Másodszor jártam ott, elöször el is felejtettem miért is mentem a nagy mászkálás közben. Teljes sebességgel nekicsapódni egy szűz rejteknek? Megvolt az adrenalin plusz, szuper volt. Adrenalin Plus kalandpark - Tivoli tó, Szováta.
A Terkő-nyeregtől délre, az Ördög-hágó szerpentinjeitől délkeletre található a Ködlátó-hegy, csúcsai kilátás nélküliek, erdővel borítottak. Keleti oldala a Terkő-mezővel szomszédos, a délnyugati oldal szintén egy kiterjedt legelő. Túránk végén még kiugrottunk a nyeregbe.
Segesvártól 27 km-re délkeletre fekszik, Szászkézd községhez tartozik, a községközponttól 7 km-re délkeletre van. A helység látnivalója a Haller-kastély 1553-ból. Éveken át csak nézegettem a kastély romjait, de mivel most doboz is van rejtve, megálltam megkeresni.
Első Azben 1332-ben jelentkezik a pápai tizedjegyzékben Abafaya néven, majd 1408-ban ilyenképpen: Abafya alio nomine: Apáthy.
A Maroson átívelő hídon túl a vasutat felszedték, csak a töltés maradt, habár vezetőink felújítást ígértek. Ötletes rejtési modszer. Mivel kocsival közelítettem meg a helyet, körbe kellett kerülnöm. Elsőnek találtam meg, a közelében lakom.
A Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető híd a sárdi hid, a Székelyföld anyaszékének, Udvarhelyszéknek a határszéle nyugatról. A Székelyföldre vezető főútvonalt követve, amint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hegységek közé.
A Kövesdombi forrás az 1848-as sugárút mellett találató, a Válús-kúttól feljebb, az unitárius templom alatt.
Csíki Székely Krónika Vacsárcsi Ezek egyike a helyi hagyományban csíkszentmihályi Sándor-családnak tulajdonított udvarház, melynek maradványai a falunak a Csíkszentmihály felé eső részén levő dombon láthatók. Vacsárcsi első hiteles említése az 1560-as évekből származik, azonban a korábbi történetére több, elsősorban régészeti adat utal.
Befejezetlen baptista templom Marosvásárhely A Hangya-lépcsőnél is nyugis volt a környék, de itt már senki sem járt.
Nem kell belenyúlni, alatta van. Minden második napon leellenőriztem a dobozt, vasárnap is ott voltam. Az első alkalommal amikor próbálkoztam, nem tudtam megközelíteni a feltételezett rejteket. A ferencesek marosvásárhelyi jelenléte egyenes összefüggésben van a reformációval, ami a XVI-dik században teret hódít Erdélyben.
Berevoiescu-menedékhely, állítólag használhatatlan.
Veresvíz Tusnádfürdő Nem volt nehéz, hála az információnak. Megtaláltuk.
Bár itt a sírok már gondozatlanok, és az egész temetőt felveti a növényzet, talán épp ezért is, érdemes felkeresni. Kisbacon temetőjével átellenben, egy dombon található a falu régi temetője.
Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való.
Régi Olt-fahíd Hévíz Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla. A hévízi Olt-híd újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal.
A mai templom az ősinek közvetlen utóda. Megvan a hely, csak megint egy bezárt vártemplom. A 2018-as Geotrekking majális második napján, az apácai Tolvajos-barlang bejárása után érkeztünk Nagyajtára. Családunk egyik tagja néhány hónappal ezelőtt részt vett a felújított templom bemutatásán.
Az Öcsém-tető sziklafalának lábánál húzódó kőfolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböt Vigyázó-kőnek nevezik. A csucson osszefutottam egy masik csapattal, igy egyutt talaltuk meg a ladat. Az Öcsém-tetőről ereszkedtünk le ide és kerestük meg ezt a geodobozt. Egy novemberi Eke túrán kerestük meg a dobozt.
A csíkfalvi unitárius temetőben nagyméretű, különös alakú, régi, megdőlt sírkő található. A sírköveket nem láttam, nem is volt sok időm. Kerestem a sírköveket de nem találtam meg.
Radák-Pekry kastély Magyarózd A Marosludastól 15 km-re, délre, Magyarózdon áll az a szabályos, négy darab, kerek alaprajzú sarokbástyás későreneszánsz kastély, amelyet régi építőiről Radák-Pekry kastélynak is hívnak.
Mezőcsávás Marosvásárhelytől 14 km-re északra, a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A rejtővel közösen, egy kis, késő délutáni kincskereső-, ellenőrző-, rejtekhelyfelderítő kiruccanásra indultunk. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.
A XIII-dik században épül román kori háromhajós bazilikatemploma, a XV-dik században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is.
Jézus szenvedéseit örökíti meg 14 megállón keresztül, székelykapukkal és domborművekkel. Vagyis ilyen maflának mint én, születni kell. A székelyvéckei Székely Kálvária Erdőszentgyörgytől 15 km-re, festői környezetben, Székelyvécke határában található.
Csemő rétláp A torjai Büdös-barlang egész Erdély leghíresebb mofettája. Tusnádfürdőről indultunk a Bálványosfürdő felé vezető úton. Én is így jártam. Teljesen szabályos a leírások alapján keresni a rejtekhelyet, akár gps nélkül is.
A Daniel-kastély az erdővidéki Olasztelek központjában található, reneszánsz stílusú épület, a falu egyik legfontosabb műemléke. A kastély helyén már a 16-dik században állt egy udvarház, mely 1609-ben került a vargyasi Dániel-család birtokába.
Tusnád falu központjában lévő múzeumot a Csíki Székely Múzeum működteti. A kiállítás tervezését és kivitelezését a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az Ars Topia Alapítvány vállalja magára, bonyolítja le magyarországi és erdélyi iparművészek, diákok közreműködésével és a helybéli lakosok, mesteremberek részvételével.
A Vargyas-szoros legnevezetesebb barlangja az Orbán Balázs barlang (Kőlik, Nagybarlang, Almási barlang), melyet az elmúlt évszázadok folyamán számos híresség – Jókai Mór, Wesselényi Miklós, John Paget meglátogatott. Megtaláltam ezt a dobozt is. A szentegyházi sziffesek csapatához csatlakozva vezetett végig a barlangon Mihály István, hogy magam is elképedjek, milyen kicsi lyukon is át tud bujni az emberfia, ha muszáj. A Vargyas-szorost Homoródalmás felől közelítettük meg, egy személyautóval jól járható makadám úton.
A Szépvízi tároló rejtekhelyén mikor belőttem a következő célpontot, ami a Kis Pogány Havas volt, úgy döntöttem, nem megyek vissza Szépvízre, toronyiránt rövidebb. Végre elértünk a kitűzött célhoz. A Szent László emlékhely magába foglalja a Szent László kápolna konzervált romjait, Szent László kövét, valamint Szent László kútját és az újonnan épült haranglábat.
Szeltersz egyik nevezetessége a nádasszéki sósfürdő, vagy banyaúsztató - Balázs József- vagy Fekete-fürdő néven is ismerik. A Vargyas-patak jobb partján elterülő sós lápon alakult ki.
A Várhegy tövében, a Kis-Nyárád völgyében található a Tündérek forrása. Miután megkerestem a Nagy-ág mellékénél elrejtett geodobozt, a nap második kipipált rejtekhelye a Tündérek forrása volt. Az út meglett (fentről jöttünk), a pötty meglett, a fa is meglett, a doboz sehunn a fában. Kis körutunk alkalmával ugy gondoltam több dobozka is előkerül, talán az én hibám is, hogy nem igy lett.
A Maros megyei római határszakasz kutatása során számos, a védelmi vonalhoz tartozó lelőhelyet azonosítottak. A Google térképen kinéztem, hogy a rejtekhelytől keletre egy út vezet fel a gerincre. Amint a leírásban is írja, itt csak egy római őrtorony helye található.
Bronzból készült vármakett, a marosvásárhelyi várban levő múzeum mellett, mely a vakok és a gyengénlátók számára készült. Kitapogathatók rajta a vár műemlékegyüttesének elemei, a várfalak, a sarokbástyák, a református templom.
Tematikus park, amely látványos formában mutatja be az év 12 hónapjának legendáit. Házikók finomságokkal, játszóhelyek, vendéglő, előadások gyerekeknek.
Kirulyfürdő egyik legszebb helye a Sólyomkő, a jobb sorsra érdemes volt pionírtábor felé emelkedik, mintha vigyázna rá. Elindultam rejteni a Hargitára, a Király kútja nevű forráshoz, a Kékvíz-patak fejébe. Légvonalban vágtunk neki az útnak. Nagyon elnyerte tetszesemet ez a hely, pedig nem mondhato sem tul impozansnak, sem a panorama nem vetekszik a szelesvasznon lathatokkal, de valamiert nagyon megfogott.
A helybeliek kankósdinak vagy kápolnavirágnak nevezik a nárciszt. Az oroszhegyi nárciszrétek a falutól északra vannak, a Mákvára dombjától észak felé haladva, körülbelül 950 m tengerszint feletti magasságban.
Barcaszentpéter és Hermány közötti dombon, a rezervátum táblájától, ami ismerteti az itt fellelhető érdekességeket - tavaszi hérics, törpemandula, vadjácint, stb, a most viruló árvalányhajas réten felsétálsz az erdeifenyők közé. A rejtek közelében én nem láttam ösvényt, kétágú fát viszont többet is. Türelmesen megvártuk, amig elvonult a júhnyáj. Egy szóval sem mondtam, hogy nincs ösvény.
Mikes- és Apor forrás, Tusnádfürdő. Az első "Relytekhely-vadászat Erdélyben" találkozó második napjának reggelén találtam meg ezt a dobozt. Az elsot az eso akadalyozta. A tusnádi IV.
