ügyelni, amennyiben a kézdivásárhelyi állomáson fényképeket szeretnénk készíteni. Olyan szerenyen huzodik meg az allomas szomszedsagaban, hogy eszre sem vettem eddig. Oroszfaluból az állomásig hajtottuk a bringákat.
Miután leparkoltam a régi gőzmozdony mellé, elindultam az út túlsó oldalán, a Kontumáctól keletre található sáncvár felé. 18-dik századi osztrák sáncvár a Bilibók-tető lejtőjén, Moldva felé irányuló agyúállásokkal.
Perchiu-domb Ónfalva A XIX-dik század végén épített keskenynyomtávú vasút Gyulafalváról (ma Kommandó) indult Kovásznára. Vasárnap a kovásznai sikló aljában kerestem a geodobozt, amíg rá nem jöttem, hogy csak a segédpont helyén keresem a geodobozt. Sajnos a siklo fele csak a patakon keresztul lehet atmenni (a siklolejarattol a patak menten felfele 100 m utan at lehet ugralni a koveken), elegge romos allapotban van minden ami a siklo alkatreszeikent illetve mellekepuleteikent szolgalt valamikor. Gratulálok a sikeres túráért.
Az Utusaly-völgyhíd 140 m hosszú és 30 m magas, központi része párhuzamos övő, rácsozott, felsőpályás szerkezető, boltozott részekkel. A Görbepataki utasok számára a kilencvenes évek közepén létesítették az utusalyi megállót, az utusalyi völgyhíd mellett.
Tomcsa Sándor mellszobra, Székelyudvarhely.
A Székely Selters forrásaitól délre, a Bánya-tető keleti oldala alatt, az út mellettt van egy andezit küpübe foglalt borvízforrás.
Aknavásár és Ciresoaia települések között, a Velnica kőbányából indulva, a vad és mászkálós terepekhez szokott, tapasztalt, jól felszerelt, és vállalkozó kedvű természetjáró egy igazi vízesés-paradicsomot fedezhet fel. A játékvezető egy igazi vízesés rengetegbe kalauzolt el bennünket.
A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen. A pünkösd előtti pénteken utaztam erre.
Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam.
1426-ban, amikor Zsigmond király szabadalmakat ad a Bereckre települőknek, szászok telepednek ide is és alapítják Szászfalut. Most már tudni fogjuk hol végződik Szászfalu, és hol kezdődik Sárfalva. A dobozt siklóbőrbe bújt szellem őrizte a lemenő nap fényében sütkérezve. Ott voltunk a rejtésnél.
A tuskó teljesen elkorhadt. A tó még csendes, csak a halászok üldögelnek körülötte. Erdekes, nem volt meg ezen az oldalon egyetlen megtalalas bejelentes sem, a dobozban viszont voltak megtalalasokra utalo jelek. A Várhányás egy erődített ősvár (pogányvár) volt, amelynek a 4-5 méter mély nyaksáncát ma is láthatjuk.
A szép szavaktól ösztönözve, elindultam megkeresni a mesebeli vadkörtét. A világhálón egy nagyon szép, meseszerű leírás olvasható a Csíkszentkirályhoz tartozó Fenyés völgyében levő vackorfáról - Érdemes elolvasni.
