A marosvásárhelyi Postaréti forrás a Constantin Romanu Vivu-utcai D11 számú tömbház mellett található. A vize már valószínűleg nagyon rég elapadt.
A Nagy-Homoród völgyében, a Gyepes- és a Lókod-patakkal való találkozásnál települt Homoródszentmárton községközpont. A Szarkakotol nem kanyarodtam vissza Udvarhelyre, hanem felkerestem Homorodremetet, es kellemesen csalodtam, mert egy kihalofelben levo Isten hata mogotti eldugott apro falu helyett, amire szamitottam, aranylag egy mozgalmas kis telepulesre ertem. Sajnos a templom zárva volt, és a geodoboz sem került elő hosszas keresés után sem. Tényleg szebb a fal mint a templom, ahogy jkgábor is írja.
Na, szóval. A bodoki tetőről visszafele, megkerestük ezeket a kőgombákat, és természetesen a geodobozt is. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára.
Székelyudvarhelytől észak-északnyugati irányban, az egykori Szombatfalva határában, a Parajd felé vezető országút mentén, a várostól 3 km-re, a Sóspatak völgyében, 517 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Szejkefürdő. A ládát 2006 június elsején találtuk meg Misivel és Bálinttal, akkor még a domb aljában. Én a ládát inkább valahol fennt a domboldalon rejtettem volna el. Megtaláltuk a ládát, a barátaimmal.
A Vaskapu nevű hely a Lövéte-Kirulyfürdő és a Vargyas-patak menti út találkozásánál helyezkedik el. A székelyföldi töltésvonulatot Szentegyháza és a Szurduk közötti részen hiába keresték, de jól kimutatható a Cserebérc - Saták-kútja - Vaskapu útvonalon.
Jelenleg a műemlék-épületben (MS-II-m-A-15933) egy étterem működik. Az 1501-ben épült Drakula-Paulinus-ház a segesvári Múzeum-tér 5 szám alatt található, az Óratorony közelében, attól északnyugatra.
A fiatfalvi templomot közösen használják (ami ritkán fordul elő) a reformátusok és az unitáriusok, a feljegyzések szerint 1726 óta. 1783-ban ezt írják róla a templomhasználat szabályzatában: oly régi, hogy arra senki sem emlékszik - oklevélben először 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát a reformátusok és unitáriusok között.
A csíkszentmiklósi egyházközség filiáléját alkotó Csíkborzsovában, a jelenlegi kápolna helyén az Egri család épített egy fakápolnát, amelyet az idő vagy a tőzvész elpusztított. Még szebb mint az új templom. Érdekes a templom, és a rejtek is öröm volt ebben a kis kápolnát megtekinteni. Megtalaltuk.
A Mihai Eminescu szobra - Marosvásárhely és a MOGYE Könyvtár - Marosvásárhely rejtekhelyeket én még a másik oldalról néztem ki. Amikor otthon vagyok, tízpercenként benézek a Rejtekhely-re, hogy nehogy elszalasszak egy új rejtést :-). Kerelő és Mezőszentmargita között a Maroson csak egy gyalogos híd vezet át.
Templomerőd Szásztyukos Első említése 1373-ból ismert, 1494-ban a község a Hét-széktől nyolc arany támogatást kapott templomépítésre. Szásztyukos község az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyukos-patak mellett fekszik.
András Pista kútja - Borsáros, Csíkszentkirály.
A csíkszentsimoni borvízforrásokra jellemző, hogy édesvízzel keverednek, viszonylag gyengék, de ivókúraként vagy fürdőkúrában hatásosak. Csíkszentsimon borvízforrásai a település nyugati határában törnek fel, tőzeglápos és vizenyős ártereken.
Forgalmas helyen, a Cosbuc utca sarkán, a Venczel József utcában, a volt Femina üzlettel szembeni Hirsch-ház udvarán, árválkodik egy göcsörtös fa a kapu mellett. Ha beszélni tudna, felhívná magára a figyelmet.
Sütő András szobra - Székelyudvarhely.
A városkép önkényes átszabásának példájaként említhető a Királykút, amely majdnem teljesen áldozatul esett a Pandúrok út építésének. Nem kóstoltam meg, hogy tényleg olyan jó az íze. A doboz megvolt, de nincs kincs. Arra jártomban megkerestem.
Elég forgalmas helyen van, és mivel olyan is megtalálja, aki nem azt keresi, kissé megviselt állapotban volt a doboz. A Piricske forrástól elsétáltunk ide is. Azert nem inkvizicio, ha szomjasan, faradtan erkezel, kimondottan jol esik. A 7-8 fokos vízben mindenki addig lógathatja a lábát, amíg akarja, vagy amíg bírja.
Nagyekemező vára A Küküllőközi dombvidék területén, a Nagyekemezői-patak mellett fekszik Nagyekemező község. A falu fölött nyugatra emelkedő Burgberg 416 m-es csúcsán találjuk a középkori vár nyomait.
Középkori templom állott ott, ahol ma a falutól északra a Szentegyház oldala nevő helynév őrzi emlékét. Székelymuzsnára érkezve, először a református templom torony felőli oldalánál levő udvaron keresztül próbáltam megközelíteni a rejteket. Ramaty állapotban van a templom.
A villához a tömbház utolsó emeletéről egy vaslétrán lehet feljutni. A brassói Ragadó negyedben, a Rózsák partja mellett, egy nyolcemeletes tömbház tetején, egy kis villa található - hihetetlen, de az építkezés törvényes.
Bár a Gyerekek palotája viszonylag közel van hozzám.
A Fertő-nyeregtől a Fertő-tető felé érdemes kitérni a Disznó-hegyre, vagy ahogy még a térképen szerepel a Disznórió. Innen nagyon jó kilátás nyilik egyrészt a Hargita vonulataira, valamint a csíki medencére, és a falvakra. Miután a Fertő-nyeregben sikertelenül kerestük az ott elrejtett geodobozt, elindultunk a Disznó-hegyre.
Szeltersz egyik nevezetessége a nádasszéki borvíz. Miután megkóstoltuk Nádasszék sós borvizét, a szekeres helybeliek csodálkozására eltűntünk a rengetegben. Na, e mán a kaptató. Ez volt kirándulásunk első állomása.
Vertikális napórák Marosvásárhely Mivel a ház homlokzata nem dél, hanem délnyugat irányba néz, a frontfalon levő napóra csak a délutáni órákat mutatja. A rá merőleges oromfal délkelet irányultságú, ezért az ott levő napóra a délelőtti órákat mutatja egészen fél 3-ig.
Ezt az ureget korbekutattuk, nem is olyan kicsi, konyekig benyultunk de doboz sajnos nincs. Keso delutan indultunk a sirok fele tele voltam varakozassal. Bardóc és Bibarcfalva közt, a Kerekhegyen és a Csutakos tetőn egy 18 halomból álló, kora bronzkori temető van.
Baross Gábor (Pruzsina, 1848 július 6 – Budapest, 1892 május 9), a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa volt. Érdemes ügyelni, amennyiben a kézdivásárhelyi állomáson fényképeket szeretnénk készíteni. Olyan szerenyen huzodik meg az allomas szomszedsagaban, hogy eszre sem vettem eddig. Oroszfaluból az állomásig hajtottuk a bringákat.
A Perkő hegyen, Kézdiszentlélektől nem messze áll a Szent István-kápolna. Sokszor jártunk itt, de mindig visszakívánkozunk. Ezt, bizony nem találtam meg. Aznap az első sikeres megtalálásom volt.
A kézdivásárhelyi múzeum épülete 1857-ben épült, sokáig a városháza működött benne. Itt kapott helyet a Céhtörténeti Múzeum, mely 2012-ben vette fel egykori alapítója, Incze László nevét.
A XV-dik században épült gótikus templom, déli kapuja felett található a somkeréki Erdélyi család címere. Sekrestyéjében helyezték el gróf Teleki Mihály kancellár és felesége Weér Judit földi maradványait.
Esti sétára indultunk a terepjáróval és az Ördög-tó - Csíkdánfalva utat választottuk.
A Hágóbérce tanösvény hossza 19 km, a menetidő 7-8 óra, a szintkülönbség 572 m. A nehézségi szint nehéz, az útjelző oszlopok színe zöld.
Székelykeresztúr közelében található Erzsébet kútja. Nagyszebenből hazafele, az utolsó felkeresett rejtekhely volt az Erzsébet kútja. Ezt a "dobozt" is könnyen megtalaltuk Babbercivel eggyütt,, habar eleg
csuszos Volt az ut odaig. A kútat és környékét rendben tartják, a vize nagyon finom, érdemes felkeresni.
A Nagy Jáfet-ház 1829-ben épült, az Állomás utca 21 szám alatt található. A műemléképületet a református egyháznak adományozták, jelenleg elhanyagolt állapotban van.
1332-ben plébániatemploma van, papja - a templom legalább egy évszázaddal régebbi, mivel a falu az 1200 előtti telepítések korából való - a mai templom a XIII-dik századi bazilikális templom utóda. A román kori bazilikának félköríves szentélye volt, amelyet a XV-dik század végén a szentély fölé épített toronnyal erődítettek, falait megkettőzve.
Tartalmas kis Fogarasi tura alkalmaval 5 odszor vagy 6 odszor jutottam fel a Negoi csucsra. De nagyon nehéz túránk volt b_istvan-nal.
Közvetlenül a Marosvásárhelyt Régennel összekötő országút mellett áll a 19-dik század elejéről származó Bálintitt-kastély. Ma újra erre jártam. A kastély előtti domboldalon terült el tájképi parkja, melynek maradványai az egykori halastóval ma is jól láthatók.
Csíkszépvíz központjából indul a fehér alapon piros kereszt jelzésű túraútvonal, amely a régi út - az egykori országút nyomvonalán halad. A tavaly júniusban jártam először a Hegy útján. Miután az általam elrejtett, doboz nélküli geodoboz eltűnt, örültem az újratelepítésnek, amit a román geojátszótérnek köszönhetünk.
A Déllői-borvízforrás közeléből sárga kereszttel jelzett túraösvény kapaszkodik ki a Csere bércére, másnéven Bükkdombra. Ahogy kiérünk a tetőre, néhány kettős fenyőfa hívja fel magára a figyelmet.
Amennyiben Gyepes vagy Abásfalva felől érkezünk Homoródszentmártonba, a gyümölcsfák jótékony takarásában meghúzódó, igen leromlott állapotban leledző kúria mellett megyünk el. A feltöltött képek alapján nagyon látványosak az Ugron-kúria épületének még valamennyire megmaradt díszitései. A falban kialakított kapu a megoldás. Ez alkalommal a hivatalos bejárón, a falban kialakított gyalog- és kocsibejáróval ellátott kapun volt szándékom bemenni.
A bejegyzesek szerint mar eleg reg nem talalta meg senki, kisse el is volt azva. Bár már régóta tervezem ezt a rejtekhelyet megtalálni, és a doboz megjelenése előtt többször is jártam itt, csak most került rá sor.
Itt az oldalon te vagy az első megtaláló, bejegyző. Fantasztikus hogy egy olyan kis meretu meszkolencseben mennyire komplex tobbszintes barlang fejlodott ki. A kép igazolja, hogy megszenvedtem ezt a rejtést, s a fenyőillatú tusolót is. A gyergyótekerőpataki Sugó-barlang Buzogányok-terméből kiágazó Tulfolyó ágát 1966 januárjában fedezik fel, összhossza 140 m.
Gábor Áron 1849 július 2-án hunyt el a kökösi csatában. Ott voltunk a rejtésnél. Én megtaláltam. Igen, hézagban volt.
Feldoboly látnivalója a festett fastukkóval díszített mennyezetű, 1768-ban épített református temploma.
Építésének idejéről nincsenek adatatok, a tordai híd után épülhetett. A segesvári Küküllő-híd a várostól 3 km-re állt, egy nyílásban hidalva át a Nagy-Küküllő folyót.
