Kis-Szombatfalvi-nyereg és menedékhely, románul Fereastra Mica a Sambetei.
Középkori templom állott ott, ahol ma a falutól északra a Szentegyház oldala nevő helynév őrzi emlékét. Székelymuzsnára érkezve, először a református templom torony felőli oldalánál levő udvaron keresztül próbáltam megközelíteni a rejteket. Ramaty állapotban van a templom.
Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Tehat konkreten, mivel en nem irok ekezetes karakterekkel, magyaran mondva "magyarul" a leirasaimban.
Hartopul Darei-csúcs - a román hartop szó gödröt, szakadékot, sziklahasadékot jelent. Tehát a helynevet a Dara hasadékának, szakadékának lehetne lefordítani.
Az útvonal hátránya, hogy zsákutca, a vízesés aljától nem vezet tovább jelzett turistaösvény. A Bilea-vízesés megközelíthető a Bilea-vízesés-teleptől indulva, a piros pont jelzés mentén.
A Felek közelében található Brambura Park legfontosabb látnivalója a Fordtott ház. De van itt egy mini állatkert, játszótér gyerekeknek, és egy szabadtéri vendéglő is.
Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.
Petőfi Sándor mellszobra a segesvári vár északkeleti sarkában, a Csizmadiák tornya és a Szent József római katolikus templom közötti kis parkban található.
Barcaszentpéter és Hermány közötti dombon, a rezervátum táblájától, ami ismerteti az itt fellelhető érdekességeket - tavaszi hérics, törpemandula, vadjácint, stb, a most viruló árvalányhajas réten felsétálsz az erdeifenyők közé. A rejtek közelében én nem láttam ösvényt, kétágú fát viszont többet is. A kep bal közepésről indultunk a folyó mellől. Egy szóval sem mondtam, hogy nincs ösvény.
A jelzetlen ösvény a Központi Fal tövéből indul, vörös színű törmeléken felfelé, innen a helynév is. A Középöv déli gerinc alatti szakasza, a Nagy-kőfolyástól kezdődően, a Vörösöv vagy Vörös-orom nevet viseli.
Kerc a Fogarast Nagyszebennel összekötő főút közelében, az Olt partján, terül el. Kercen még augusztusban voltam, de akkor nem tudtam, hogy szerepel a rejtekhely listán.
Megtaláltuk. Megtaláltam a dobozt.
Sikerült bejutnom a templomba, mert a másnapi termésnapra készültek a szászok. Ha februar akkor farsang es ezen voltunk Apacan egy nagyon lelkes csapattal Erdovidekrol. Ott voltam a rejtesnel. Középkori temploma a gótikus kor alkotása.
A szikla legszélén még nincs baj. Megtaláltam a geoládát egy havasi gyopár társaságában.
Ez korai templom létezését feltételezi. Korai neve, villa Latina és Waldorph azt jelzi, hogy XII-dik századi szász, azaz vallon telepítés.
Az erdő szélén betonlépcsők vezetnek egy márványtáblához, oda ahol egy ideig Mária román királynő szívét őrizték. Valóban nagyszerű a rálátás a kastélyra, innen még nem volt fotóm. A törcsvári kastéllyal szemben, a patakon túl, egy tisztást találunk.
Románia első vashídja, amelyet 1859-ben állítottak fel, és amely biztosította a bejutást az Alsóvárosból a várba. GPS nélkül nem találtuk volna meg. Nehezen találtam meg a dobozkát GPS nélkül. Nagyon tetszett.
Kolping-ház Segesvár. Medrea-ház, Kolostor(Manastirii)-utca 10 szám, MS-II-m-B-15915.
A 957 m magas Cenk-hegy Brassó délkeleti oldalán emelkedik, itt már az Árpád-korban erődítmény állt. Megtalaltam. Igazából most már van 5. Kovászna felé vezető útamon egy bő fél napot töltöttem Brassóban.
Egyhajós temploma a XIV-dik század gótikus alkotása, Keresztelő Szent János tiszteletére - a sekrestye építésének idejét az ajtajára festett évszám (1526) jelzi, ami újítását is jelentheti. Belsejében a szentély megőrizte eredeti hálóboltozatát, míg a hajó a XIX-dik században fiókos dongaboltozatot kap - a torony alatt megmaradt szép gótikus kapuja is. De amint láttam, megkezdték a feljavítását.
Részletesen is be fogok ezután számolni. Gábor, szívesen olvasnám a részletesebb élménybeszámolóidat is.
Megtaláltam a dobozt, nedves füzettel. Az 1979-ben épített Rosen Garten menedékhely közelében levő erdő.
Építésének idejéről nincsenek adatatok, a tordai híd után épülhetett. A segesvári Küküllő-híd a várostól 3 km-re állt, egy nyílásban hidalva át a Nagy-Küküllő folyót.
A Létrás-szakadék bejárása után, ami télen csodálatos, átvergődve a Medve-szakadékon, felkerestük a kilátónál található ládát. Lefele jövet a Nagykő havasról, megkerestük ezt a geodobozt is.
A Garcsin-völgy felőli részén, 100 méteres szakadék felett állunk. A Boglya-tető a szénaboglya formája miatt kapta a nevét.
Elég későre érkeztünk meg a helyszinre, és már nem volt sok idő az éjszakai szaladó verseny elött. Útban Paltinis fele, éjjel, nem hagyhattam ki ezt a rejtekhelyet. A Fiatalerdő (Dumbrava Sibiului, Junge Wald) Nagyszeben város közigazgatási területén található, a park régóta a helyiek kedvenc sétálóhelye.
Bolyai Farkas feleségével, Benkő Zsuzsannával 1801 és 1804 között lakott Domáldon, majd beköltöztek Marosvásárhelyre. A csatófalvi evangélikus templomtól már megláttuk a síremléket. Bolyai János édesanyja fiatalon, csak 41 évesen halt meg, kívánságára a domáldi birtokukon levő domboldalra temették el.
Másik neve Bálvány-kő, németül Götzentempel. A Pogányok templomocskája egy látványos sziklaalakzat az erdő közepén, hangulatos környezetben, nem messze a Barcarozsnyói barlangtól.
A segesvári Jakody-ház 1772-ben épült lakóház, jelenleg a Fegyverek és Térképek Háza múzeumnak ad otthont.
Petőfi Sándor a szabadságharc idején Nagyszebenben is megszállt. Nem tudtam róla, hogy Szebenben van egy Petőfi Sándor park. Persze, hogy nem kell, mert 13 méternél közelebbit nem mutat, hanem csak kóvályog. Én is szénaszoborként találtam leírást róla a neten, de valószínűleg helytelenül használják.
1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Székely- vagy Szitáskeresztúr a Székely előnevét onnan nyerte, hogy a lakói székelyek, a Szitás melléknevet pedig arról, hogy itt nagyban folyt a szitagyártás. Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik.
Templomkertbe a bejutás kis kerítésmászással. Megtaláltam a dobozkát a háromszögben. Vúrpodnak 1332-ben plébániatemploma van.
A földvárat, amit az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismernek, Szászhermány vagy Barcaszentpéter irányából közelíthetjük meg. A Barcaszentpéter melletti Lempes domb környezetvédelmi rezervátum, a környék nagyon szép kilátópontja. Megtaláltuk, a tatárok nem voltak otthon. Barcaszentpéter irányából közelítettem meg a Várhegyet, a számtalan földút egyikén.
