Az Iskola utca 15 szám alatt található, egykori kézművesek által lakott ház a XVI-dik században épült.
A rengeteg érték közül említsük meg a Borsai Nagy Clara adományait, az 1789-ből származó festett templomajtót és az 1782-ből datált Úr asztalát. Benéztünk a 13-14-dik században épült templomba, ahol Kányádi György református tiszteletes elkápráztatott alapos ismereteivel.
A Kőhíd teteje, látványos sziklavilág, a Kakukk-hegytől észak-keletre, attól 1,5 km távolságra található.
A 19-dik század végén, 1904-ben épült Szotyori Nagy Ferenc szemerjai földbirtokos tervei alapján. Ez egy szepen helyrehozott kuria. Sepsiszentgyörgy Szemerja városrészében, a József Attila utca 12 szám alatt áll az eklektikus, tornyos, Nagy-Bogáts családi ház.
Épült a 19-dik század végén, jelenleg lakóház. Kerekes Julcsa háza, és annak kapuja - Homoródszentmárton.
Ahol a leírás mondja, még GPS sem kell a megtalálásához. Megvan a --- alatti doboz. 1348-ban Danus, 1393-ban Dansdorf, 1504-ben Dones Dorf, Donisdorf, 1532-ben Dunes Dorf néven jegyzik az oklevelek.
A doboz rendben van, habár kissé átnedvesedett. Minden a legnagyobb rendben. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el.
Bilea-vízesés panorámapont Fogarasi-havasok A Bilea-vízesés megközelíthető a Bilea-vízesés-teleptől indulva, a piros pont jelzés mentén. Az útvonal hátránya, hogy zsákutca, a vízesés aljától nem vezet tovább jelzett turistaösvény.
Nagyot változott az Őrkő környéke. Megtaláltuk miután körbesétáltuk a kőbányát. Leírás alapján kerestük meg, a helyet majdnem annyira ismerem mint a tenyerem. Sepsiszentgyörgyön van egy érdekes hely, Őrkőnek hívják.
A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak. Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is.
Szeltersz északkeleti felében van egy mellékutca, ahol az illemhelyeket kerítésen kivül, közvetlenül az utcán helyezték el. Nem ez a hivatalos neve az utcának, olyan talán nincs is.
Délen Tusnádfürdőt a Komlósárok határolja, melynek baloldalán fakad a Komlósároki borvíz. Így jártam, ez a doboz miatt lemardtam a borkóstolóról. A Szent Anna-tó-tól visszajövet úgy döntöttünk, hogy megállunk és szétnézünk Tusnádfürdőn is. A nyelvem is logott egy ilyen maratoni vadaszat utan.
Lélegzetvisszafojtva hallgattuk a mesét, s a szomorú éneket, amit az asszony olyan gyönyörűen énekelt, hogy még a felnőttek is megkönnyezték.
Turistajelzéseket találunk itt, nekünk a kék pont jelzést kell követni Somkőháta felé. A kirulyfürdői diáktábor déli végétől egy szekérút fordul hirtelen jobbra és vissza.
A Bodzavámról kifele vezető úton a vámház romjait elhagyva az a völgyben jobbra felefele haladunk, megcsodáljuk a Nagy-üvöltőt és a mészkőalakzatokat. Nagyon tetszett a mésztufa formája, színe, a rajta csörgedező, szétterülő kristálytiszta vízzel.
Tartalmas kis Fogarasi tura alkalmaval 5 odszor vagy 6 odszor jutottam fel a Negoi csucsra. De nagyon nehéz túránk volt b_istvan-nal.
A Kis-Homoród völgyében fekvő Lövétén, a község központjában, az úgynevezett középszegi malom háta mögött. Ha jól értettem akkor a helyszínen két emlékmű van, egymáshoz közel, a milleniumi és a világháborús emlékmű. Valóban nem használtam megfelelően a rejtek és rejtekhely fogalmakat. Paplázáról leereszkedve, megálltunk a két emlékműnél.
Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek.
Szeretünk várakban barangolni, zeg-zugokba bebújni. Erdély egyik legérdekesebb várát látogattuk meg.
Erdőfüle a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be Baróttól pár kilométerre. A dobói kápolnától jöttem, és amint rátértem a temető utcájára és elém tárult a templom és a kopjafás temető, azt hittem nem jó helyen járok. Rendezett hely. Miután rejtettem egy új geodobozt a dobói kápolna közelében levő, egykori római katolikus templom megmaradt romjainál, elindultam megkeresni az erdőfülei kopjafás temető geodobozát.
Többször megcsodáltuk már ezt a hídat átutazva alatta, ezúttal úticél volt. Ugy nez ki, hogy nagyon nem tolongtak e rejtek korul. 1924 és 1928 között a Brassó-Bodzaforduló vasút építése a fellendülés időszakát jelentette Keresztvár életében.
Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon. A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is.
Cód vára A várat a Códhoz tartozó Tocile településrészrőlközelítettük meg a Tocile Mare patakot követő erdőgazdasági úton, majd az erdőben a völgyből kimásztunk a gerincre (nem könnyű). Visszafelé több ösvényt is találtunk a településrész irányába, ezeken a gerincet követve lehet várhoz feljutni.
Középkori templom állott ott, ahol ma a falutól északra a Szentegyház oldala nevő helynév őrzi emlékét. Székelymuzsnára érkezve, először a református templom torony felőli oldalánál levő udvaron keresztül próbáltam megközelíteni a rejteket. Ramaty állapotban van a templom.
A 18-dik század első felében három patika működött Segesváron - a Korona- (Apotheke zur Krone), az Oroszlán- (Apotheke zum Löwen), és a Sas-patika (Apotheke zum Adler). Az irodalmi adatok szerint, az 1720-ban alapított Oroszlán-patika volt Segesvár első patikája.
A Deság pataka a Hargitából ered és a Deság hegy alatt ömlik a Nagy-Küküllőbe - a patak torkolata jobb oldalán a völgyre néző meredek hegycsúcson vannak Zeta vára maradványai. Jó kis kaptató volt felfelé, érdekesek a betonbunkerek maradványai(? Vajon hova vezet tovább a jelzés? A tűző napsütésben megizzadtunk mire felértünk, de megérte.
Honterus-forrás Brassó Orbán Balázs leírása alapján a dúsan felfakadó, jéghideg vizű forrást régen Tolvajok kútjának nevezték. Az új, Honterus-forrás nevet 1845-ben kapta, a völggyel együtt.
Szokás szerint késve indultam neki. Kerékpárral kerestem fel a helyet, a volt Fenyőke menedékház és a Piricskei letérő közötti Nagyerdő közbirtokosság utjánál tértem le a megyei utról. Ha a Szécsény-patak irányában felnézünk a Hargita gerincére, két kis tisztást láthatunk.
A székelyudvarhelyi kisállat-temető a Szentimre utcán indulva közelíthető meg, a várostól délkelet irányba, a katonai egységen túl, az erdei focipálya előtt. Az állattemető teljesen újkeletű, most 10-15 éve kezdték az erdőben eltemetni a kedvenceiket az emberek. Az engedély nélküli, de nem törvénytelen létesítmény az erdő szélén található.
Szent Márton-templom Brassó A templom ma is itt áll, a várfalon kívül. A Szent Márton-templomot inkább kápolnaként említik - a Fellegvár nyugati részét Szent Márton-hegyének nevezik a templom után.
Bözödújfalu tragédiája az 1980-as években történt. Még sosem jártam erre, ma került alkalom a hely felkeresésére. Az esztelen falurombolás során elárasztott település.
Kellner-ház Segesvár Erdőszengyörgy nevezetessége a 18-dik század végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16-dik századi kastély helyén épült 1759-ben. 1808-ban újjáépítették.
Magyarsáros látnivalója a kizárólag faelemekből összeállított harangláb.
Unitárius templom Kilyén A templom a XV-dik században gótikus formát kap, szentélye ma is őrzi gótikus jellegzetességeit. Töredékesen megmaradt a szentségfülke is, az 1497-es évi dátumával.
Latom mar fakirok is megjelentek. Hűha, egy mindenre elszánt emberke. Fergeteges nonapi buli Uzonkafurdon. Uzonkafürdő Kovászna megye északi peremén, Nagybacon és Sepsibükszád között, a Baróti hegység lábánál, a Nagy Murgó alatt, az Uzonka és Pisztrángos patakok völgyében található.
A tegnapi bemelegítés után, ma újra biciklitúrára indultam. Látom belejöttél a kerékpározásba, csak gratulálni tudok. A Hargitafürdőtől délnyugatra húzodó sziklás kráterperem hasonló a Bagolykőhöz, amire szép időben nagyon jó kilátás nyílik.
