A 25-30 méteres sziklák tetejéről ráláthatunk az alattunk levő völgyre, a környék erdeire, valamint Hargitafürdőre. Piricske északi végében, gombaszedés közben, egy sziklakilátóra bukkantunk.
Református templom Réty Réty református templomát az évszázadok során kétszer ujították fel, először a 16-dik században, majd a 19-dik század második felében. Kellemes nyarias idoben kerestuk fel a regeszeti asatasairol hires Dobolyka teton allo templomot. Megtaláltam a dobozt. Kellemes időben egy kis Mikulásnapi körséta keretében kerestem rá a dobozkára.
A özelben egy különleges formájú tölgy maradványa van.
A fiatfalvi templomot közösen használják (ami ritkán fordul elő) a reformátusok és az unitáriusok, a feljegyzések szerint 1726 óta. 1783-ban ezt írják róla a templomhasználat szabályzatában: oly régi, hogy arra senki sem emlékszik - oklevélben először 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát a reformátusok és unitáriusok között.
Feltételezik, hogy még a szász telepítés előtt, a XI-dik században, a Kőhalom feletti hegyen, királyi vár volt. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. De visszajon. Mogorva munkasok kiutasitottak az udvarrol, s elment a kedvunk.
Miklós borvíz, a Borvizek Tanösvény térképen Rossz borvíz.
Római őrtorony Libánfalva Köszönöm a tippet. Ha a Felhasználói felületen, az Adataid linkre kattintva beállítod a lakhelyed koordinátáit. Hisz nem messze lakom tőle, de nem is sejtettem, hogy mi rejtőzik ott. A Csíkszereda és Csíkszentlélek közötti út jobb oldalán, közel a falu kijáratához, a legmagasabb ponton áll az 5,5 m magas és 2 x 2 m alapú emlékmű.
Az oltszemi fürdőközpont az Olt lankáján helyezkedik el, megközelíthető az E12 országútról, ahonnan az oltszemi Mikó-kastély melletti utcába kell letérni, majd átmenni az Olt hídján. Jól ismertem a helyszínt, így nem kellett keresnem a letérőt az országútról az oltszemi fürdőközpont felé. Egy csendes vasárnapi fürdőzéssel kapcsoltam össze a doboz keresést. Most sem volt szerencsénk az idővel.
Egy augusztusi napon felkerekedtem, hogy bejarjam Tusnadfurdot. Kicsit ingatag a híd, de kárpótolt hogy elsők vagyunk.
Kájoni János mellszobra Ferences kolostor Csíksomlyó Az igazság, hogy nem lehetett felhőtlenül keresgélni, mert tényleg sok az ablak meg aztán szombat lévén, eléggé forgalmas volt a hely. Tíz perccel este 8 óra előtt érkeztünk, szerencsére a ferences kolostor bejárati ajtaját nyitva találtuk. A csíksomlyói ferences kolostor udvarán állították fel 1972-ben, a szerzetes rendház egykori tudós papjának Kájoni Jánosnak (1627 - 1687) a mellszobrát.
A temető tiszta és rendezett, a területén több jelentős, családi kripta található. A gyergyóremetei katolikus temető a Szent Lénárd plébániatemplom közelében, attól dél-délnyugatra található.
Benkő Károly idejében épül fatemploma, mai temploma 1842-ből való.
1426-ban Zsigmond király kiváltságokat ad Berecknek, hogy a határ menti helységbe települőket csábítson. Kedves kis város, szép és érdekes a környék. Ekkor szászok is települnek ide, ami bizonyossá teszi, hogy temploma is van, mert a szászok mind katolikusok voltak.
Sólyomkő-tető Gorzafalva Bár a kis tetőről nem a legjobb a kilátás, a környéken érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel, ezért érdemes ide kikapaszkodni. Újabb mászás után túránk legmagasabb pontjára értünk. A Kalaposkő-sziklát keresve, egy adott pillanatban a Sólyomkő tetejére értem.
Azóta is az ide látogató turisták érdeklődésének a központjában áll. Át kellett verekedjük magunkat egy villanypásztoron, kétszer is, mig kiértünk a tetőre. Dani Gergely esperes-plébános a hetvenes években (1974) római-katolikus templomot épített a csángóknak.
A Déllői-borvízforrás közeléből sárga kereszttel jelzett túraösvény kapaszkodik ki a Csere bércére, másnéven Bükkdombra. Ahogy kiérünk a tetőre, néhány kettős fenyőfa hívja fel magára a figyelmet.
Az egykori Udvarhelyszék legmagasabban fekvő településeSzékelyuvarhelytől 12 km-re, az 1009 m magas Őrhegy déli lábánál, a Bosnyák- és a Ballé-patak völgyfőjében fekszik.
A Bözöd és Gagy közötti vízválasztó gerincén van egy tanya, ahol valószínűleg a kommunisták által kitaszított emberek, családok éltek, akik ott helyben, a kert végében, temetkeztek is. Megkerestük a gyerekekkel. Bözöd felől érkeztem, egy kocsit eléggé próbára tevő úton.
A csíkszentimrei temető bejáratánál levő kőkereszt az 1700-as évek nagy pestisjárványára emlékeztet. Székelyföldön sok kereszttel találkozik az ember. 1708 végén Moldvából behurcolták a pestist Gyergyóba.
A Csíkszeredát Szépvizzel összekötő országútról nézve csak templomtorony jelzi, hogy a dombok mögött település húzódik meg. Sajnos a ládát nem találtuk meg, de addig kerestük a "rács mögött", hogy a szomszédnak is feltűnt. Hamarosan ellenőrzöm és ha tényleg eltűnt a doboz, teszek újat. A feltett kép alapján a kerítés mögött kerested, a rejtekhely pedig nem ott van.
Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV-dik századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét. Feltételezik, hogy hajója gótikus kor előtti és csak a szentélyt újították, illetve építették teljesen újjá a gótikus korban.
Oroszlános emlékmű Vargyas A vargyasi Elesett hősök emlékműve, vagy helybeli név szerint Oroszlános emlékmű, a Fő út és a Temető utca kereszteződésénél található, 50 m-re északra a Polgármesteri Hivataltól. Tervezője Tompa József, 1931-ben állították fel.
Széles-, vagyis Szelesel-tető.
Kapuzáb Fehéregyháza A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban. Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.
Fenyéd felől gépkocsival közelítettük meg a rejtekhelyet, majd az antennától korulbelul 500 méterre gyalog vágtunk neki a meredek oldalnak.
Székelypetőfalva határában található Fortyogófürdőnek már az 1800-as években nagy látogatottsága volt. Ez az a doboz, amelyiket már messziről látni véljük.
A XVII-dik század végén örmények telepednek Szépvízre, akik katolizálódnak és 1785-ben örmény szertartású plébániát szerveznek. Mai templomuk 1781-ben épült, az utolsó örmény plébánosa 1959-ig Bodurján János volt, azóta vasárnaponként a római katolikus plébános tart szentmisét.
A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre. A homoródi iszapvulkánok (helyesen iszapforrások) Homoród (Hameruden) település, a Geréd (Griedenreeg), és a Szenes-tető (Kohlenreeg) között találhatók.
Ez a hely része lehet egy Sólyomkő-körtúrának, a következő útvonalon: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó. A kilátótól az ösvényen továbbhaladva megcsodáltuk a Kalapos-követ, majd rábukkantunk a "kényelmesen belakható" nagy-kőüstre.
A Csíki-havasok hasonló nevű hegye alatt található Lápos-remetelakot egy szerzetes építette 1737-ben, majd 1850-ben egy tűzvész martaléka lett. Ami az épületből megmaradt, azt a Lápos falu templomához szállították.
Erdőfülén felül egy határrészt a Kormospatak völgyében Faluhelynek neveznek. Kuldok egy par kepet is tobbek kozott. Ha a Kormos-patakon át közelítjük meg, akkor a kápolna mögött egy fa odvában van elrejtve. Száldobos felől közelítettük meg.
Sziklavilág Tiszest falutól, románul Parau Boghii, délnyugatra. Egy sziklacsoport alkotja, mely a Tiszest-patak forrásvidékén helyezkedik el.
Zsidó-temető Kézdivásárhely Egykori szélmalom Homoródremete Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Messze környéken nem látni hasonló épületet. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba.
Ott voltunk a rejtésnél. Szép, rendezett a templom és környéke.
A Patkó-kő lábánál, a csúcs alatt, van egy különálló sziklatömb. A pusztából, a csúcsot célozva is ki lehet kapaszkodni ide pár perc alatt, de kényelmesebb és érdemesebb kelet irányból megközelítve végigsétálni a pompás sziklafal alatt.
A Zete-tanösvény egyetlen pontja, ahonnan tiszta időben jól látszanak a Görgényi-havasok. A Dél-Görgény a Bucsin-tető és Libán-hágó között húzódik, főbb csúcsai a Somlyó, a Hegyeshegy és a Csomafalvi Délhegy.
A Fantanele-tisztáson egy modern menedékházat találunk, melyhez teraszos vendéglő tartozik. A menedékház megközelíthető Durau üdülőből a piros sáv turistajelzés mentén, vagy a Duruitoarea-vízesés érintésével a piros kereszt jelzést, majd a sárga háromszöget követve.