A homoródi Móric-híd (régi osztrák térképen Morizbrücke) újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal. Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
Egy ismeretlen eredetű, négyzet alakú, körülbelül 10 x 10 m-es épület romjai találhatók itt. A Bodoki-hegység észak-keleti vége Kézdiszentlélek felé magasodik, az egyik mellékgerinc legmagasabb pontja, a Fejtető.
A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46.
Székelypetőfalva határában található Fortyogófürdőnek már az 1800-as években nagy látogatottsága volt. Ez az a doboz, amelyiket már messziről látni véljük. Baráti körben egész napos programunk volt ezen a kellemes, hűvös helyen, mely kis oázisként szolgál a nagy hőségben.
A Fogarasi havasok gerincen talalhato 2175 m magassagban, minden gerincvandor erinti csak lehet, hogy nem tudja. A Sarkanykapu ahogyan a turistairodalom elnevezte, nem mas mint az Arpas-nyeregben talalhat Arpas-kapu.
Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. Korcsolyázni mentünk a Szent Anna tóra, és természetesen megálltunk itt megcsodálni a panorámát és megkeresni a dobozkát. Megtaláltuk.
Ha már erre jártunk visszarejtettük a dobozt egy szív alakú mélyedésbe, kövek takarásába. Vartam, hogy meg valaki hozzaszol e rejtekhelyhez, de hiaba. Sepsimagyarós Háromszék egyik kis települése a bodzafordulói hegyek előterében, a Cseretető alatt.
Ozsdolától keletre, a Kézdivásárhelyt Foksánnyal összekötő országút mellett, attól északra, valahol a Piliske-tető és az Ojtoz-forrás feje között egy 6,1 m kerületű tölgyfa található. Állítólag 500 éves.
Az előpataki hágó is, mint megannyi más erdélyi hágó, a második világháborúban a harcok színtere volt. Meglett. Egy kis esti ládázás a közelben. A sepsiszentgyörgyi geocitromon értesültem róla, hogy a rejtekhely koordinátái nem pontosak.
A városháza Kézdivásárhely történelmi központjának egyik legimpozánsabb épülete. A mai kétemeletes polgármesteri hivatal épületét 1907-ben építették, szecessziós stílusban, takarékpénztárnak.
Ezt az ureget korbekutattuk, nem is olyan kicsi, konyekig benyultunk de doboz sajnos nincs. Keso delutan indultunk a sirok fele tele voltam varakozassal. Bardóc és Bibarcfalva közt, a Kerekhegyen és a Csutakos tetőn egy 18 halomból álló, kora bronzkori temető van.
Lázárfalván a Hí-patak folyik keresztül, s ez találkozik a Tusnád-patakkal. Nem sikerült megtalálnom a dobozt. Nagyon tetszett a hely, látszik, hogy jól karban tartják. Meg voltunk itt, akkor is nagyszeru volt, furdes, kengodor stb.
Moldoveanu-hasadék, románul Spintecatura Moldoveanului.
Homoródrecsenyéden a sósforrás a falutól keletre, a Bakó-hegy oldalán, a templomtól 2 km-re található. A sóskút mélysége 0,55 m, a vízoszlop magassága 0,55 m.
Három lépésre a haláltól, románul La trei pasi de moarte.
Szalonna-csúcs, románul Varful Slanina.
A Nagy-kő-havas csúcsától délre, az Esztena-völgy középső szakaszán, ott ahol a Hasadt-kő éle és a Bánya-bérc gerince a völgyet összeszűkíti, a patak útját egy 70 m magas, középen kettéhasadt mészkőszirt, a Hasadt-kő zárja el. Ott voltam a rejtesnel. Egy csodálatos, ragyogó napsütésben kerestük fel ezt a csodaszép kanyont.
Ha már vetted a fáradtságot és kiugrottál a Costila menhelyhez, nem éri meg kihagynod a Hegyes-szirtet (Țancul Ascutit). Ugyanis a menhely fölött közvetlenül tornyosuló hegyes sziklaszirtről még gyönyörűbb kilátás nyílik a Costila hatalmas sziklafalaira.
A futásfalvi templomban őrzik a Csíksomlyói Boldogasszony mását. Kb 500 meterre sikerult megkozelitenem motorral ezt a rejtekhelyet, de elegge ovatosan lehetett odagyalogolni mert sok juh, tehen meg oket orzo 2/4 labu ember/allat tartozkodott a kornyeken. Haromszeken elek mar egy jo par evtizede de meg Futasfalvan nem volt szerencsem jarni, no most erre is sor kerult.
A Bánya-patak feje 10 hektáron geológiai és botanikai védett terület, a Hargita-hegység keleti lejtőjén található, körülbelül 2 km-re délre Büdösfürdőtől. Pont a múlt héten, csütörtökön voltam a Bánya-patak fejénél. Mit tehet a csíki székely, ha szép az idő, és kint szeretne lenni a jó, friss levegőn? Hát remélem, hogy a Bánya-patak fejének következő megtalálói közül valaki leméri a madártemető és az ingóvány gps koordinátáit, és fényképeket is tölt fel róluk.
Csíkkozmás területén ágazik el a Nyerges-tetőn át Kászon felé vezető út, ennek mentén terül el a Kendereskert és Tófenék nevű falurész. Ezt a dobozt sem találtam meg. Nem talaltuk meg. Mivel Sószékfürdőn a régi rejtekhelyről eltűnt a geodoboz, 5-én, szerdán új geodobozt rejtettem.
A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Azaz nem is a ladat, hanem csak a maradvanyait.
Köszönöm a részletes beszámolót és a ládagazda nevében is a karbantartást. Elég beteg volt. A geodobozt megtaláltuk, viszont egy árva lelket sem az egész településen. 2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket aHargita-túrázóknak ajánlok.
Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
A Barcaság nyugati szélén, Feketehalomtól nyugatra, az 1294 m magas Kotla-hegy tetején találjuk az egykor Schwarzenbergnek nevezett vár romjait. Egy ujra nagyszeru rejtes egy megerdekesebb varnal, ahol mar sokszor jartam, de akkor meg nem kerestem a ladakat, amig a csapat a Kotla gerincet jarta. A várat Feketehalomról indulva a kék pont, kék vonal, kék háromszög jelzésen közelítettük meg, csak egyszer tévesztve útvonalat. Többnyire megborzongat, ha mesélő kövek közelében járok.
A barlangon sáros patak folyik keresztül. A Nagy-barlang nevet is viselő sziklaüreg jurakori mészkőben jött létre, 162 m hosszú, járataiban ritka denevérfajok élnek.
Körbesétáltuk a kasztrumot, de nem sikerült a dobozt megkeresni zavaró tényezők, vagyis juhnyáj miatt. Megtaláltam a dobozt. Komolló, Réty község egy része, a vár a Feketeügy jobb partján fekszik egy magasabb teraszon.
Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Megtaláltam a dobozt. A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik.
A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
Bereck ezúttal sem tudta megszerettetni magát velem. Ott voltunk a rejtésnél.
A hegy Brassó A hely neve a régi osztrák térképeken, románul Fantana sarata vagy Saratura, németül Salzbrunnen. Alsóvenice egykori gyógyfürdője a falutól 3 km-re keletre található, a Dosul Magurei nevű domb északnyugati lábánál.
A Nagy-Homoród völgyében, a Gyepes- és a Lókod-patakkal való találkozásnál települt Homoródszentmárton községközpont. A Szarkakotol nem kanyarodtam vissza Udvarhelyre, hanem felkerestem Homorodremetet, es kellemesen csalodtam, mert egy kihalofelben levo Isten hata mogotti eldugott apro falu helyett, amire szamitottam, aranylag egy mozgalmas kis telepulesre ertem. Sajnos a templom zárva volt, és a geodoboz sem került elő hosszas keresés után sem. Tényleg szebb a fal mint a templom, ahogy jkgábor is írja.
A Szent László-köve Kovászna és Bodza megye határán, az egykori Magyarország és Havasalföld államhatárán, a Bodzakrasznai-szorosban magasodik a szurdokvölgy fölé. A nevezetes szikla egy darabját lerobbantották annak a műútnak a korszerűsítése közben, melyet eredetileg 1876-96-ban építettek az addig járhatatlan szoroson keresztül.
Ereszteveny felett magasodik a Pincetető, az Óriáspincetetőn felépített térplasztika. Egy kis munka utáni, esti keresgélés. Kivettük a bigyót belőle, igyekszünk minél hamarabb máshova helyezni. Szerintunk ez a hely megerdemli a dobozkat.
I Károly román király kérésére hozták létre a szikla tetején található kilátót, korláttal ellátott lépcsősorral. A Ferenc József-szikla 10 perc járásra található a Királyi esztena-tisztástól.
Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyúkosi-patak mellett fekszik Kóbor község. Kóbor falu első említése 1206-ból való, ekkor Villa Cowrnh néven említik.
A kézdivásárhelyi Wertán-ház 1902-ben épült. Az Állomás utca 24 szám alatt található.
Ércesi Mohás borvíz Kisbacon Az Ércesi Mohás borvíz a Fenyős-patak vízgyűjtő medencéjében található, a Benedek Elek borvizes barlang felé vezető ösvény alatt, annak baloldalán. Bibarcfalavára tartottunk, hogy borvízet töltsünk, de tettünk egy kis kitérőt, hogy megnézzük ezeket a forrásokat is.
A Csente-tető alatt, a Bodoki havas lábánál a Besenyő völgyében a nyolcvanas évek második felében a patak elzárásával víztárolót alakítottak ki Azóta épülnek a hétvégi házak. Jó időben, gyönyörű helyen, szépen karbantartott templom ez a besenyői. Ha Besenyo akkor viztarolo, pionirtabor, tanosveny es pro natura talalkozohely is egyben. Mikor letértünk a maksai templomhoz, akkor elhatároztuk, hogy megkeressük a nagy dobozt a besenyői tónál, melyről JKGÁBOR a tábor ideje alatt mesélt.
