1348-ban Danus, 1393-ban Dansdorf, 1504-ben Dones Dorf, Donisdorf, 1532-ben Dunes Dorf néven jegyzik az oklevelek. Megvan a --- alatti doboz. Ahol a leírás mondja, még GPS sem kell a megtalálásához. A falu képe ellenben követendő példa minden település számára.
A kegytemplom közelében, az utca bal oldalán két hatalmas fa hívja fel magára a figyelmet. Felhasznalva a halotti napokat en is felcsaptam rejtekhelyvadasznak. Megtaláltuk a hetedik ládánk. A Nagysomlyó tetején egy fémcsövekből megépített 25 m magas kilátó torony áll, tetejéről gyönyörő kilátás nyílik a Csíki-medencére.
Csinódi bükkfák Csinód Csíkszentmárton közelében, az Uz patak völgyében fekvő, eldugott kis csángó település, ahol 2015-ben rönkkápolna épült. E játszótéren használatos fogalmazás szerint a rejtekhely a látnivaló, a felkeresendő (rejtett) hely. Régóta tervezem, de nem sikerült még Csinódba eljutni.
Benkő Károly idejében épül fatemploma, mai temploma 1842-ből való.
A rompácai borvízig 4 km hosszú az út, bejárása körülbelül másfél órát vesz igénybe. A Rompáca-tanösvény hossza két km, bejárása körülbelül 45 perc.
Szamárka-domb Brassó Az itt elrejtett geodoboz eredeti rejtője egy sepsiszentgyörgyi román fiú, aki Brassóba költözött. Hat igen ez a helyzet a brassoi ladakkal.
Pásztorbükk Csíkszentdomokos Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékeztet. Az Antalok patakától indulva, a Hármaskő és a Kondra kereszt érintésével zarándokoltunk a Pásztorbükkre. Én voltam az elsö.
A nemregiben elhunyt Pityu baratom emlekere egy Kiralyko turan voltam.
Nyujtódi panoráma Mar kerestem egyszer de akkor megsotetettem es nem is eroltettem nagyon, hogy hol is van a doboz. Na, ezt kerestem sokáig, hogy aztán rájöjjek, hogy üti ki a szememet. Innen, a Perkőtől a Lemhény és Almás közti Szent Mihály-hegyig ellátsz.
Első világháborús emlékmű Újtusnád Az emlékmű megörökíti az első világháború 34 hősi halottjának nevét is. Az első világháború századik évfordulóján, 1922-ben, Újtusnád népe emlékművet emelt, amely a falu múltjára emlékeztet.
A Dénes István emléktúra avargyasi kőbányától indult, majd a Súgólik megtekintése után a Gódrakarszton folytatódott és a Vargyas-szorosban ért véget. Ezt sem látogatták sokan, a miénk volt a második, pedig innen szép kilátás nyílik mindenfelé. Egy találkozó keretén belül látogattuk meg a szorost. Kisebb barati tarsasaggal szerre megkerestuk az osszes geoladat.
Sötét-patak völgye Csodálatos természeti környezetben, a Nagy-Murgótól és az uzonkafürdői letérőtől délnyugatra meghúzódó völgy. Az igazság, hogy nem kapom a térképnéző segítséget. A Térképek című doboz (hivatkozásgyűjtemény) akkor jelenik meg egy felhasználó számára (bármelyik ládaoldal jobb oldalán, felül), ha legalább tíz pontot gyűjtött össze az eltelt utolsó 12 hónapban. Megtaláltam a dobozt.
Középkori templomáról nincs adat, régi kápolnája helyébe 1843-ban építenek újat, majd az 1930-as években templomot. Megtaláltuk a tojást. Nem volt tiszta, hogy hol kell keresni es a hirdetotabla is teljesen ures volt. A RetyiLorant által "megsúgott" információ birtokában - amit mondjuk nem kértem, de kaptam :) - másodpercek töredéke alatt meglett.
Csíkcsekefalva Csíkszentmárton ikerfaluja, a főút mellett álló kőkereszt a falu bejáratát jelöli. A rajta lévő feliratok arról tanúskodnak, hogy Jézus Krisztus dicsőségére állíttatta a közbirtokosság igazgatósága 1932-ben.
Papolcról Komandó fele gyönyörű őszi panoráma fogadott, innen a Perkő is látszott a szép tiszta őszi időben. Marcius idusan Kezdivasarhely fele tartva tettunk egy kiterot a papolci utra. Kommandóról ereszkedve, a biciklisek számára kissé riasztó mocorgásokat hallva, de közben szökkenő őzet is látva jutottunk el erre a helyre.
Száz évvel a budapesti Hősök tere után, Erdélyben először itt avattak Árpád szobrot. Árpád fejedelem szobrát, Gyarmathy János szobrászművész alkotását, 2012 májusában avatták fel Székelybere központi terén.
Vegre elallt az eso is, elindultunk Ojtoz fele. Útban voltam hazafelé. A Kalaszló vízesése egy két lépcsőből álló, összesen körülbelül 5 m magas zuhatag, amely a Kalaszló-patak Ojtoz folyóba történő beömlésénél alakult ki.
Erődített evangélikus templom Lesses Büdös-láp Büdösfürdő A büdösfürdői Büdös-láp a Dél-Hargita-hegység keleti oldalán, a Kenderes-patak forrásvidéke felett található, 1200-1210 m-es tengerszint feletti magasságban. Van egy tápanyagban gazdag, eutróf része, és van egy oligotróf területe is.
Evangélikus templom Kőhalom Mai temploma a XIV-dik században épülhetett, 1488-as felirata javítására vonatkozik. Kőhalom plébániatemploma a szász telepítés korában, a XII-XIII-dik században épül.
Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült.
A Szentimrei Büdösfürdőtől délkeletre található Bánya-patak egyik látnivalója a majdnem 3 m-es, felfüggesztett kőfotelhez hasonlítható vízesés, pontosabban kétlépcsős zuhatag a patak medrében. A hirtelen bekoszono tel utan igyekeztem kihasznalni a jo idot. Tévedés, a tél nem köszönt be, csak jól megijesztett :-). A madártemető után ezt a vízesést kerestük meg.
Az oklándi Kishomoród Közbirtokosság két kilátótornyot is állított a község területén, az egyik a Heveder hegyese tetején van, a másik a Bene-hegy csúcsán. A Heveder hegyese (régebb Heveder-tető, Nagy Völgy bükk teteje, Billő Mező tettője) 900 m távolságra van a Kustaly-vára helyétől, nyugatra.
Egyik érdekessége a Szemmosó-kút, a nagy víztartály előtt, az erdő szélén felfele induló ösvény mellett. Nahat, hogy meg ilyen forras is letezik Felso-Haromszeken, nem is gondoltam volna. Torja igen csodálatos, és értékes természeti kincsekben gazdag.
A Hegy útja közvetlen közelében, egy rendezett forrás található, a Hosszúvontató-forrás és itató. Mellette fából ácsolt, asztalból és padokból álló, fedetlen pihenőhely. Ez volt a második állomásunk a Szent László Emlékhely fele.
A geodoboz a helyén volt, a megadott koordinátáknál. Mar reg kerulgettem ezt a kovet.
Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is. A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak.
Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt. Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló.
Lázárfalváról a nyírfürdői elágazásnál Kápolnamező felé indultunk, majd a nyaralók után továbbmentünk az erdei úton egy darabig, követve a vörös kereszt jelzést. A tető előtt nem sokkal, egy pihenő mellett, vasban rendkívül gazdag, vöröses vizű forrást találtunk. A mai nap lázárfalvi rejtekhelyeket kerestem fel.
A Benkő-borvízforrásnál csorgóház, palackozóüzem, és vendégháztelep található. Itt épült meg az Erdei torony, az 1908-ban készült Kós Károly-terv alapján.
A három faragott vázával díszített papi szék, valamint a késő klasszicista, díszítetlen padsor. Eddig is több alkalommal voltam a templomban, de most csak körbejárni tudtam. A sepsiárkosi unitárius templom berendezéséből figyelemre méltó a gótikus orgona, a márványozott festésű.
Emblematikus, szép kúria.
A rejtek adta magát, de doboz nem volt sehol.
Gyimesi jegenyefenyők Bükkhavas-pataka A Gyimesek egyik kevésbé ismert látványossága a két, óriás méretű jegenyefenyő. Magasságuk 42 m, átmérőjük mellmagasságban 110 cm, illetve 130 cm, becsült életkoruk 200-250 év. Sajnos már csak egy fenyő magasodik.
Koncsag borvíz Tusnádfürdő A Koncsag borvíz a tusnádfürdői állomás feletti, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén található borvízforrásások egyike. Megtaláltuk, megcsodáltuk a Várhegyeket innen is. A hazak mogott hatramentunk a borvizhez azelott egy par nappal meg voltam ott de akkor sajnos elfelejtettem megnezni hogy vane geodoboz. Csak Vártető, nem Várhegyek.
A tusnádfürdői EKE-tábortól, reggel 5 órától, 125 km-t buszoztunk Bustényig majd innen gyalog a Molnár (Morarul) völgyön jutottunk fel az Omul csúcsra. Kerestem a betűket, és megtaláltam, elég hamar. Eltelt egy-ket honap azota ,hogy megtalaltam, de ugy latom meg azota sem jelentkezett senki. A La-om tetején három bizarr alakú sziklaszál van.
Református templom Dombos Korai neve, villa Latina és Waldorph azt jelzi, hogy XII-dik századi szász, azaz vallon telepítés. Ez korai templom létezését feltételezi.
A Bálványos-hegy kúp alakú csúcsán népvándorlás kori székely vár található, melynek keletkezését a történelmi dokumentumok a X-XI-dik századra vezetik vissza. Majdnem nem talaltam meg. Gratulálok a sikeres rejtekhely-vadászathoz. Sajnos ilyesmi nem volt a csomagban.
Felsőkománából indulva, a Tatárok sziklakapuja után 1,33 km-re, illetve a Faragott kő bazaltoszlopoktól 670 m távolságra érünk a sziklaalakzathoz. A Kőember-szikla a Komána-völgy északi oldalában található, rögtön az erdei út felett.
Albert-ház Segesvár Az Albert-házban található a Hegyi iskola bentlakása, mely ma a német tannyelvű Joseph Haltrich Elméleti Líceumhoz tartozik.
Segesvár egyik építészeti különlegessége, a Szarvas-ház, az Iskola utca 1 szám alatt található - Nevezik még Szarvasháznak, illetve Szarvasos háznak. Talán helyesebb volna a Szarvasagancsos-ház elnevezés, hiszen az épület neve németül Haus mit dem Hirschgeweih.
Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre. Kiértünk a Bükk fejére és megálltunk a keresztfánál.
A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba. Az Ürmösi határ-patak, jelenlegi nevén Ürmösi Töpe-patak fejének baloldali ágán egy érdekes sziklakapu található, mely alatt átfolyik a víz.
Azt hittem itt nyitva lesznek, és információkkal szolgálnak az utazó közönségnek. Hegyimentő állomáshely, Zernyesti-szoros.
