Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve.
Delnén, a falu szélén, egy kis kápolna áll, ez ma a falu rendszeresen használt temploma - a XV-dik században épült poligon záródású gótikus szentéllyel, csúcsíves diadalívvel és ablakokkal. Pontosabban, hol vagytok helyi kincskeresők, rejtők? A kápolna megvan, de a rejteket sehol sem találtam.
A Motorsirülő az első világháborúban épült, a nevét onnan kapta, hogy idáig jöttek fel a gépkocsik a frontvonal ellátására, s itt képeztek ki nagyobb teret a forduláshoz. Piposz tanya fele menet találtuk meg a falat.
Gyimesi Kálvária Római katolikus nagytemplom Gyimes Dani Gergely esperes-plébános a hetvenes években (1974) római-katolikus templomot épített a csángóknak. Azóta is az ide látogató turisták érdeklődésének a központjában áll. Át kellett verekedjük magunkat egy villanypásztoron, kétszer is, mig kiértünk a tetőre.
A Buzgó-borvíz a Fenyves-patak vízgyűjtő medencéjében található, eredete mesterséges. A boksák fele menet megkóstoltuk. Ez is egy szimpatikus rejtés.
Nem a kőgombák, hanem a menedékház feletti Csűr-kő volt az úticélom.
Nagyon rég ígérjük magunknak, hogy eljövünk ide. Erdélyből ( értsd alatta Csikszentmárton felől ) csak strapabíró terepjáróval érdemes nekiindulni.
Részletesen is be fogok ezután számolni. Gábor, szívesen olvasnám a részletesebb élménybeszámolóidat is.
Torja igen csodálatos, és értékes természeti kincsekben gazdag. Egyik érdekessége a Szemmosó-kút, a nagy víztartály előtt, az erdő szélén felfele induló ösvény mellett. Nahat, hogy meg ilyen forras is letezik Felso-Haromszeken, nem is gondoltam volna.
A Szent Anna-tó festői szépségű környezetében 2 kápolna épült, a Szent Anna és a Szent Joakim kápolnák. Meg sem probáltam keresni, a nagy hó miatt. Itt egy kicsit nehezebb dolgunk volt, mert egy
párocska éppen ott sütkérezett a kereszt mellett. Úgy történt, hogy amíg István a Szent Anna-kápolna geodobozával volt elfoglalva, addig én előrefutottam, hogy megtaláljam ezt a rejtést.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
Büdösfürdőn nem találkoztam senkivel, akitől érdeklődjek. A tisztáson még mindig a régi mesébe illő környezet fogadott, sem a törpék, sem Hófehérke nem volt otthon. Ha már úgyis ez a divat, arra gondoltunk, hogy bár az égvilágon semmi bajunk, és nincs semmilyen tünetünk, de leteszteljük magunkat. A tisztás valóban mesebeli.
A földvárat, amit az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismernek, Szászhermány vagy Barcaszentpéter irányából közelíthetjük meg. A Barcaszentpéter melletti Lempes domb környezetvédelmi rezervátum, a környék nagyon szép kilátópontja. Ott voltunk a rejtésnél. Barcaszentpéter irányából közelítettem meg a Várhegyet, a számtalan földút egyikén.
A Benedek Elekről elnevezett, Székelyföld természeti ritkaságának számító, borvizes barlangok Kisbacon határában, a Fenyős-patak baloldali ágának, az Érces-patak völgyében találhatók.
Mit tehet a csíki székely, ha szép az idő, és kint szeretne lenni a jó, friss levegőn? Engem leginkább az hozott lázba annak idején. Pont a múlt héten, csütörtökön voltam a Bánya-patak fejénél. A Bánya-patak feje 10 hektáron geológiai és botanikai védett terület, a Hargita-hegység keleti lejtőjén található, körülbelül 2 km-re délre Büdösfürdőtől.
Cecele A Cecele (1173 m), a Csíki-havasok déli csúcsa. Hatalmas, füves kupolaként tornyosuló végvára.
Az alsórákosi bazaltoszlopoktól megközelítőleg 300 méterre északra található a Fenyős Kőfejtő. Ha minden igaz, a mustáros dobozon azóta is az én ákombákomjaim díszelegnek. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány helyet, a környék látnivalói közül. Köszi szépen, a mérföldkőhöz tulajdonképpen már vagy másfél hete elérkeztem, csak most nyílt lehetőségem bejelenteni ezt a dobozt.
A Veczerkő legkönnyebben Erősdről közelíthető meg. "A Veczer nevű magaslat oldalában érdekes résbarlang alakult ki a krétakori, meszes cementezésű konglomerátumokban. Hát már a kőig eljutni sem volt könnyű, mivel szebbnél szebb szamócák állták el egész végig az útonkat, megnehezítve a haladást.
Az emeleten könyvtár és fegyvertár volt, a levéltár a világháború pusztításának esett áldozatul. "Kászonimpér a legrégebbi település a medencében, először az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik. Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban, későbarokk stílusban épült udvarháza műemléképületként szerepel Hargita megye műemlékeinek jegyzékében.
Gespreng-hegy Brassó A Gespreng-hegy közvetlenül az Árvaleány-templom mellett emelkedik, délnyugatra. A nevét állítólag egy forrásról kapta, mely egykor a hegy nyugati oldalán, egy barlangszerű mélyedésből tört fel.
Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben. A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található.
A Fenyves-patak völgyében, körülbelül 230 m távolságra északra a bodvaji vashámortól, az út szélén egy érdekes, mohás, zöld sziklatömböt találunk. Ez egy könnyű drive in doboz.
Hargitafürdőn a hetvenes és nyolcvanas években bányászták a kaolint, egészen az ezredfordulóig. 2018-ban a bánya csődeljárás alá került, fokozatosan bezárták.
Ha a Szécsény-patak irányában felnézünk a Hargita gerincére, két kis tisztást láthatunk. Kerékpárral kerestem fel a helyet, a volt Fenyőke menedékház és a Piricskei letérő közötti Nagyerdő közbirtokosság utjánál tértem le a megyei utról. A Som-kút felől indultam be a Lucsba, itt az erdő szélén nagyon sok fa ki volt dőlve, az erdő is nagyon száraz volt.
Bocskai István emlékmű, Székelyudvarhely.
Sot. A ket X meg latszik igy nagyon egyszeru rabukkani a rejtekre. Szép a templom, megérdemli hogy megismerjék. Az 1567-dik évi regestrumban jelentkezik először 20 kapuval a Szeredához tartozó Mártonfalvával együtt, 1690-ben Sögöt, 1725-ben Sögötfalva néven szerepel.
Református templom Bögöz A település eredetét a XI-XII század fordulójára teszik, mert ebből a korból származó, félig földbe ásott lakások nyomait tárták fel. Nem sokkal későbbi lehet a temploma.
A Kisgalamb Levendula egy kis levenduláskert Kisgalambfalván, a református templommal szemben, a Hősök emlékműve mellett. Bár egy, a kertben látható, festett kerékpár fotózási lehetőségre utal, nincs információnk a kert látogathatóságáról.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Na, szóval. Tobb sziklaalakkal is talalkozhatunk a bodoki havasok e mellek-gerincen.
A Kósna-domb az első világháborúban fontos harcok helyszíne volt, a harcászati térképeken 789-es szintnek is nevezték. Aknavásártól készültem nekiindulni a Kósa-domb felé, a piros kereszt jelzésen. A csúcs alatti széles dombteraszon, az erdő szélén, egy 1922-ből származó régi emlékművet, egy egyszerű kőkeresztet találunk.
A Hasadék-nyereg a Királykő négy különböző irányból érkező turistaútjának csomópontja. Itt futnak össze a Királykő Tornyáról, a Kis-Királykőről, a Curmatura menedékháztól és a Királykő-hasadékából érkező útvonalak. A hasadékban kellemes hűvösség volt a kánikula ellenére.
Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. A túratársak jóindulatából én találtam meg elsőnek ezt a geodobozt. Tegnap, július 28-án megtaláltam az - engedjétek meg, hogy így nevezzem - erdélyi Grand Canyonban elhelyezett geodobozt is.
A tél folyamán már kerestem egyszer az itt elrejtett geodobozt. Sokadszor is szép itt, s doboz is meglett.
A rejtekhely leírását igyekeztem úgy fogalmazni, hogy kiderüljön belőle két fontos dolog. Örülök, hogy a rejtés után ilyen hamar megvan az első megtaláló. Délután 4 óra körül találtuk meg. A Baróti-hegység turisztikai szempontból alig feltárt, alig használt vidék, pedig lombos erdőivel, hangulatos ligeteivel üdítő változatosságot jelent a körötte lévő magashegységek zordon rengetegeihez képest.
Elég sokáig kerestem, de aztán megkerült. Megtaláltam ezt a geodobozt, gps nélkül.
Honterus-forrás Brassó Orbán Balázs leírása alapján a dúsan felfakadó, jéghideg vizű forrást régen Tolvajok kútjának nevezték. Az új, Honterus-forrás nevet 1845-ben kapta, a völggyel együtt.
