Német Nemzetiségi Tájház Újbarok 4,8 km-re, Római Katolikus templom Újbarok 4,87 km-re, Kitelepítési emlékmű Újbarok 4,92 km-re, Kálvária Szár 5 km-re, Körtvélyesi kilátó Tatabánya 5,9 km-re, Csabdi templomrom 6,05 km-re.
Teleki-Tisza-kastély Nagykovácsi 1880-as években első állandó lakója, Tisza Lajos közmunka- ésközlekedésügyi miniszter, az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítési biztosa építtette át Benedicty József tervei alapján. 1840 körül építtette klasszicista stílusban vadászkastélynak még valószínűleg a Wattay-család, 1920-as években kapta mai formáját.
A Rákóczi-törökmogyorófa a romhányi Rákóczi tanösvény harmadik állomásán áll, Romhány délnyugati szélén, a Bereczki Máté utca 11 szám közelében - megközelíthető a kék kereszt jelzésen. Balogh András leírása alapján 1932-ben a fa törzsének kerülete 2,56 m, 1940-ben 2,6 m, 1960-ban pedig 2,7 métert mértek.
Bakony Szíve és Makarenkói Plafon Cuha-völgy A Cuha-völgyben kiépített Bakony Szíve (100 m, B) és Makarenkói Plafon (60 m, E+) vasalt útvonalak beszállási pontja egymás mellett található. A két útvonal tetejéből ereszkedik le a lemeneti ösvény 80 m hosszú, B nehézségű Lemenet útvonala.
A Szurdik Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgye, 650 m hosszú, 40-60 m széles, és helyenként 30 m mély. Keskeny út vezet benne, az út melletti homokfalba borospincéket vájtak, ez a Nyúli pincesor, ahol ideális a hőmérséklet a bor érlelődéséhez.
A tatai Kálvária-domb sziklafalán kiépített vasalt utakat 2023 májusában nyitották meg. A tatai várban működő Kuny Domonkos Múzeumban most egy új, ideiglenes kiállítás is bemutatja a tatai Kálvária-domb földtörténetét és az itteni őstenger világát. Inkább gyerekeknek és kezdő felnőtteknek ajánlott, bár van rajta egy érdekesebb, 10 m hosszú butáni híd is.
A Boldog Mórról, az egyik első magyar származású főpapról elnevezett, 18 m magas kilátótorony a Pannonhalmi hármas halom legdélibb magaslatán áll, a pannonhalmi főapátságtól dél-délkeletre, 257 m tengerszint feletti magasságban.
A Hármas-szikla, egy érdekes és látványos sziklaképződmény, Esztergomtól keletre, a Sípoló- és a Nagy Széman-hegy közötti völgyben található. A négy tömbből álló sziklacsoport mellett egy kettős keresztet is felállítottak.
A kőgomba különböző oldalairól nézve egyebet mutat, így például az egyik oldalról ET (a földönkivüli) fejéhez hasonlít. A Gomba-szikla Piliscsaba déli szélén található, több hasonló sziklaképződmény társaságában.
A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között. 1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz.
A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült. A 2015-16-ban épült, Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, a 495 m magas Hármashatár-hegy csúcsán.
A Strázsa-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Esztergom-Kertváros közelében, a Pilis-hegységben található. A kilátó a 233 m magas Kis-Strázsa-hegy tetején áll, egykor világítótoronyként működött, fontos stratégiai pont volt.
A Tamás-szikla, más néven Halál-, Ördög-, vagy Lovas-szikla, a tatai Öreg-tó nyugati partján található. A legenda szerint a sziklatömb a közeli domb tetejéről gurult le, és maga alá temetett egy lovast, aki azóta is alatta pihen.
A Barátok vára egy két részből álló, árkokkal körülvett földvár, a Sokorópátkától délnyugatra található, 260 m magas Harangozó-hegy északi lejtőjén. A vár északi végétől északra, 80 m távolságra, építmény alapfalaira utaló nyomok vannak.
Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-). A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható.
A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja. A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található.
Az Óbarok községtől északra elhelyezkedő Öreg-Kőszikla-tető 225 méteren levő csúcspontjától körülbelül 100 méterre nyugatra található egy kisebb, piszkosfehér színű, lépcsős-teraszos alakú sziklatömb. Nevezik Fehér szikláknak, Öreg-szikla mészkőfalnak, Öreg-kősziklának.
Az Ariadné Fonala (Cuha-völgy) vasalt útvonal 130 m hosszú, D nehézségű, szintkülönbsége 40 m, 30-60 perc alatt teljesíthető. Az útvonal érdekes vonalvezetésű, változatos sziklakörnyezetben található, egy 7 méteres és egy 23 méteres vietnámi híd is van rajta.
Délnyugati peremén egy látványos, északnyugat-délkelet irányú mészkővonulat szegélyezi. A 305 m magas Lóingató-hegy (igen, ez az eredeti, történelmi helynév) Óbarok községtől északra, illetve a vele egy közigazgatási területet alkotó Nagyegyházától keletre található.
A Tündér-szikla a Budai-hegységben található, a 383 m magas Tündér-hegy gerincéből emelkedik ki, nevét a tündéri panorámáról kapta. Látható innen az alattunk levő Zugliget a Hunyad-orommal és a Fácán-dombbal, felettünk a Normafal és a János-hegy, valamint a Nagy-Hárs-hegy irányában a Pilis.
A kislődi Csalános-völgy alapkőzete mészkő, itt helyenként szép mészkősziklákat találunk. A környék néhány sziklája a Hámor, a Vörös-szikla, a Kepe-kő, a Csalános.
A Kós Károly-kilátó 2015-ben épült, Csóka Árpád tervei alapján, a Zebegény feletti hegyoldalban. A fából készült kilátó tetejéről szép kilátás nyílik Zebegényre, a Dunakanyarra, a Pilis és Burda vonulataira, a Börzsöny délnyugati tömbjére, valamint a Visegrádi-hegységre.
A hatszögletű, 17,5 m magas építmény legfelső kilátószintjéről szép kilátás nyílik a Balaton keleti és északi partjára, illetve a Bakonyra. A 228 m magas Somlyó-hegy tetején álló, rossz állapotba került kilátót 2015-ben Alsóörs alapoktól újjáépítette.
Megközelíthető Pilisvörösvárról, a Szabadságligetről indulva, a sárga kereszt, majd sárga sáv jelzés mentén. A Sas-szikla egy kiterjesztett szárnyú sasra hasonlító sziklaalakzat, mely Piliscsaba és Pilisvörösvár között található.
Csókakő vára a hasonló nevű település látnivalója, Fejér vármegye egyetlen fennmaradt középkori eredetű vára. A 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklafennsíkon, a Vértes-hegység szélén épült, a Gaja-patak völgyében áthaladó utat ellenőrizte.
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
Petőfi-pihenő Pomáz Pomáz felett a Kő-hegyen áll 1958 óta, útban a Czibulka János Turistaházhoz. Látványos panoráma a Budai-hegységre és a környező településekre egy 100 méter magas sziklameredélyről.
A közepénél, a sziklafalhoz érve, kiágazik belőle az E nehézségű, de rövid, 30 m hosszú Lali Király útvonal - ugyanitt ki lehet szállni a lemeneti ösvény irányába. A Megalománia (Cuha-völgy) vasalt útvonal 250 m hosszú, nehézsége D, készült 2021-ben.
A Velencei-hegység Magyarország legöregebb tájegysége, gránit alapkőzetű, mely itt elszórtan, sziklacsoportokat alkot. A Pákozdi Ingókövek természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd községtől északra található.
Ez a via ferrata 350 m hosszú, a szintkülönbség 100 m, C nehézségű, 30-60 perc alatt teljesíthető. Az emlékút Magyarország (jelenleg) leghosszabb vasalt útvonala, Bucsek Henrik hazai hegymászónak állít emléket.
A Pilis egyik legszebb bükkösén keresztül lehet megközelíteni a sziklaormot, lábunk alatt pedig a Pilisszentléleki-medence terül el.
Bencés apátság romjai Vértesszentkereszt A vértesszentkereszti apátság egyik legjelentősebb magyarországi román kori emlékünk. A XIII-dik században ereje teljében lévő Csák-nemzetség idején élte virágkorát a Vértes erdeiben lévő kolostor, amely közel egy hektáron terül el.
Az Ördögoltár-szikla, más néven Csabai-torony, egy különleges sziklaalakzat, mely a Budai-hegységben, Piliscsaba déli szélén található. A legrövidebb megközelítési lehetőség a Kálvária utca délkeleti végéből, a Haláltábor forgatási helyszínének közeléből.
A Budakeszi-árok által nyugatról övezett hegy több pontjáról is jó kilátás nyílik Budaörs, illetve Budapest felé. A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek délnyugati nyúlványa, 288 m magas, Budaörshöz tartozik.
Az 1760-as években, győri mesterek által épített főúri kastélyból csak a bejárati rész maradt meg, rajta az Eszterházyak családi címere látható. Az eredetileg fazsindelyes, impozáns épület átvészelte a második világháborút, de 1947-ben padlástűz miatt leégett, elbontható anyagát elhordták.
A vár megközelíthető a Hunyadi utcán keresztül, a várhegy alatt parkolni is lehet. Nógrád vára Magyarország egyik legrégebbi kővára, romja a Lókos és Feketevíz patakok mellett található, egy vulkáni eredetű domb tetején.
Neve a német nyelvterületen gyakori Ramsberg, azaz Medvehagyma-hegy részfordítása lehet. A Visegrádi-hegység eme csúcsát a Rám- és a Ferenczy-szikla koronázza, szép panoráma a Dobogókőre és a Prédikálószékre.
A Várgesztes felett álló gesztesi vár volt nemzetségi vár, királyi vadászkastély, magyar és török végvár, kőbánya, menedékház és turistaszálló. A vár egykor két részből állt, egy külső védőfalból és egy belső várból, ez utóbbi falai állnak még ma is.
A Tethys-alagút Veszprémben, a Szent István-völgyhíd közelében és attól délkeletre, a Harmat utca és a Séd-patak között helyezkedik el.
