Ezeknél a zsombolyoknál sajnáltam, hogy nem voltunk többen és kötelekkel felszerelve, mert le tudtam volna ereszkedni, vagy legalább is probálkoztunk volna.
A Bélavár a természet remekműve, egy majdnem 800 m-es szintkülönbségben kiemelkedő sziklaóriás, bércek halmaza. Szep oszi fototura tetejen a hab a geolada volt. Újabb kudarc a kincskereső pályafutásom alatt, sem gerenda, sem rejtek, pedig tutira mentem. Mondhatnám, hogy se Bélát se várat nem találtunk.
Megnézem ha arra járok. Meg egy ejszakai talalat. Mire ide értem már csak a csókák lökdösték egymást a fák tetején. Az újtordai templom építésének idejéről nagyon régi adatot őrzött meg Torda megye levéltára, eszerint 1204-ben épült Szent László tiszteletére.
Párkány-kitörés Nagy-Kojba Kis-Kojba Bejárata a vidéken a legnagyobb, 74 m széles és 47 m magas. A Nagy-Kojba barlang a Bihar-hegység legmagasabban fekvő telepe, a neve után sziklafalakra utaló Kőház település északi végénél található.
Lengőhíd Alsószolcsva Régebb, mikor még közlekedett az Aranyos-völgyi keskeny nyomtávú vonat, a Mokanica, az Alsószolcsvára érkező kirándulók a megállótól egy lengőhídon keresztül rövidíthettek a Szolcsvai búvópatak-barlang felé. Gondolkoztam, hogy miért nem függőhídnak neveztétek, de aztán amikor átmentem rajta, megértettem. Pótoltam a hiányzó dobozt, de mivel a híd közelében lévő ligetben a csutakok áradáskor víz alá kerülnek, úgy gondoltam, hogy a hídfő betontalpában jobb helyen lenne a doboz, és áradáskor nem mosná el a víz. A megtalálás igazolását, a megtalálót ábrázoló fotóval, elfogadom.
Nem hittem volna, hogy ekkora sikernek fog orvendeni ez a lada. Habár a kék kereszt jelzésen már ezerszer. Esetleg ha tobb es minosegibb informacioval rendelkezel a faval kapcsolatosan, nem bannam ha kozze tenned. A kolozsvári Bükk erdő egyik régi érdekessége a Csodaszarvas fa, amelyről dr Xántus János jópár évtizede irt egy cikket fénykepes ilusztrációval, amelyet sajnos nem sikerult fellelnem.
Szent György laktanya (kaszárnya) - Hunyadi (Stefan cel Mare)-tér 3.
Édenkert-kilátó A Kék Lagúna elnevezésű tó Egeres községtől észak-keletre található, a Szilas-tetőtől északra, a Kaolin- és Csókás-patakok völgye között. A szólóban megrendezett kerékpárkirándulásom Sztánáról, a Varjuvártól ide vezetett.
A Kolozsvár melletti EKE-forrás a Szelicse és Kolozstótfalu közt elterülő erdőben, a Hideg-hegyen található. Igaz, reggel esőben indultam el, de az EKE-forrásnál már sütött a nap. A szelicsei karsztfennsík tanulmányozása közben megszomjazva tértünk le a forráshoz. Megtaláltuk a ládát.
Dragan-völgyi gát Magassága 120 méter, a tetejének a hossza 424 m, a vízgyűjtő tó területe 292 hektár, gondolom, hogy maximális vízállásnál. A Nagy-Sebes (Dragan) völgy és a Kis-Sebes völgy találkozásánál épült a Dregan-gát.
Kerek tisztás Hója-erdő Kiterjedése körülbelül 295 hektár, legmagasabb pontja 506 m-en található. A Hója egyben hegygerinc és erdő is, Kolozsvártól, illetve a Törökvágásnak nevezett, természetes módon képződött hágótól nyugatra található.
A Rosia patak szurdokvölgyében több kisebb, érdekes barlang található. A legújabb technológiával berendezett és kivilágított Farcu kristálybarlang legszebb része a kristálygaléria. Egy kisebb csapattal tettünk látogatást a barlangba.
Galbina-kőköz Az Ákos nemzetségbeli Illyei család 1292-ben kapott engedélyt rá, hogy területére románokat telepítsen. Guraszáda, Dévától 30 kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján, a 7-es főút mentén fekszik.
Mammut-csúcs Tócsa-tó Torda Tovább sétáltunk a tavak környékén. Itt már több sikerrel jártunk mint a Fülemüle-tónál, a rejtek nem volt kirámolva, csak a csigák által megrágva. Tócsa-tó - Torda.
Sziklaszoros Kisgyógypatak Kisgyógypatak (románul Geogel) falutól keletre, az azonos nevű patakon, van egy kiépítetlen, vad szoros. A szoros egy rövid és egy még rövidebb szakaszból áll.
A rotunda, egykor plébániatemplom, a református templom kertjében áll, a paplak közelében. Algyógy legértékesebb épülete a körkápolna - a közelmúltban elvégzett régészeti feltárások szerint a kicsiny kerektemplom a 11-dik vagy a 12-dik században épült, s így a legkorábbi kerektemplom Erdélyben.
Láttunk egy szép rókát, de sajnos olyan gyors volt, nem sikerült utolérjük :) A rejtek és a doboz is egy kis mászás után meglett. Kerestem, de nem találtam meg.
A Vlegyásza csúcs 1836 méteres magasságával a Nagy-Bihar után az Erdélyi-Szigethegység második legmagasabb csúcsa. Nem kerestétek meg véletlenül A világ tetején nevű geodobozt?
Római erődítmény Zutor Oklevelek szerint a várat a tatárjárás után emelték a Borsa nemzetség parancsára. Mindhiába kerestük a dobozt. Bár több alkalommal meglátogattam már a várat, ezúttal meg szerettem volna találni az itt elrejtett geodobozt. Valóban nem szeretném, hogy az aranyos csigalépcsőt szétszedjék a kincskeresők.
Fatemplom Almásszentmihály A reformáció előtt Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt, amint azt a falu neve bizonyítja - 1658-ban még áll. A XVII-dik században pusztulhatott el temploma, híveivel együtt.
Ferences templom és kolostor Torda Az együttes lényegében két épületből, a templomból és a szentélyhez derékszögben csatlakozó kolostori lakóépületből áll. Ótordáról Újtordára a kolozsvári úton menet körülbelül félúton áll a szerény megjelenésű, nem túl nagy méretű ferences kolostor.
A császár bükkfája Muncsal Betula Pendula Kolozsvár Egy kellemes délutáni séta közben megtaláltuk. Megtalaltuk kedvesemmel ezt a ladat. A várossétám alkalmával megtaláltam ezt a mikro-geodobozt is. A középkori Kolozsvár egykor körülbelül négy kilométeres várfallal volt körülvéve, bástyáinak (tornyainak) száma pedig meghaladta a 20-at, és mindegyiket más céh védelmezte.
Tordatúrról indultam, és mivel a doboz a nyugati oldalon van, ezért az én választásom is erre az oldalra esett.
A Havasgáldi-szoros kőgörgetegei felfelé, nekem már elég fárasztóak.
A kolozsmonostori templom dombja mögött, északnyugatra, a Kisszamostól (Malomárok) északra álló épület. Megtaláltam (másodikként) a parkban levö dobozkát. Ismerőseim rokonait vártuk haza, de késett a repülőgép.
Remeteiszoros falu Remeteiszoros falu, románul Cheia, a Remetei-sziklaszoros felső végénél található elhagyott, kihalófélben levő falu. Amilyen szép a falu környéke, ép olyan nehezen lehet megközelíteni. A dobozt nem tudtam megkeresni az ottani gyerektől meg leánykától.
Kb 20 évvel ezelőtt többször is jártam itt, de nem tudtam a vízesésről. A dobozt nagyon könnyen megtaláltuk a rejtekfotó alapján, aki tudja hogy mit kell keresni az kb 15 méterről láthatja.
A Csáklya-kő a Torockói-hegység egyik elszigetelt, olisztolitként beágyazódott és szelektiv erózió során felszinre került mészkőcsúcsa. Hogy magunk is gondolkodtunk egy virtuális pont elhelyezésén ezen a helyen. Ez a geokopacz03 utazó vakond be van jelentve a geokrety. Errol volna szo.
Ferences kolostor és templom Körösbánya 1390-ben jelentkező, bányára utaló neve bányászok idetelepítését feltételezi. A torony a jelenlegi állapotában alacsonyabb a templomnál, mert a tetejét leborította a vihar. Valóban, a XIV-dik században bányásztelepítésre kerül sor Körösbányán is.
Ticuiata-szikla Csáklya-szoros Csáklya falu közelében, a La Pietri nevű helyen több lelőhely található, például a Ticuiata, a Ierboasa, a Sasa, és a Mariuta. Miután visszahelyeztem a "dinoszauruszt" megmásztam a Csáklya hasadék másik szikláját is. A Csáklya-szoros környéke régészeti lelőhely, bronzkori halomsíros temetők találhatók itt.
Az Erdélyi Érchegység déli részén, Feredőgyógy településen olyan szénsavas források törnek a felszínre, amelyek környezetükben jelentős mennyiségű mészanyagot halmoztak fel. Már az ókorban felismerték a termálvíz gyógyító hatását, ezért a rómaiak komoly fürdőt alakítottak ki a mészkőtufában. Kihasználva a természetes úton létrejött forráskrátert, a langyos források feltöréseinél, a mésztufában, a rómaiak fürdőmedencét alakítottak ki.
