Csíkdánfalváról indulva, az elején a Madicsa-patak, majd a Bükk-patak mentén jutottunk az Ördög-tónak keresztelt turistaút kereszteződésig. Véletlenül bukkantunk rá, és nagyon kellemes meglepetés volt, valóságos elrejtett kincset találtunk érzés. Az 5 hektáros Ördög-(Seholsincs)-tó, egy magashegyi láp, az Osztoros nyugati kráterében, a Sikaszó patak forrásvidékén.
Csíkszentimre Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778-ban épült az egyházközség és Henter Ádám költségén. Egyediek az ablakok is. Délután, miután elvégeztem a napi munkámat. Ne haragudjatok.
A patak földrajzi baloldalán található a Szurdukbükke vagy Szurduk bükk, a jobb oldali Vészkaréj meredek sziklaoldal felett pedig a Cserebérc vagy Bükkdomb. A Szurduk a Vargyas-patak völgyének a Szeltersz klimatikus üdülőhely északi bejáratánál található, szurdok jellegű helye.
Csutakfalvi kerekeskutak Gyergyóremete Gyergyóremete Csutakfalva nevű részén, annak főutcáján, több régi, ásott kerekeskutat találunk. Ezek kőből vannak kirakva, tetővel vannak fedve, fából készült házikóval védve, és egyedi megoldású kifolyóval rendelkeznek.
A Vajas borvízforrás a Lobogó vendéglő és panzió épületének háta mögött található, egy betonból és kockakövekből kiépített gödörben.
Az Ördögútja második töltésszakasza a szentkirályi Nyírtől a zetelaki Szőlőhátig vonul, majd a Nagy-Küküllő Ivó hídjához ereszkedik be. Hossza 1200 m, északnyugat - délkelet irányban húzódik.
A nehézségi szint könnyű, az útjelző oszlopok színe világosbarna. A Fenyővize tanösvény hossza: 800 m, a menetidő 1 óra, a szintkülönbség 5 m.
Megnéztük, most nem mint utasok. A gergyószentmiklósi vasútállomás mellett elrejtett geodoboz.
Vegul is nem lehetek szaz es szaz szazalekos. Gábor, a Bagolykő sziklájának a tetejére feljutottatok? Ezt hagytam a vegere, nagyszeru hely. A Bagolykő megközelítése a gyimesközéploki Hidegségről indulva lehetséges, Bükkhavas patakából a Nagysarok-patak szádától indulva a Jávárdi-hegy fele.
Erdekes rejtekhely ez. Valójában ez volt a nap első geodoboza. Csendes vasárnap délután könnyű dolgunk volt. A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kis-Somlyó tetején található, ide érkezik fel a csíksomlyói keresztút, a Jézus hágója.
Háromkút egyik csodája a Melegvíz-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 m magas Hagymás- hegység lábánál tör a felszínre és a kristálytiszta vizű Kisbékás-patakba ömlik. A kertek melletti úton, kocsival közelítettem meg a Melegvíz-forrást, amíg csak lehetett.
A csúcstól nyugatra egy vulkanikus eredetű andezitszikla található. A Bölényes-tető, román térképeken Zimbrul, egy természetvédelmi terület a Borgótiha községhez tartozó Báránykő falutól kelet-északkeletre.
Alagút felett Lóvész Amíg a vonat a vasúti alagútban haladhat, mi az alagút felett sétálhatunk az Utusaly vasúti megálló és a lóvészi állomás között.
A Forrás-utcából a kanyarban egy sikátor vezet a Nádas-csorgóhoz. A Forrás (Csorgó)-utcába érkezve, a patak mellett találtam egy kis parkolásra alkalmas helyet. Azt hittem, hogy ez borvízforrás, nagyot csalódtam, hogy csak egy sima ápőpláta. Ha mar megvolt a Sos, akkor legyen a Nadas is.
A faluhoz közelebbi első nagyobb magaslaton egy rövidebb árok van, de egy nagyobb gödörrel, valószínűleg ágyúnak. A Gyergyótekerőpataktól kelet-délkeletre fekvő dombokon több helyen is találunk lövészárkokat.
Egy kellemes tavaszi túra során érintettem a Szerecsen sziklákat. Aznap az utolsó megtalált doboz, helye egyértelműen azonosítható a leírás szerint. Ebben az évszakban és órában, az erdőben már sötét van. A Szerecsen-sziklák a Maros szoros egyik feltűnő érdekessége, az országútról mindkét irányból jól látható.
A két Bizum-forrás Dornavátra Negresti nevű utcájának végéből közelíthető meg, déli irányba haladva tovább. A város ivóvizeit gyomor és bélbántalmakra, gyógyvizeit reumatikus és artritiszes betegségek tüneteinek enyhítésére használják.
Sziklaablak Andrásháza A frissen lehullt, napsütésben csillogó rozsdaszőnyeg mindent megtett, hogy ne a cél felé, hanem a völgybe szállítson vissza. A vendéglő parkolójában hagytuk az autót és innen indultunk a sárga kör jelzésen a Ládás Háza-barlang felé. A Ládás Háza-barlang, illetve a felette levő sziklatető kilátójához vezető, piros ponttal jelzett turautvonalat követve, az ösvény mellett érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel.
Innen indulva eljuthatunk arra a helyre, ahol a világszerte is ritkaságszámba menő természeti értékünk, a Mágneses-szikla található. Zetelakától a Küküllőmentén felfelé haladva, már messziről feltűnik Zetevára, vagy Deság gombja, egy kiálló és elszigetelt része a Hargita felé elnyúló fennsíknak.
Delnén, a falu szélén, egy kis kápolna áll, ez ma a falu rendszeresen használt temploma - a XV-dik században épült poligon záródású gótikus szentéllyel, csúcsíves diadalívvel és ablakokkal. Pontosabban, hol vagytok helyi kincskeresők, rejtők? Epp akkor érkezett egy autóbusz, csodálkozhattak a leszállók, vajon mi okból bámuljuk annyira a keresztet. A kápolna megvan, de a rejteket sehol sem találtam.
Sikerült a templomba is bejutni. Hát, nekem úgy tűnik, ez a láda is Kőmíves Kelemenné sorsára jutott (akárcsak az apoldi). Orom, hogy jo allapotban talaltuk. Csíkbánkfalva Csíkszeredától 17 km-re fekszik, megközelíthető Csíkszereda felől előbb a 12-es országúton, a Nagymezőn át, majd ebből a balra elágazó 123C megyei úton.
Az új via ferráta a Wild Ferenc-emlékút nevet kapta, az egykori hegyimentőről, szakíróról, a gyergyószentmiklósi hegyimentő egyesület egyik alapítójáról. Elkészült és felavatták a Kis-Cohárd délnyugati falán kiépített vasalt mászóutat.
A Panaghia-szikla a piros sávval jelzett túraösvényen található, mely a Dochia- és a Fantanele-menedékházak, illetve Durau üdülőhely között teremti meg a kapcsolatot. Az egyik barátunk kívánsága volt, hogy megmászhassa a Csalhó híres lépcsőit, melyről annyit lehet olvasni a médiában. A tetőből több mint 70 méterrel emelkedik ki.
A Gyimesek egyik különösen szép vidéke Jávárdipataka, ahol a jellegzetes hegyi faházak közt csörgedező patakot a természet vízeséssel teszi még szembetűnőbbé. Majdnem két évre rá, 2012 május 20-án döbbentem rá. Megtaláltuk. Megtalaltuk a rejtekhelytalalkozo alkalmaval.
A Csalhó-hegység 1000-1300 m magas, sugáralakban elnyúló hegygerincek rendszere, melyek két magasabb pontban találkoznak, ezek a Nagy Aklos 1907 m és a Tóka-csúcs 1904 m. A hegység legmagasabb része egy észak-dél irányban elhelyezkedő, 1 km széles és 6 km hosszú, központi tető. Űjj milyen vagány hé, olyan vagány, milyen vagán hé, űjj, látod-e fentről milyen vagány, látod-e te is milyen vagány.
Déli kilátópont Kirulyfürdő A kirulyfürdői diáktábor déli végétől egy szekérút fordul hirtelen jobbra és vissza. Turistajelzéseket találunk itt, nekünk a kék pont jelzést kell követni Somkőháta felé.
A Fertő-nyeregtől a Fertő-tető felé érdemes kitérni a Disznó-hegyre, vagy ahogy még a térképen szerepel a Disznórió. Innen nagyon jó kilátás nyilik egyrészt a Hargita vonulataira, valamint a csíki medencére, és a falvakra. Miután a Fertő-nyeregben sikertelenül kerestük az ott elrejtett geodobozt, elindultunk a Disznó-hegyre.
Egy bejegyzés alapján értesültünk, hogy a geodobozt vadállatok találhatták meg. A Kis-Havas panzió háta mögött található régi sípálya felvonója mentén lehet feljutni az 1090 m magas Kis-Havas csúcs tetőre.
A Suta-tó egy mesterséges tó, amelyet a Fitód patakán hoztak létre, Csíkszereda mellett. Első ízben néhány kisebbségi egyén miatt nem tudtam nyugodtan keresgélni. Sikeres talalat ez is, kisfiam talalt ra. Azt mondják, ne szólj szám, nem fáj fejem.
Jelenleg kórház működik az épületben. Az egykori határőrség székhelye Csíkszeredában.
Vizét ivókúrára és fürdőkúrára egyaránt használták. A Nagyloki borvíz a Nagylok-patak földrajzi baloldalán található, Madicsafürdőtől 6 km-re nyugatra.
Az új függőhíd lehetővé teszi, hogy száraz lábbal mehessünk végig a Magyarok-hídja - Mária-kő turista útvonalon. Amikor a legutóbb a Mária-kő kilátópontjainál jártam, még nem volt átadva az új függőhíd, így elmaradt annak bejárása.
Hét jegenyefa Csíkszentdomokos A település ütőere a Balánbányára vezető Fő utca, ennek mentén található a közintézmények többsége. Felcsík legészakibb fekvésű, és egyben legnépesebb községe délen egybeépült Csíkszenttamással, Csíkszentdomokos fő folyóvize az itt még patak nagyságú Olt.
Egy kis séta után következett ez a harmadik bunker, ahol egy kicsit megviccelt a rejtekfotó, mert a fotó alapján máshol kerestük. A jelzésről kissé kitérve, megnéztük az ott levő lövészárkokat, majd a jelzésen elértük a 3.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
Kirulyfürdői pionírtábor Ilyen kitartassal meg nem kerestem dobozt, negyedik alkalommal próbálkoztam. Szomorú látni, hogy olyan sok épület elromosodott, kárba veszett, de mégis van egy érdekes hangulata, rejtélyes. A környék egy kicsit romos, de a táj szép és a borvíz finom. A kirulyfürdői pionírtábor régen jó állapotban lehetett, mára már nagyon lepukkant állapotban van.
Régi turatársakkal indultunk neki ennek a jól ismert helynek, csak most általunk ismeretlen uton menntünk fel és jöttünk is le. Megtaláltuk, habár nagyon ravaszul elbújt egy felhőbe az egész környék. Először a rejtő elrejti-majd a többiek megkeresik típusú játékot akartunk játszani, de végül együtt rejtettük el. A Zászpás egy 1279 m magas csúcs a Görgényi havasokban.
A zsögödi várnak is nevezett egykori erődítmény az Olt jobb partja fölé emelkedő Kis-Vár dombján volt. Már régóta szerettük volna meglátogatni ezt a helyet, most örülünk, hogy doboz is került ide. Szervízelés idejére kaptam egy cserebringát, amolyan városi bevásárlásra valót, gondoltam ne teljen az idő hiába, felkeresek egy-két rejtekhelyet.
Harom vára a 12-dik század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Egy rövid, péntek délutáni séta alkalmával Harom várát Zsögödfürdõ felõl közelítettük meg. Nemrég Hancur keresett meg azzal a kéréssel, hogy egy buszos kirándulást szervez a nagybányai művésztelep kiállítására, Csíkszeredába. Nagyon örülök, hogy sikerült megtaláljátok a Harom vár
romjait.
A Kis Csika- vagy Csikuca-csúcsnak olyan szép neve van románul (Cica Mica, Cicuta), persze magyarul kiejtve, hogy a magyar megfelelőjét nem is kellene használni.
