Csere-tető Lisznyó A Csere-teto, vagy a helybeliek szerint 718 m magas Lisznyo-teto, a Lisznyo-patak es a Beldi-patak festoi kornyezeteben, a Bodzaforduloi-hegyek labanal fekszik.
A négyszögletes szoba egy szabályos téglatest alakú sziklaüreg a Csalhó-hegységben, a Detunáták nevű sziklacsoportban. Megközelíthető a kék sáv jelzés mentén. Durau-ból indultunk a Dochia menedékházhoz, és a vízesés fele tértünk vissza, de egy szűz geodobozt nem hagyhattam ki, ezért meggyőztem a társaságot, hogy tegyünk egy kis kitérőt.
Honnan a falu szép neve, ha nem a reformáció előtti templom védőszentjéről, aki a két arkangyal, Szent György és Szent Mihály volt? Nos, lehet, hogy éppen róluk nevezték el a falut. Ez is megvan. Sikerült megtalálni a dobozkát, kicsit sáros, de ép állapotban.
Katrosa-üdülőtelep a Kászon-patak völgyében található, a Katrosa-patak Kászon-patakba történő beömlésénél, a Kézdivásárhely és Csíkkozmás közötti 11B jelzésű műúton. Katrosa a Bellő- és a Nagyméh-patak közötti terület, lomberdővel és legelőkkel borított.
A kirulyfürdői diáktábor déli végétől egy szekérút fordul hirtelen jobbra és vissza. Turistajelzéseket találunk itt, nekünk a kék pont jelzést kell követni Somkőháta felé.
Katolikus templom Torja A XIV-dik század elején Altorjának és Feltorjának két külön plébániatemploma van. A Szent Miklós-templomtól kapta nevét a domb is, amelyen emelkedik.
Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Előző Likaskői felfedezésünkön felbuzdulva nézelődtünk doboz után az Attila váránál, és meg is találtuk azt. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el.
Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori, a Magyar református templomok szerint ismeretlen időkből származik. Orbán Balázs ezt írja: Temploma a későgót korból (XV-dik századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel.
A Kőkép elnevezésű kőkereszt Székelyudvarhelytől keletre, a Szarka-kőtől északnyugatra található, a 689 m magas Verőfény-tetőn. A húsvéti határkerülők egyik hagyományos stációja.
Felszegi csengettyű Ditró A felszegi csengettyű Ditróban, az első tízesben, a Tölgyesre vezető nagy út (elnevezés 1876 óta), ma Nicolae Balcescu utca 114 szám alatt található.
Erről a csodálatos 3 forrásról kapta nevét a völgyben elterülő település. Nem ez az első alkalom, hogy a helyszínen járok, így nagyjából tudtam, hogy mire lehet számítani. A geodoboz épségben várja továbbra is a megtalálókat.
A Csihányos egy délnyugat-északkelet irányban elnyúló hegyláb, amely a Rejtek- és a Szentvér-patak völgye között helyezkedik el, a Várhegytől keletre levő Faragó-domb és Zsögödfürdő között.
És nekünk sem volt szerencsénk bejutni a templomba. Sikerült megtalálni a kicsi ládát a Sapientiás kirándulásunk alkalmával. A GPS a vihar miatt teljesen megkergült. Csíkrákos központjában keletre kanyarodva, a 124-es megyei úton közelíthető meg.
1896-tól kezdődően a millennium emlékére emlékfákat, általában fenyveseket ültettek. Mar 2022 oktober 11-en megtalaltam a dobozt (lasd a rejtek bejegyzeseben) majd 2023 januar 25-en ujra. Sepsiszentgyorgy emlekmuvei.
A marosfői vasútállomástól a kék pont turistajelzést követve, elhagyva a lakott települést, a Meszes-patakhoz érünk. Már régóta tervezem e forrás felkeresését, és bár elég gyakran átmegyek Marosfőn, csak most került rá sor. Földrajzi bal partján található egy értékes forrás, melyet tábla is jelöl.
Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyúkosi-patak mellett fekszik Kóbor község. Kóbor falu első említése 1206-ból való, ekkor Villa Cowrnh néven említik.
Ezt a "dobozt" is könnyen megtalaltuk Babbercivel eggyütt,, habar eleg
csuszos Volt az ut odaig. Nagyszebenből hazafele, az utolsó felkeresett rejtekhely volt az Erzsébet kútja. Székelykeresztúr közelében található Erzsébet kútja.
A jelenlegi L alakú, manzárdtetős kastély előtt már a 17-dik században volt itt udvarház, jelenlegi nevét a legutolsó tulajdonostól kapta. A történelmi idők során több építkezés is történt itt, 2021 és 2024 között teljes felújításon esett át.
Csíkszépvíz római katolikus temploma 1880 és 1892 között épült Kiss Sándor gyergyócsomafalvi építész tervei alapján, Szász István üvegcsűri építész kivitelezésében, neogótikus stílusban. 1897-ben Murányi Kálmán felcsíki főesperes megáldotta.
Ezt az ureget korbekutattuk, nem is olyan kicsi, konyekig benyultunk de doboz sajnos nincs. Keso delutan indultunk a sirok fele tele voltam varakozassal. Bardóc és Bibarcfalva közt, a Kerekhegyen és a Csutakos tetőn egy 18 halomból álló, kora bronzkori temető van.
Református templom Makfalva Templomáról egykori haranglábjának megmaradt vitorláján olvasható dátum beszél: 1572. Az egykori templom középkori létéről tanúskodik az a leírás, amely Benkőnél olvasható: csinos kőépület, keleti része ódon gót stílusú.
Elek apó kútja egy többtonnás sziklatömbből készített alkotás, melyet a Szeltersz völgyéből szállítottak Székelyudvarhely központi parkjába. Az év utolsó napján, az újévet és Szilveszter barátunkat megünnepelni indultunk a Vargyas völgyébe. Ezt a dobozt nappal keresni nem leányálom.
Egy szép templom udvarán. A kapu természetesen zárva volt, de épp jókor jöttem, mert a templom mellett gyerekek gyülekeztek, felkészítőre várva. Még a templomba is sikerült bejutnom. A jelenlegi római katolikus templom melletti hársfasort kivágták.
A Székely Selters forrásaitól délre, a Bánya-tető keleti oldala alatt, az út mellettt van egy andezit küpübe foglalt borvízforrás.
A Ladók-völgyíd a lóvészi állomás közvetlen közelében fekszik, hossza 112,45 m, a völgy legmélyebb pontja felett a pályaszint 31 m. Jo moka volt :) A talalkozo alkalmaval egyikunk rejtette, a tobbiek pedig megkerestek. Szerénységből meghagytam az üres első helyet.
A múlt század közepén még elég magasan álló romokból egy középkori templom maradványait azonosították, amelyeket Orbán Balázs ismertet: 8 lépés hosszú és ugyanilyen széles poligon záródású szentély, 17 lépés hosszu és 11 lépés széles hajó. Eléggé szomorkás időben indultam a rejtekhely keresésére. Nyári és téli időszámítások találkozásánál indultam útnak, kissé barátságtalan időben biciklizni, de megérte a fáradságot.
A gerincen közelítettem meg a helyet ay antenna felöl. Egy kis keresgélés után kiástuk, viszont az üveg nem volt üres, és ráadásul sajnálatos módon még nem is borral volt tele, hanem vízzel. Ez a Várhegy most már Lövétéhez tartozik, vagy Homoródalmáshoz? Homoródalmás és Lövéte határánál van a homoródalmási Várhegy, amelyen földsáncok nyomait lehet látni.
Csíkszentdomokos kőfallal kerített római katolikus temploma a 18-dik század végén épült, Szent Domokos tiszteletére. A templomot övező kőfal teljes épségében megmaradt, a három ráépített kapubástyával.
Köszönhetően a vendéglőhöz és a parkolóhoz való közelségének, jóízű vizének. A Lobogó borvízforrás Homoródfürdő legismertebb, legnépszerűbb forrása.
Horváth-Béres János fafaragó készítette, ez is egy másolat, másik három Magyarországon van. A Kárpátok őre köztéri szobor Csíkcsomortánban található, az általános iskola előtti parkban.
Remek kilátás nyílik innen a Küküllő vidékére, Firtos, Csombod és Rabsonné felé. Katonáné hegyese, a régi osztrák térképeken Katonanő-tető, a Sokad dűlő legmagasabb csúcsa Makfalva északi határán.
Jókor érkeztünk. Lemaradtunk az első bejegyzésről. No ezt elsőnek találtuk meg. A vadi új vasútállomás előtt vesztegel vakvágányon egy régi és érdekes korabeli igazi gőzmozdony.
Hirtelen ötlet volt ez a kirándulás, a túratársam nem volt még itt, így a Csalhóra esett a választásunk.
Végre sikerült.
Bázis-sósmedencék Homoródkarácsonyfalva Homoródkarácsonyfalvától délkeletre, a Dungó népi feredő közelében, attól keletre, a Csősz patakába ömlő Sós-patakon, két sósmedencét találunk. A Bázis névre keresztelt 50x8 méteres természetes és 10x4 méteres deszkával bélelt úszómedencét helybeliek létesítették.
Csíktaploca északi részén, a Csicsó és Delne felé elágazó országút szomszédságában, az 1912-től felhagyott régi temető mellett áll. A kis kápolnaszerű építményről azt feltételezik, hogy Nepomuki Szent János szobrának lehetett védfala.
Középkori templomáról nincs adat. Vadrózsák körül és drótok között. Vadrozsák és autóparkok közt. Ott voltunk a rejtésnél.
Felső-mező Hagymás-hegység A Felső-mező a Fehér-mező felső, keleti részében található. A borús idő miatt választásunk ma a Hagymás-hegységre esett. Megközelíthető Háromkút felől, a Melegvíz-forrás közeléből indulva, a Mély-völgyön keresztül, a Csúsztatón.