Egyik látványossága a város főterén található iszapvulkán maradvány. Ugyan tudtam róla, de tiszta véletlenül kerültünk a Pokolsár közelébe. Kovászna híres székelyföldi gyógyüdülőhely.
A villához a tömbház utolsó emeletéről egy vaslétrán lehet feljutni. A brassói Ragadó negyedben, a Rózsák partja mellett, egy nyolcemeletes tömbház tetején, egy kis villa található - hihetetlen, de az építkezés törvényes.
Tényleg egy egészen más sziklatömb mint a Bucsecsben megszokottak. Az Omul-csúcsról ereszkedtünk le, és mielőtt "hazafele" vettük volna az irányt, felkerestük a Török mecsetet.
Tartalmas kis Fogarasi tura alkalmaval 5 odszor vagy 6 odszor jutottam fel a Negoi csucsra. De nagyon nehéz túránk volt b_istvan-nal.
Árvaleány-templomnak is nevezték a régiek, mert a hagyomány szerint három árva leány építtette, akik a templom oltára alatt vannak eltemetve. A Szent Bertalan-templom a Gespreng (Fortyogó-hegy) alján áll.
Nagy-Szombatfalvi-nyereg, románul Fereastra Mare a Sambetei.
Tündérvölgy-vízesés - Kovászna.
Alsóvenice 1235-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa Konrád, aki ellen és több erdélyi pap ellen panaszt emel Raynald erdélyi püspök.
A királynő emlékére egy kopjafát állítottak itt. Az Erzsébet-kert a bencefalvi falurészben fekszik, Erzsébet magyar királynéról kapta a nevét.
A Zerge-nyereg fontos turisztikai csomópont, innen lehet továbbmenni a Fogarasok gerincének keleti része felé. A Zerge-nyeregbe mentem el a ládától egy pár méterre. Boér Imre vagyok Kolozsvárról. Nagyon jo a kilatas, es hetkoznap is sokan voltak a to korul, az esos ido ellenere.
Ez a régi kőhíd Sepsiszentkirály határában található, egy jó km távolságra a Baróti hegység gerince felé. Meglett, akarva-akaratlanul elsőnek. Jártam már Sepsiszentkirályon, de erről a régi kőhídról nem tudtam idáig. Ez tényleg egy nagyon szép régi kőhíd.
1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
Na, szóval. A bodoki tetőről visszafele, megkerestük ezeket a kőgombákat, és természetesen a geodobozt is. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára.
A Nagy-Királykő fűrészfog alakú gerince a Pásztor-orommal vagy Pásztor-csúccsal tetőzik, 2238 méteres magasságban.
Nekem szivem szerint ez a rejtek nem volt nagyon felemelo. Ahogy értesültem erről az új rejtekhelyről azonnal elővettem a túrabakancsomat.
Szent László-köve Bodzakrasznai-szoros A Szent László-köve Kovászna és Bodza megye határán, az egykori Magyarország és Havasalföld államhatárán, a Bodzakrasznai-szorosban magasodik a szurdokvölgy fölé. A nevezetes szikla egy darabját lerobbantották annak a műútnak a korszerűsítése közben, melyet eredetileg 1876-96-ban építettek az addig járhatatlan szoroson keresztül.
Orbán Balázs és Entz Géza szerint Zalán templomának román kori kapuzata feltehetőleg 12-13-dik századi eredetű, a zaláni református templom építésének legkésőbbi lehetséges időpontja 1319. Latvan, hogy nagyon nem szandekszik megkeresni egy keresonek sem ezt a ladat. Megtudja-e valaki mondani, miért nem jön elé az összes rejtekhely. Na, ebbe már nem sikerült bejutnom.
Csodálatos természeti környezetben, a Nagy-Murgótól és az uzonkafürdői letérőtől délnyugatra meghúzódó völgy. Az igazság, hogy nem kapom a térképnéző segítséget. A Térképek című doboz (hivatkozásgyűjtemény) akkor jelenik meg egy felhasználó számára (bármelyik ládaoldal jobb oldalán, felül), ha legalább tíz pontot gyűjtött össze az eltelt utolsó 12 hónapban. Megtaláltam a dobozt.
Sepsimagyarós Háromszék egyik kis települése a bodzafordulói hegyek előterében, a Cseretető alatt. Vartam, hogy meg valaki hozzaszol e rejtekhelyhez, de hiaba. Ha már erre jártunk visszarejtettük a dobozt egy szív alakú mélyedésbe, kövek takarásába.
Tündér Ilona várának ma már alig látható romjai meredek hegyek, széldöntötte kopasz tetők között lapulnak, a 957 m magas Vártetőn. Megtaláltuk ezt a szűz geoládát is. A kék pont turistajezés már nem létezik, helyette van sárga pont.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
Elég sokáig kerestem, de aztán megkerült. Megtaláltam ezt a geodobozt, gps nélkül.
Datki-szoros Hatartura Mozgalom kereteben jarva a Karpatok berceit a lada meglelve. A Leszpezi talalat utan par rejtesre is sor kerult.
Bodok olyan szamomra mint egy hazajaras. Épp harangozáskor értünk a templomba, így miután a doboz hamar meglett be is jutottunk, és megcsodálhattuk bent is. Sepsibodok látnivalója a református temploma, melynek különlegessége a hatalmas szívmintákkal díszített karzata.
A Létrás-szakadék a Nagy-kő-havas talán legkönnyebben megközelíthető látnivalója - egy 50 méter magas, hatalmas mészkősziklában, a Csűr-kő árka-patak hozta létre, hossza 160 méter. Ellenőriztem a rejteket. Úgy néz ki az idén június első hétvégéjén fogunk szervezni egy trekkingklubos túrát a Nagykő-havas tetejére. Egyáltalán nem könnyű a ládát megtalálni.
Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon. A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is.
Vizelde-vízesés Nyáron a jellegzetes növényzet, télen a jégcsap-oszlopok teszik látványossá. A vízesés bio-geológiai rezerváció, travertinen jött létre, magassága 15-20 méter.
A Kurmatura-tisztás után a turistaút belép az erdőbe és a patakmeder felett halad. A Kurmatura-menedékháztól a Zernyesti-szakadék felé az egyik lehetséges útvonal a kék sávval jelzett ösvény.
Katolikus temető Zalánpatak A falu határában számos ásványvízforrás buzog fel. Na, ez egy szep kis temeto a templomocskaval egyutt. Zalánpatak római katolikus temploma 1863-ban épült, a Kisboldogasszony tiszteletére.
1332-ben plébániatemploma van - a templom eredete sokkal régibb, Halaváts szerint a XIII-dik század elején építették, ez egybeesik a szász telepítés korával, mely a XII-dik század után közvetlenül megtörtént itt is. Régiségére enged következtetni a templom védőszentje, Szent Miklós is.
Nagy Vista-csúcs Fogarasi-havasok Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Megtaláltuk. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
Az V-dik találkozó alkalmával szervezett túrán találtuk meg ezt a ládát. A láda jó állapotban van, csak a füzet nedves egy kicsit.
Caltun-csúcs, magyarul kiejtve Kölcún-csúcs.
Dálnok ősi székely falu, Kézdivásárhely közelében. Csak mert előreláthatólag augusztus folyamán jövök egy néhány napra ide, és szeretném majd megkeresni. Dálnokon nincs még rejtekhely. Olyan már volt, hogy publikálás előtt találtam meg egy geodobozt.
Alsórákosi temető Alsórákos kevesek által ismert látnivalója a Kövesoldal tetején 1676 és 1686 között épültreformátus erődtemplom melletti temető. A várkastélytól, hogy betartsam az ajánlott sorrendet. Nagy örömmel fotóztam a lábtól állított gombosfákat, hisz kiegészítették a már meglévő kopjafa- fotó gyűjteményem. Szerencsére a térkép meg a képek alapján nem volt nehéz rátalálni a zöld béka buvóhelyére.
