Patakfalva felől érkeztem, és a bágyi Várhegy felé tartottam, de nem hagyhattam ki a lókodi református templomnál elrejtett geodobozt. Érdekes, az előttem levő bejegyzéssel ellentétben nem tudtam nyugodtan keresgélni, mert két helybéli idős bácsinak éppen ott volt fontos megbeszélni valója, nem voltak hajlandóak diszkréten hátatfordítani, hogy nyugodtan keresgélhessek. A Nagy-Homorod völgyének legkisebb települése a községközponttól, Homorodszentmártontól 2,5 km-re, a Lókod-patak völgyében húzódik.
Szeltersz északkeleti felében van egy mellékutca, ahol az illemhelyeket kerítésen kivül, közvetlenül az utcán helyezték el. Nem ez a hivatalos neve az utcának, olyan talán nincs is.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
A Pierre Curie-forrás az Ősforrástól a Bagolyvár felé vezető ösvényen fekszik. Ez aztán a pech. Hasonló tapasztalatunk volt a Tündérkert bejáratánál levő parkolóval szemben található Petőfi-forrás vizével. A beton völgy felőli része enyhén nedves volt, de semmi kóstolási lehetőség nem volt.
Nepomuki Szent János szobra - Gyergyószentmiklós, 1750.
Ki Korondon megfordul, annak ajánlom, hogy Fügevár meglátogatását el ne mulassza, mely ily alakzatokat, ily képleteket bizonnyal ritkán lesz alkalma láthatni. A Fenyőkúti-tőzegláphoz igyekeztünk, pótolni a hiányzó geodobozt. E hegy oldalában van a Bonis pinczéjének nevezett kis sziklaüreg is, hol a hagyományok szerint egy Bonis nevezetü ember lakott.
Parajd, mint település, Sófalva tanyabokraként alakult ki. Az ősi sóvágók telephelye aránylag messze volt a sóbánya helyétől, és ezért a sóvágók egy kisebb csoportja valószínűleg a bánya közelébe költözött, kialakítva az ősi Parajdot.
Bár a Rigó-tó és a Mogyorósi-tó viszonylag közel vannak egymáshoz, 150-200 m távolságra, a két tó között nem a nyílegyenes, az árkon-bokron a járható út.
Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. Korcsolyázni mentünk a Szent Anna tóra, és természetesen megálltunk itt megcsodálni a panorámát és megkeresni a dobozkát. Megtaláltuk.
Székelyföld első via ferratája (vasalt sziklamászóösvénye) legkönnyebben a Madarasi Hargita turisztikai településről közelíthető meg. Nem igazán értem, miért hívják azt a sziklát, ahol a via ferrata van, Kecskevésznek? Erdemes volt kimaszni, bar sem felszerelesem, sem hozzavalo tapasztalatom/tudasom nem volt, igy csak kerulgettem a sziklat, de mindenkeppen gratula a kivitelezoknek. Fentről közelitettünk, a kék függőleges csík fehér alapon, majd narancssárga mászó emberke jelzést követve.
A gerincen közelítettem meg a helyet ay antenna felöl. Egy kis keresgélés után kiástuk, viszont az üveg nem volt üres, és ráadásul sajnálatos módon még nem is borral volt tele, hanem vízzel. Ez a Várhegy most már Lövétéhez tartozik, vagy Homoródalmáshoz? Homoródalmás és Lövéte határánál van a homoródalmási Várhegy, amelyen földsáncok nyomait lehet látni.
64 osztrák-magyar honvéd és tűzér, valamint 3 ismeretlen orosz katona sírja a gyimesbükki vasútállomással szemben, jobbra egy magaslaton, Görbe Péter földjén. 1916 november - 1917 augusztus.
A Kelemen havasok déli lábánál fekszik Déda község. Előbb lent kerestem a szikla tövében, de nem találtam. A falu határához tartozó Dédabisztratelep közelében, a 656 m magas La Cetate nevű sziklaszirt tetején középkori vár maradványai találhatóak.
A Nyergesről hazafele beugrottunk, ha sötétben is, hogy megkeressük ezt a rejteket. Az aznapi kincskereső kirándulás utolsó állomása volt a Nyerges-tető alatti enduro-pálya. A Nyergestetőről leereszkedve, Kozmás felé a völgybe, kitárulkozik előttünk a Csiki medence.
A gyergyótekerőpataki síugrósánc a falutól keletre, a Kútfő nevű helyen található. Egykor nemzetközi versenyeket szerveztek itt, ma az enyészet lett úr rajta, a létesítményt felvette a gaz. Vasárnapi sétánkat ide terveztem, nem hagyhattam, hogy valaki megelőzzön a megtalálásban.
A Kányádtól 5 km-re, dombok közé települt Székelyderzs községközpont. Meglátogattuk a világörökség részét képző, székelyderzsi unitárius erődtemplomot. Nem volt péntek tizenhárom, és erre a templomra már régen fentük a fogunkat. Már nagyon rég készültünk, hogy megnézzük ezt a szép erődtemplomot.
A völgyben az út a meredek aljáig kocsival is járható. Hevederből indulva, a Sugó-barlang elágazásnál jobbra tartunk.
Szentegyháza határában fekvő vulkáni fennsíkon két igen érdekes természeti képződménnyel találkozható. Szentegyháza két tavát több mint 2 km választja el egymástól. Két állandó jellegű, nem időszakos tó.
Az összesen 4 hektáron elterülő Nyírkert-rétláp, a Benes-rétláp folytatása, Nagytusnádtól dél-nyugatra, a Tusnád-patak földrajzi baloldalán terül el. A növénytani rezervátumban megtalálható a törpenyír, a kék csatavirág, a szibériai hamuvirág, valamint más növényritkaságok és jégkorszakbeli maradványnövények.
Ez Gödemesterházáról a Fancsal-tetőre való egynapos túra, amire ezennel sikerült társat találjak. Egy spontánul összejött túra alkalmával egy régebbi, mindeddig meg nem valósult tervemmel hozakodtam elő.
A gyergyótölgyesi örmény kripta egy hatszög formájú történelmi épület, melynek három szintje van: alagsor, földszint, és egy kis (harang)tornyocska. A kriptát keresztény örmény mesterek építették a huszadik század elején.
Székelyszentlélek neve a Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik - vannak, akik a templom építésének idejét a XIII-dik századra teszik. Kissé megkésve, de eljött az idő, hogy ezeket a rejtéseket is bejelentsem, sajnos hamarabb nem sikerült időt szakítanom rá. A falhoz érve, kerestem, hogy hol van a 8 m, de végül minden üreget kézzel kitapogattam. Köszönöm, hogy le tetszett mérni a rejtek koordinátáit.
Hat ami igaz az igaz, ez egy elegge izgalmas rejtes. Elég körülményes volt megtalálni a helyet, jó nagyot kell kerülni a sok bekerített magánterület miatt. Derültséget keltett a forás neve, csalódás volt az állapota.
A mikházi Tájoló kilátóról remek kilátás nyílik az egykori római kasztrum és vicus területére, valamint a Felső-Nyárádmentére. Célja az erőd területének megmutatása a tájban.
A Sási borvíz a Barót-patak vízgyűjtő medencéjében található, Kisbacontól észak-északkeletre, körülbelül 1 km távolságra.
A Dél-Hargita nyugati oldalán, a Kormos-patak völgyében, terepesebb kocsival járható út köti össze a Hargita megyei Csíkszentkirályt, a Kovászna megyei Erdőfülével. A Gyertyános-tető és a Kormos teteje között, a völgy egy nem túl hosszú és nem túl szűk szoros jellegét veszi fel.
A Bucsin-tetőn épült kápolna Szent Barnabás tiszteletére épült. A XVI-dik EKE vándortábor egyik túrája alatt pont útba esett. Az EKE-túrán. A láda szép, a vétel szempontjából akadálymentes helyen van, és akár egy rövid utazási szünet alkalmával is megtalálható.
Református templom Bögöz A település eredetét a XI-XII század fordulójára teszik, mert ebből a korból származó, félig földbe ásott lakások nyomait tárták fel. Nem sokkal későbbi lehet a temploma.
Régi tűzoltópompa Ditró A ditrói Dr Jakab Antal téren található kis zöldövezetben egy régi tűzoltópompát állítottak ki, 2007-ben. Ekkor volt a ditrói önkéntes tűzoltóalakulat 110 éves.
A Pokolvölgy három rejtése, a közeli Torja vára, és még néhány rejtekhely útközben, csábított ide. Megtaláltuk az évnyitó dobozt a csutakban, irtózatos pokolbűzben. A Pokolvölgy felső szakaszán, néhány száz méteres körzetben egymást érik a mofetták és a borvizforrások.
Állítólag már a fejedelmek korában is ismert volt, Apafi és a Rákócziak is használták. A helybeliek által Szeredai fürdőnek nevezett, egykori Katalin-fürdő az Olt jobb partján feltörő langyos források vizére épült.
Az első "Rejtekhely-vadászat Erdélyben" találkozó alkalmával rendezett első napi turán találtam meg ezt a dobozt. Aki még nem járta be Tusnádfürdőt keretező hegyeket, az elcsodálkozhat, hogy a fürdő fölötti hegyfokok egyikén valamikor vár őrizte a Tusnádi-szorost. Április utolsó hétvégéjén Tusnádfürdõn kirándultunk, ahol néhány érdekes helyet kerestünk fel. A Szent Anna-tó fölé magasodó Nagy-Csomád egyik északi mellékkúpján, a néptől Vártetőnek nevezett magaslaton, található Tusnádfürdő egyik érdekes kirándulási pontja, az Orbán Balázs által csíki Bálványos várnak nevezett középkori vár maradványa.
A székelyföldi töltésvonulat Ördögútja nevű, Zeteváralja és Kápolnásfalu közötti szakaszának folytatása az Ördögborozda. Az Ördögborozda leírása és a térképek alapján megpróbáltam azonosítani azt a pontot, ahol a töltésvonulat keresztezi az országutat. Ennek legészakibb pontját a Veresbükk oldalában találták meg, dél-nyugat irányba vonul, keresztezi a Székelyudvarhely - Csíkszereda országutat, legdélibb pontja pedig a Vargyas Szurdukának sziklapereme.
Etéd Szováta, Korond és Parajd után a környék legjelentősebb települése. A falu központjában látható református templom az 1792 szeptember 8- án, a Peszente utcában lakó Péter István házánál kiinduló tűzvész alkalmával 110 házzal együtt leégett, a harangok megolvadtak.
Sólyomkő vára az Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsára épült, 1421-ben említik először az irások. A rejtek jól le volt irva, könnyen megtaláltuk. A tusványosi geocitrom alkalmával találtuk meg. Ezt az élményt is a tegnapi geocitrom szervezőinek köszönhetem.
A doboz nem a honvédség mögött volt a tegnap. A geodoboz rejtéskor szilárdan be volt szorítva a rejtekbe, és egy egész honvédség takarta. Szep turazos idoben talaltam ra masodmagammal erre a dobozkara, ami kikandikalt a helyerol, nem takarta semmi. A bodvaji vashámor a Fenyves-patak völgyében található.
