Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is.
Ez tényleg egy különleges sziklaalakzat. A Caraiman-kereszttől folytattuk utunkat az Omul csúcs fele, mikor útközben Erózió Kiváló és Érdemes művész újabb munkájába botlottunk, amilyenekkel tele van a Bucsecs-hegység.
Honnan a falu szép neve, ha nem a reformáció előtti templom védőszentjéről, aki a két arkangyal, Szent György és Szent Mihály volt? Nos, lehet, hogy éppen róluk nevezték el a falut. Ez is megvan. Valamikor a 2000-es evekben itt dolgoztam es epitettuk a fahazakat a nemeteknek. Sikerült megtalálni a dobozkát, kicsit sáros, de ép állapotban.
Az Ürmösi határ-patak, jelenlegi nevén Ürmösi Töpe-patak fejének baloldali ágán egy érdekes sziklakapu található, mely alatt átfolyik a víz. A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba.
Hartopul Darei-csúcs - a román hartop szó gödröt, szakadékot, sziklahasadékot jelent. Tehát a helynevet a Dara hasadékának, szakadékának lehetne lefordítani.
Miklós borvíz Miklós borvíz, a Borvizek Tanösvény térképen Rossz borvíz.
Mackó bácsi feredője Kisbacon Mackó bácsi egy nagy termetű ember volt, aki rendszeresen járt e fürdőhöz, becenevét a gyerekektől kapta. Van itt gyógy- és fürdőmedence, iszapfürdő, ivókút, és meseösvény is.
Feldoboly látnivalója a festett fastukkóval díszített mennyezetű, 1768-ban épített református temploma.
A Braul Portitei vagy az Ablak-parkany a Bucsecs-hegyseg K-i leszakadasanak egyik erdekes pontja, szikla kapuja. Ha nem letezne ez a kapu, akkor nem tudnank tovabb haladni ezen az ovon, a kapucska oven.
Most zavaros volt a víz, de így is látványos. A Siriu-víztározó aljából indul az erdei út, és a vízesés az út mellett van.
A Sárga-fal elnevezésű sziklafal aljából, a Calinet-völgyből érkezve, több lehetőség közül választhatunk az utunk folytatására, az egyik a Homokos- (szó szerint) sziklavályúban.
Egyike azon malmoknak, amelyek a napjainkig fennmaradtak, a Salamon-kőnél épült egykori turistaház mögött, amit sokan még vengéglőként láthattak működni. A Göndör hídja (románul Podul Cretului) utca 123 szám alatt van, és Serbán malmaként ismerik - ma elhagyott, összeomlott épület.
Tészla-tisztás A Tészla és a Dong-havas a Csukás északnyugati részén, elszigetelve magasodnak a környező alacsonyabb hegyhátak fölé. A Tészlának főleg az alsó részét mészkő alkotja, tetejét erdő borítja.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Balázs. Ezt a rejtekhelyet már jó régen megtaláltam, mint a letöltött képek is bizonyítják. Bibarcfalva látnivalója a református templom Szent László-legendát ábrázoló freskótöredékei.
Várhegy Sepsiárkos Az árkosi Várhegy Sepsiárkostól 3,5 km-re található, északnyugat felé, a Súgó- és az Égevesze-patakok találkozásánál. Gyorsabban megközelíthető Sugásfürdő felől, ahonnan csak 2 km a távolság.
A hölgy nyeregszorosa, románul Strunga Doamnei.
Ma is álló kis gótikus temploma a XIV-dik század közepén, 1350 körül épült - korábbi egyházi jellegéhez tartozik, hogy a kerci apátság birtoka volt. Ez a templom is teljes felújítás alatt van.
Salamon sziklái. Megtaláltam ezt a geodobozt. Meglett a doboz ezen a szép őszi délutánon.
Nagybacon látnivalója az 1930-as években épített, Kós Károly által tervezett és szépen felújított kultúrotthon. Templomát és csodás kopjafáit megcsodáltuk mi is. A nagybaconi református templomot is érdemes közelebbről megnézni.
A rejtek közeléből tényleg Magyarósra lehet inkább rálátni. Bár a doboz, inkább a magyarosi panorámát látja, mint a szacsvait.
Elő a világjáró bakancsokkal. Ott voltunk a rejtésnél.
A Hargita hegység és a Baróti hegyek között, a Hatodon vezet át az út, az Oltfejből, Háromszékről Erdővidékre. Ez a Hatod hágó 710 méteren.
Sepsibodok látnivalója a református temploma, melynek különlegessége a hatalmas szívmintákkal díszített karzata. Épp harangozáskor értünk a templomba, így miután a doboz hamar meglett be is jutottunk, és megcsodálhattuk bent is. Sikerült bejutnom a templomba.
Templomerőd Szásztyukos Szásztyukos község az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyukos-patak mellett fekszik. Első említése 1373-ból ismert, 1494-ban a község a Hét-széktől nyolc arany támogatást kapott templomépítésre.
A Haller-udvarház Olthévíz központi részében, egy festői és szépen karbantartott, évszázados tölgyfákkal teli parkban található. A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig. Ez most a Haller vagy a Kálnoky kastély, mert az útmutató táblák szerint Kálnoky kastély.
Érdekes, kecses híd, hozzáértő mesterek építhették. Jártam már Sepsiszentkirályon, de erről a régi kőhídról nem tudtam idáig. Meglett, akarva-akaratlanul elsőnek. Ez a régi kőhíd Sepsiszentkirály határában található, egy jó km távolságra a Baróti hegység gerince felé.
A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
A Baróti-hegység erdővel borított szelídhajlású hegyek-dombok képét nyújtja. Ez is az utamba esett a Benko kert fele. Nagyon pontos a leírás, ezért könnyen meg is találtam, a rejtek előtt bánsági sáfrány ékeskedett, a sípálya tetejéről csodálatos látványt nyújtott az őszi erdő.
Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Előző Likaskői felfedezésünkön felbuzdulva nézelődtünk doboz után az Attila váránál, és meg is találtuk azt. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
Árvaleány-templomnak is nevezték a régiek, mert a hagyomány szerint három árva leány építtette, akik a templom oltára alatt vannak eltemetve. A Szent Bertalan-templom a Gespreng (Fortyogó-hegy) alján áll.
A Zárt tisztás, bár nehezen megközelíthető, nem is annyira zárt. Hat bejárata-kijárata is van, mindegyik jelzetlen útvonalon, csak saját felelősségre járjuk be ezeket.
Aldoboly neve első ízben 1461-ben jelenik meg oklevélben, Feldobollyal együtt, 1567-ben Aldobolj néven írják. Templomának eredetét a gótikus kor idejére teszik, tehát még a katolikus korra, később nagyobb szentélyt építettek hozzá.
Oltszakadát Szakadát temploma a XIII-dik századi Szeben környéki tornyos háromhajós bazilikák típusához tartozik, a XIII-dik század első évtizedeiben épült. A három hajó közül csak a főhajó maradt meg, az oldalhajókat lebontották. A templomot ismertem, jártam már a toronyban is (most is nyitva volt).
A Kerekhegy az Alsórákos környékén található hegyek közül a legmagasabb, 932 m tengerszint feletti magasságával. A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
Az lehet, hogy fergeteges nap volt a rejtonek, de nekem nem. Ott voltam a rejtésnél.
A facsonkot nem találtam meg, helyette viszont voltak kövek.
Kár a templom állapotáért, ha belül ilyen szép. Szintén a rejtekhely találkozó alkalmával, a rejtés napján találtam meg a geodobozt. Az ötödik Rejtekhely-találkozó alkalmával, a rejtés napján találtam meg az itt elrejtett geodobozt. A Szacsva patak felső völgyében egy dombtetőn, egy kivülről szerény, de belülről annál gazdagabb késő barokk templom található.
