A Tarhavas-patak 12/a úti hídjánál kivégzett 6-7 német katona sírhelye, melyet még nem jelöl emlékkereszt.
A Kászon- és a Bellő-patak közötti hegygerincen húzódik az Árpád-vonal erődrendszerének a kászoni szakasza, melyet a 24/2 székely határvadász század háromszéki katonái védtek. Csepp, csepp, ez az a lassú víz, ami partot mos. Egyre jobban esett az eső, de nem akartuk kihagyni a rejtekhelyet, és különben is már elég vizesek voltunk. Bár ott volt az ösvény mellett, ezt találtuk meg utoljára s teljesen véletlenül.
Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott. A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van.
Rendkívül jóízü borvíz. A boksák fele menet megkóstoltuk. A Buzgó-borvíz a Fenyves-patak vízgyűjtő medencéjében található, eredete mesterséges.
Háromkúton, a Kis-Békás jobb oldali mellékágán lejártuk az egykori utat, melyen az öreg csángók Gyimesbe jártak át.
Jó hír, hogy még ennyi év után is megvan a doboz, és még el sincs ázva. Megtaláltuk ezt a ládát. Megtaláltuk. A Vargyas-patak szurdoka, a Persány-Rika hegység északi végénél, a Hargitalábainál kialakult mészkő-szikla szoros, a Székelyföld egyik jelentős, festői természeti szépségekben gazdag karsztvidéke.
Óvóhelyek és harckocsiakadályok Szentegyháza Az erődvonal kiépítésén kis létszámú zsidó és politikai munkaszolgálatos dolgozott, harcok végül nem zajlottak a helyszínen. A szentegyházi zászlóaljtámpont 1943-ban épült, a csíki medence fele tartó, Tolvajos-tetői út biztosítására, egy esetleges délnyugat irányú támadás kivédésére.
Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Kis-Fenyéd pataktól a Nagy-Fenyéd patakig terjedő szakasza. Kis-Fenyéd - Égettvész - Kis Tamás legelő - Ördögrontás-árok - Csonka-patak száraz árka - Nagy-Fenyéd.
A Rompácai-borvíz kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos tartalmú és mésztufát rak le. A helyiek szerint a rompácai borvíznek gyógyhatása van, sokan ma is használják.
A múlt század közepén a Büdös-hegy délkeleti és délnyugati lejtőjén, közvetlenül a Rövid-sarok vízválasztója alatt fürdőtelepeket létesítenek. A hely megérdemelne egy igazi geodobozt. Mivel a Büdös-barlangnál voltam, ide is elsétáltam. S lennebb a Mikes-fürdőknél is lehetne rejteni.
Megtaláltuk a dobozotokat a leírásnak megfeleő helyen. Ezt a geodobozt közösen rejtettük.
Dani Gergely esperes-plébános a hetvenes években (1974) római-katolikus templomot épített a csángóknak. Át kellett verekedjük magunkat egy villanypásztoron, kétszer is, mig kiértünk a tetőre. Azóta is az ide látogató turisták érdeklődésének a központjában áll.
Ha a Répás medence vizében két hétig napi tíz percig mártózunk, jótékony hatással lesz érrendszeri betegségeinkre, serkenti a vérkeringést, jó csonterősítő hatása van, és nyugtatja az idegrendszert. Megtaláltam a dobozt. Meg 2020-ban ott volt a padlo alatt, kovel takarva.
Lentről már háromszor végig gondoltam, hogy na, onnan aztán nem. Sajnos a siklo fele csak a patakon keresztul lehet atmenni (a siklolejarattol a patak menten felfele 100 m utan at lehet ugralni a koveken), elegge romos allapotban van minden ami a siklo alkatreszeikent illetve mellekepuleteikent szolgalt valamikor. Vasárnap a kovásznai sikló aljában kerestem a geodobozt, amíg rá nem jöttem, hogy csak a segédpont helyén keresem a geodobozt. A XIX-dik század végén épített keskenynyomtávú vasút Gyulafalváról (ma Kommandó) indult Kovásznára.
A barlang a Hagymás-hegységben található, az ország leghosszabb konglomerát kőzetben formálódott barlangja, kilenc terme közül kettő járható barlangász felszerelés nélkül. A cseppkövek sajnos tömegesen le vannak törve, a falak feketék a füsttől.
A geodoboz a helyén volt, a megadott koordinátáknál. Mar reg kerulgettem ezt a kovet.
Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket. Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba.
Hát pásztorkutyákat itt mi nem láttunk, csak zergéket. Ködös, zimankós időben értünk fel a csúcsra. Ezt még a ködben is könnyen meg lehet találni. Az Egyeskő menedékháztól a piros sáv jelzést követve juthatunk az Öcsém-tetőre.
Komandó Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Toplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik. Az emlekmu is meglett, a dobozka is.
Útközben még csodálatos a kilátás a Jávárdi-patak völgyére, a csúcsról viszont már nincs kilátás. A Terkő-mező felől érkezve, elhaladunk a Szakadát havasi legelőjének peremén található sziklás csúcsok mellett, és hamarosan fel is kapaszkodhatunk a Dánfalvi Naskalat erdővel borított csúcsára.
A csíkszeredai műjégpálya Vákár Lajos nevét viseli, annak a nevét, aki a 70 éves csíki jégkorongsportnak hat évtizeden át volt alappillére. Esos ido leven, mikor biciklivel nem kivankozik le az aszfaltrol az ember, Csikszeredaban akadt meg dolgom. Hát persze, hogy nem volt bejegyzés még a füzetkében. Annak ellenére, hogy a rejtek egy kicsit távolabb van a műjégpályától, a keresésnél azért kellett vigyázni, hogy a szomszéd tömbház lakói ne vegyék észre.
Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
A hargitafürdői Balu kalandpark másfél hektár területén 105 játékelem és 120 fára épített drótpálya kínál nem mindennapi élményt kicsiknek és nagyoknak. A geodobozba beletettem a Mareszka 4 GeoKret utazó vakondot. Megvan. Megtaláltuk.
Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek.
A gyimesközéploki vízimalom a XIX-dik században épült, magánterületen található.
Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban, későbarokk stílusban épült udvarháza műemléképületként szerepel Hargita megye műemlékeinek jegyzékében. "Kászonimpér a legrégebbi település a medencében, először az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik. Az emeleten könyvtár és fegyvertár volt, a levéltár a világháború pusztításának esett áldozatul.
A földvárat, amit az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismernek, Szászhermány vagy Barcaszentpéter irányából közelíthetjük meg. A Barcaszentpéter melletti Lempes domb környezetvédelmi rezervátum, a környék nagyon szép kilátópontja. Megtaláltuk, a tatárok nem voltak otthon. Barcaszentpéter irányából közelítettem meg a Várhegyet, a számtalan földút egyikén.
Először 1636-ban említik, de szentélyének formája és a gótikus szamárhátíves ülőfülke a templom korábbi eredetéről vall. A szentély sokszögzáródású, de ablakait átalakították, a diadalívet lebontották. Bár erre én is csak akkor jöttem rá, amikor a faluban elhaladtam a másik templom mellett, melyre rá volt írva az Egy az Isten felirat.
Homoródkeményfalva egyik kevésbé ismert nevezetessége, amelyről a helybeliek is kevesen tudnak, a Hollókő. Nem itt vezetett el az utam, de Homoródfürdőtől egy kis kitérővel kocsival is megközelíthető a hely. A hozzá fűződő legendáról Orbán Balázs a Székelyföld leírásában is említést tesz.
A Kányádtól 5 km-re, dombok közé települt Székelyderzs községközpont. Meglátogattuk a világörökség részét képző, székelyderzsi unitárius erődtemplomot. Nincsenek világörökségeink, csak világörökségi helyszíneink. Már nagyon rég készültünk, hogy megnézzük ezt a szép erődtemplomot.
Marosfőről a piros kereszt jelzésen, az erdő melletti úton haladva, mászva, kiérünk az első havasi legelőre, ahol takaros pad és asztal fogad, háttérben az Ördögmalom kőfolyásaival. A Szem-gyógyforrástól gyalog indultam neki a Fekete-Rez felé. Pihenés közben meggyőződhetünk, hogy az Ördög még mindig szorgalmasan őrli a köveket :)
A Forrás-utcából a kanyarban egy sikátor vezet a Nádas-csorgóhoz. A Forrás (Csorgó)-utcába érkezve, a patak mellett találtam egy kis parkolásra alkalmas helyet. Azt hittem, hogy ez borvízforrás, nagyot csalódtam, hogy csak egy sima ápőpláta. Ha mar megvolt a Sos, akkor legyen a Nadas is.
A Marosvásárhely - Parajd keskeny-nyomtávolságú vasútvonalat 1912-ben kezdték el építeni, majd 1915-ben indul meg rajta a közlekedés. 1997-ben leállítják rajta a forgalmat, 2011 augusztusában újraindul a közlekedés ezen a szakaszon. Ma megint Szovátán dolgoztam, a környéken is volt dolgom.
Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt. Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló.
Csíksomlyón minden évben megtartják az Ezer Székely Leány napját. A geodoboz úgy tűnik meg akart lépni, mert a földön találtuk meg a padok mögött. Nem tudom, hogy indult útnak ilyen hamar, pedig kis kövek közé tettem, de ezek szerint ez egy felületes rejtés volt, ha mar az első megtaláló újra kellett rejtse. Ez már a második alkalom, hogy keresem ezt a geodobozt.
Az Erzsébet-kert a bencefalvi falurészben fekszik, Erzsébet magyar királynéról kapta a nevét. A királynő emlékére egy kopjafát állítottak itt.
