Szkara-csúcs Fogarasi-havasok Burgberg Vurpód Dobollópatak és Lisznyópatak között egy majdnem kelet-nyugat irányú hegyvonulat ágazik le a bodzafordulói hegyek legmagasabb pontjától, a Szeredő ponktól. Ott voltam a rejtesnel. Jó rejtés. Kisse nehez volt odatalalni.
Valamikor a 2000-es evekben itt dolgoztam es epitettuk a fahazakat a nemeteknek. Ez is megvan. Honnan a falu szép neve, ha nem a reformáció előtti templom védőszentjéről, aki a két arkangyal, Szent György és Szent Mihály volt? Nos, lehet, hogy éppen róluk nevezték el a falut.
Egyedi a templom építési stílusa. Sajnos ez a geodoboz is eltünt. Megtaláltam a dobozt. Kisdisznód (Cisnadioara, Michelsberg) csupán néhány kilométerre található Nagyszebentől.
Újszékelyen felül, a Szurdokpatakának torkolatja előtt fekvő Alsó-boldogasszonyfalva következik, melyet a nép rövidítve egyszerűen Bodogfalának nevez. Ezen elnevezés szűz Máriától származik.
Zalánpatak római katolikus temploma 1863-ban épült, a Kisboldogasszony tiszteletére. A falu határában számos ásványvízforrás buzog fel. Na, ez egy szep kis temeto a templomocskaval egyutt.
Felsőkománából indulva, a Tatárok sziklakapuja után 1,33 km-re, illetve a Faragott kő bazaltoszlopoktól 670 m távolságra érünk a sziklaalakzathoz. A Kőember-szikla a Komána-völgy északi oldalában található, rögtön az erdei út felett.
Almakerék várhely Rusu szerint eredete a XIII-XIV-dik századra teheto, felszínén régészeti kutatásra eddig még nem került sor. Almakerék falu délkeleti szélén, közvetlenül az utolsó házak fölé emelkedo kis dombteton állhatott Almakerék vára.
A Leánykavár egy régi erődített település. A sutei borvizes lada utan ezt is megtalaltuk, es meg szuz is volt. Hát az úgy volt, hogy mint a mesében, a dobozban hagytam egy gyűrűt. Megtaláltuk, jobban mondva csak a doboz maradványait.
Valahogy úgy sikerült, hogy a templom mögé kerültem ki. Megvan a doboz. Homoródújfalu a Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el.
Nyugat-Csortea Fogarasi-havasok Fenyős tetői vár - Sepsikőröspatak. Ha már Kálnokon jártam, nem hagyhattam ki a közeli Fenyős-tetői vár rejtekhelyét sem.
Mivel már Imre király idejében a kiváltságokban részesülő falvak között szerepel, bizonyos, hogy a XI–XII-dik század fordulóján templom is épül. Erre tanú a templom maga, melynek stílusjegyei az átmeneti (román-gótikus) korra utalnak.
Többször megcsodáltuk már ezt a hídat átutazva alatta, ezúttal úticél volt. Ugy nez ki, hogy nagyon nem tolongtak e rejtek korul. 1924 és 1928 között a Brassó-Bodzaforduló vasút építése a fellendülés időszakát jelentette Keresztvár életében.
1929-ben nyitotta meg kapuit a nagyszebeni Fiatalerdőben Románia első állatkertje. Először jártunk ebben a kicsi, de szép helyen fekvő állatkertben. Sajnos nincs már meg az állatkert és az Astra Néprajzi Múzeum közötti kapunál levö geodoboz.
A szelindeki vár 1765-ben készült. A várba sajnos aznap sehogy sem tudtunk bejutni, de majd legközelebb. A vár belülröl sokkal érdekesebb. A látvány nagyon szép volt.
Serbota-nyereg Fogarasi-havasok Székelyzsombor temetője a falu felett, az evangélikus templom és a parasztvár között domboldalon terül el. Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat.
A Fogarasi-havasokat északról, a legkönnyebben a Transzfogarasi úton közelíthetjük meg. De megérte a kis kirándulás a vízeséshez. Ez az út csak a nyári hónapokban járható, de a Bilea-vízesés-teleptől kabinos drótkötélpályán is feljuthatunk egészen a Bilea-tóig.
Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században. Ott voltam a rejtesnel. Szép időt kaptunk el. Időzhettünk volna akár többet is, de tűzött a nap, és siettünk.
Szép impozáns épület. A keresdi Bethlen kastély geodobozát áthelyeztem, újra kereshető. Segesvártól nem messze, Keresd falu közepén, egy domb tetején található az egykor gyönyörű, ma már romlásnak indult erdélyi reneszánsz várkastély. Keresd falu közepén, egy dombon áll a Bethlen család 16-17-dik században épült kastélya.
Nagy-Szombatfalvi-nyereg, románul Fereastra Mare a Sambetei.
A törcsvári kastéllyal szemben, a patakon túl, egy tisztást találunk. Valóban nagyszerű a rálátás a kastélyra, innen még nem volt fotóm. Az erdő szélén betonlépcsők vezetnek egy márványtáblához, oda ahol egy ideig Mária román királynő szívét őrizték.
Latin iskola Nagysink Útban a vasútállomás fele, jobbkéz felől, átkelve az Olt hídján, egy tavat láthatunk kis szigettel a közepén. Visszajövünk majd, de bozótvágó kést és csihányálló kezeslábast is hozunk majd magunkkal, mert most csak a reumánkat kúráltuk a tó mellett, miután megcsodáltuk a tavirózsákat. Miután megebédeltem a közeli Lukoil-kút melletti étteremben, ahol hozzáférhető áron ajánlanak napi menűt, elindultam egy dobozkereső sétára, a tó körül. Ugy latszik jelentkezett itt is az enyeszet, mind nagyon sok helyen.
1332-ben plébániatemploma van, papja - ekkor feltűnő neve is templomáról tanúskodik - a templom sokkal régibb, mert Kürpöd az 1200 előtti Szeben vidéki települések közé tartozik. A Mária tiszteletére szentelt templom korát stíluselemei alapján a XIII-dik század elejére teszik. Itt sem lehetett bejutni a templomba.
Az V-dik találkozó alkalmával szervezett túrán találtuk meg ezt a ládát. A láda jó állapotban van, csak a füzet nedves egy kicsit.
A Bárbes agyarai sziklacsoport, románul Coltii lui Barbes, alatt vezet el a piros ponttal jelzett túraút egyik szakasza. Mi ezt az ösvényt visszavonulásra használtuk, Szinaja felé, miután bejártuk a Vágy völgyét, és megnéztük annak vízeséseit.
A Szent Bertalan-templom a Gespreng (Fortyogó-hegy) alján áll. Árvaleány-templomnak is nevezték a régiek, mert a hagyomány szerint három árva leány építtette, akik a templom oltára alatt vannak eltemetve.
Az eredeti rejtekhely a Likaskő falában volt. Sajnos eseslevi megjegyzését figyelembe véve sem jutottam eredményre. Először azt hittem, le kell másszak a lyukba, de aztán észrevettem a rejteket. Olasztelek határában, közel a felsőrákosi úthoz, egy lapos kőkúp tűnik az arrajáró szemébe.
A Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető híd a sárdi hid, a Székelyföld anyaszékének, Udvarhelyszéknek a határszéle nyugatról. A Székelyföldre vezető főútvonalt követve, amint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hegységek közé.
Patika múzeum Segesvár A 18-dik század első felében három patika működött Segesváron - a Korona- (Apotheke zur Krone), az Oroszlán- (Apotheke zum Löwen), és a Sas-patika (Apotheke zum Adler). Az irodalmi adatok szerint, az 1720-ban alapított Oroszlán-patika volt Segesvár első patikája.
